Magyarország kőolajtermelése meghaladta az 1 millió tonnát, amivel megdöntötte a 20 éves csúcsot, és a földgáztermelés is jelentősen nőtt, megközelítette az 1,9 milliárd köbmétert. Orbán Viktor miniszterelnök már az orosz–ukrán háború kirobbanását követően egyértelművé tette: nincs szuverén gazdaságpolitika szuverén energiapolitika nélkül. Ehhez pedig, amennyire lehet, növelni kell a hazai kitermelést.
„Karnyújtásnyira, vagyis néhány évre vagyunk az energiafüggetlenség állapotától. Aki azt mondja, hogy a magyar gazdaság fejlesztéséhez és az iparstratégiánkhoz nem lesz elegendő energia, az nem tudja, mit beszél, jobb esetben nem látja a fától az erdőt – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök tavaly februárban az évértékelőjén. Majd a tavalyi a kötcsei pikniken ígéretet tett arra, hogy 2032-re eljutunk oda, hogy energia szempontjából nagyjából önellátóak leszünk, „de addig is energiát keletről és nyugatról, ha szükséges, egyaránt használni kell”.
A kormány álláspontja egyértelmű lett: nincs szuverén gazdaságpolitika szuverén energiapolitika nélkül. Ehhez pedig, amennyire lehet, növelni kell a hazai kitermelést.
Február elején az Energiaügyi Minisztérium publikálta a tavalyi hazai energiatermelésre vonatkozó adatokat. „Magyarország energiaszuverenitása úgy erősíthető meg, ha a magyar családok és vállalkozások igényeit minél nagyobb arányban az országhatáron belül kitermelt nyersanyagokkal, saját erőműveinkben előállított energiával szolgáljuk ki” – olvashattuk a szaktárca napokban megjelent közleményében, amelyben arról is írtak: jó hír, hogy egy újabb erőmű épül az országban.
Az orosz–ukrán háborút megelőző időszakban kiszélesedő energiaválság még sürgetőbbé tette az importkitettségek csökkentését, ezt európai szinten ismerték fel a kormányok. Ebből egyenesen következett, hogy tavaly Magyarország
A 2023-as 1,765 milliárd köbméterrel szemben 2024-ben 7,3 százalékkal több gázt hoztak felszínre Magyarországon. Ezzel párhuzamosan pedig a belföldi fogyasztást a korábbi 10-11 milliárd köbméterről az elmúlt években nagymértékben, 8,5 milliárd köbméterre sikerült leszorítani.
Az Energiaügyi Minisztérium elemzése szerint a kőolaj-kitermelés húsz év után először múlta felül újra az egymillió tonnát Magyarország, legutóbb 2004-ben volt erre példa. Az 1,056 millió tonnás eredmény 2020-hoz képest mintegy 20 százalékos növekedést mutat, és a folytatás is biztató lehet, mert a tárca öt év szünet után írt ki újra koncessziós pályázatokat, összesen nyolc területre, szénhidrogén kutatására és kitermelésére.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter azt is bejelentette, hogy
közel másfél évtized után újra erőművet épít az ország. A beruházás jelentősen előmozdítja az energiaszektor zöldítését, hozzájárul az időjárásfüggő megújulók rendszerbe illesztéséhez, a növekvő áramigények kiszolgálásához. A Mátrai Erőmű visontai telephelyén korszerű gázerőművet létesítünk, amelynek egységre vetített szén-dioxid-kibocsátása a meglévő lignites blokkokénak mindössze a negyede.
Ehhez érdemes ehhez még hozzátenni, hogy a MAVIR által közzétett adatok a napenergia-hasznosítás töretlen lendületű terjedését jelzik az elmúlt esztendőben is. A napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye 2025 elejére meghaladta a 7550 megawattot. A tavalyi éves gyarapodás több mint 1,5 gigawatt volt, 2024-ben így közel ugyanannyi kapacitás létesült hazánkban, mint a 2010-es években összesen.
Háztartási méretű kiserőművekből már 293 ezer működik Magyarországon. Számuk ezzel 2010-hez képest az ezerszeresére nőtt, beépített teljesítményük egyetlen megawattról közel 2700 megawattra ugrott. A Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgált változatában már 12 gigawatt napenergia-kapacitással számol az Energiaügyi Minisztérium 2030-ra.
A hazai kitermeléssel kapcsolatban érdemes kitérni a Mol számaira. Tavaly Magyarország kőolajtermelése meghaladta az 1 millió tonnát, amivel megdöntötte a 20 éves csúcsot, és a földgáztermelés is jelentősen nőtt, megközelítette az 1,9 milliárd köbmétert. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Schubert Archibaldot, a legnagyobb hazai termelő, a Mol magyarországi kutatás-termelési ügyvezető igazgatóját.
Magyarországon jelenleg több mint 1300 kutat termeltet a Mol. Jelentős olaj- és gázmezők találhatók Nyugat-Magyarországon (Zala megye, Dráva-medence), a Dél-Alföldön (Kiskunhalas-Szank, Algyő, Battonya), a Kelet-Alföldön, és Budapesttől keletre (Pest és Heves megye). Természetesen a Mol a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon.
2023-ban a hazai termelésből a kőolaj nagyjából a felét (3,3 millió hordó) és a földgáz 86 százalékát (1,4 milliárd köbmétert) a Mol biztosította, 2024 harmadik negyedévében pedig 5 éves napi termelési rekordot állított fel. Az elmúlt években a Mol számos beruházást és fejlesztést hajtott végre, hogy növelje a hazai kitermelés mértékét, és csökkentse Magyarország importkiszolgáltatottságát.
Az erőfeszítések eredményeként sikerült olyan új, eddig ismeretlen kőolajlelőhelyeket és gázmezőket felfedezniük, mint például a vecsési és turai kőolajlelőhelyek, vagy a kelet-magyarországi földgázmezők. Csak a vecsési kutakból már több mint egymillió hordó olajat termeltek ki az elmúlt két évben.
Az új felfedezések és a legmodernebb technológiák alkalmazása kulcsfontosságú a termelés növelésében
– mondta az Indexnek Schubert Archibald.
A legmodernebb 3 dimenziós szeizmikus kutatási módszerek mellett a mesterséges intelligenciát is bevetik az adatok értékelésében. A termelésben pedig többek közt tenzid-polimer besajtolással próbálják felszínre hozni a másképp már nem mozdítható kőolajat. A termelés fejlesztése és a meglévő mezők termelésoptimalizációja azért is rendkívül fontos, mert az érett, 60-80 éves mezők – például az algyői vagy zalai lelőhelyek – természetes termeléscsökkenését ellensúlyozni kell.
Földgázban pedig kiemelendő a Mol 2019-ben indított úgynevezett sekélygázkutatás-programja, ahol földgáz-előfordulásokat kutatnak fel és termelnek ki az iparágban kiemelkedő 90 százalék feletti találati aránnyal. A program igen intenzív, évente 3-5 ilyen kutat fúrnak, és gyorsan termelésbe is állítják. Komolyságát mutatja, hogy a ráfordított összeg több tízmilliárd forint nagyságrendű. A sekélygázkutak élettartama általánosságban 5-10 év, tehát ezen belül meg kell térülnie a beruházásnak. A 2019-es indulás óta 26 fúrást végeztek, amiből 24 sikeres lett.
Nagy értéke a hazai forrásnak, hogy az infrastruktúra rendelkezésre áll: a termelt olajat Százhalombattára, Magyarország egyetlen kőolajfinomítójába szállítják, a földgázt pedig a szükséges tisztítás, feldolgozás után az országos rendszerbe táplálják. A Mol ambiciózus beruházási tervekkel rendelkezik a kutatás-termelés területén. Az elkövetkező öt évben százmilliárd forintos nagyságrendű összeget terveznek befektetni Magyarországon a kőolaj- és földgázkitermelésbe.
(Borítókép: Orbán Viktor 2025. január 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)