Több, Amerikának fontos exportcikkre vetett ki magasabb vámtarifát Kína, miután a Donald Trump vezette Egyesült Államok egységesen tíz százalékkal növelte minden, Kínából Amerikába érkező termék után fizetendő vámot. Kérdés, hogy a vámtarifák bevezetését a felek komolyan gondolják-e, vagy ezzel próbálnak egymásnak kedvezőbb helyzetet kialakítani egy kereskedelmi megállapodás kapcsán.
Helyi idő szerint február 4-én éjfélkor (magyar idő szerint reggel hat órakor) lépett életbe az Egyesült Államok újabb, Kínára kivetett vámtarifája.
Ebben a Donald Trump vezette adminisztráció minden, Kínából érkező termékre további tízszázalékos vámtarifát vetett ki, mivel Trump érvelése szerint Peking nem tesz eleget az Egyesült Államokba áramló tiltott gyógyszerek és drogok – leginkább a fentanil – ellen, ezért büntetésből növelte az ázsiai országból érkező termékek vámtarifáit.
Azután, hogy az új vámtarifák hatályba léptek, Kína ellenvámokat vetett ki több, az Egyesült Államok számára fontos exportcikkre. A Reuters beszámolója szerint az amerikai szénre 15, míg az LNG-gázra, a nyersolajra, mezőgazdasági eszközökre és néhány autóra egységesen 10 százalékra nőtt a vámtarfia mértéke.
Kína továbbá új monopóliumellenes vizsgálatot indított a Google anyavállalata, az Alphabet ellen, ezenkívül több amerikai céget is feltett a megbízhatatlan szervezetek listájára.
Így járt például a PVH, ami többek között a Calvin Klein ruhamárkának is a tulajdonosa, valamint az Illumina biotechnológiai vállalat.
A kínai pénzügyminiszter fentebbi intézkedéseivel párhuzamosan a kínai kereskedelmi minisztérium és vámhivatal bejelentette, hogy exportellenőrzést vezet be több fontos fém, a volfrám, a tellúr, a ruténium, a molibdén és a ruténiumot tartalmazó termékekre. Ezen, a tiszta energiára való átállást illetően a fontos anyagok jelentős részét eleve Kína ellenőrzi, a kereskedelmi minisztérium közleménye szerint pedig a nemzetbiztonsági védelem érdekében vezetik be a mostani exportellenőrzést.
Míg a Kanadára és Mexikóra kivetett tarifák bevezetését harminc napra elhalasztották, addig Kína esetén ez nincs így, azok hatályba léptek. A megemelt vámtarifák pedig legalább pár napig biztosan érvényben is maradnak, mivel a Fehér Ház közlése szerint Trump és kínai kollégája, Hszi Csin-ping majd csak ezen hét vége felé fognak telefonon egyeztetni.
A két ország között egyébként nem ez az első kereskedelmi háború: Trump még első elnöki ciklusa alatt, 2018-ban vetett ki az ázsiai országra nagyobb vámtarifákat, amire válaszul Kína is így tett.
Donald Trump akkor azzal érvelt a vámtarifák emelése mellett, hogy a két ország közötti kereskedelmi mérleg deficites, ami szerinte azt jelenti, hogy Kína meglopja Amerikát – miközben ez valójában csak annyit jelent, hogy az amerikai cégek többet importálnak Kínából, mint exportálnak oda, aminek okai összetettek.
Azt jelenleg is sokan találgatják még, hogy donald Trump a tarifákat valóban komolyan gondolja, vagy pedig azokkal próbál jobb kereskedelmi megállapodást kiharcolni másokkal szemben, illetve növelni az amerikai exportot.
A republikánus elnök kampányában azt ígérte, programjainak egy jelentős részét a vámtarifák által szerzett pluszforrásokból fogja finanszírozni, ugyanakkor azt Trump állításával szemben nem egy másik ország, hanem az amerikai exportőrök fizetik meg, akik a megemelkedett költségeket általában a fogyasztókra terhelik.
A megemelt vámtarifákkal sújtott termékek árának emelkedése mellett akár az infláció is növekedhet, azonban pozitív hatásként a vámtarifák erősíthetik a hazai termelést, valamint motiválhatja a globális vállalatokat, hogy gyáraikat telepítsék vissza Amerikába a vámok miatti áremelkedés elkerülése érdekében.
(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök az Ovális Irodában 2025. január 31-én Washingtonban. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)