Budapest januárban is negatív árrekorder volt a bruttó lakossági áram- és gázárak piacán – hívta fel erre a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Budapesten az áram- és gázárak lényegesen alacsonyabbak, mint a térségben, más uniós tagállamokhoz képest pedig még nagyobb a különbség.
Januárban a két budapesti bruttó áramár – a rezsicsökkentéssel kialakított és a rezsicsökkentett sávból kicsúszottak által fizetett ár – volt a legalacsonyabb a lakosság számára az Európai Unión belül – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közzétett a finnországi VaasaETT elemzéséből, amit a Világgazdaság összegzett.
A vizsgálat az európai országok fővárosainak adataira fókuszál, és az elemzés szerint majdnem hasonlóan kedvező képet mutat a gázárak diagramja. Az összevetésben ismét a rezsicsökkentett budapesti lakossági végfelhasználói ár volt a legalacsonyabb, viszont az ebből a sávból kilépőké ennek az árnak körülbelül a kétszeresét tette ki. Ez már csak a negyedik legalacsonyabb árat jelenti.
Európában a magyarok kapják a legolcsóbban a háztartási energiát, a rezsicsökkentést a kormány a jövőben is meg fogja védeni a baloldal és Brüsszel támadásaival szemben
– mondta szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos. Németh Szilárd a MEKH 27 európai országra kiterjedő januári ár-összehasonlító jelentése alapján közölte:
belföldön az áram- és gázárak lényegesen alacsonyabbak, mint a térségben, más uniós tagállamokhoz képest pedig még nagyobb a különbség.
A kormány 2014-ben befagyasztotta, majd néhány lépcsőben csökkentette az érintett tarifákat, miközben azok Európa más országaiban követték a piaci változásokat. Ez pedig más országokban folyamatos drágulást jelentett. Azonban mozog valamelyest a budapesti ár is, az elemzés euróban készült, ezért érvényesül a VaasaETT-nél látható tarifában a forint árfolyamváltozása.
A MEKH Budapest kapcsán két árat közöl. Mindez a konkrét számok szintjén azt jelenti, hogy az eurócentben számolt, kilowattóránkénti bruttó lakossági villamosenergia-ár januárban 9,07 eurócent volt, míg a 20 százalékos túllépést feltételező átlagár 10,45 eurócent.
A lista túlsó végén Berlin áll 40,42 eurócenttel, amit Brüsszel (38,62) és Koppenhága (37,47) követ.
A rezsicsökkentett budapesti gáztarifa 2,49 eurócent volt kilowattóránként, a 20 százalékos túlfogyasztást feltételező átlagár pedig 5,06 eurócent. A MEKH azzal egészíti ki a finn társaság elemzését, hogy havonta kiszámolja, mekkora terhet jelent az átlagos jövedelmű, kétkeresős fővárosi háztartás számára az áram- és a gázszámla kifizetése.
A modellezett budapesti háztartás ebben a rangsorban a második legjobb helyen állt januárban az 1,9 százalékos mutatójával. Ennél kedvezőbb, 1,8 százalékos adat csak Luxembourgra jött ki.
A nemzeti valuták háromhavi mozgóátlag segítségével kerülnek átváltásra, ami kisimítja az euró nemzeti valutában számolt árfolyamának ingadozásait, így az a hónapról hónapra mért árakat kevésbé módosítja.
Az érthetőség kedvéért a vásárlóerő-paritáson mért árak nem a fogyasztók jövedelmi helyzetével korrigálják a nominális árakat, hanem gyakorlatilag az egyes országok árszínvonalának uniós átlagos árszínvonaltól való eltérésével. Végezetül fontos kiemelni, hogy a rezsicsökkentésnek jelentős költségvetési vonzata van.