Újra reflektorfénybe kerültek az üzemanyagárak, amelyek most viszonylag stabilak, azonban a világpolitikai helyzet, Donald Trump intézkedései és az OPEC+ döntései bármikor megbolygathatják a piacot. Ha az általános ármozgásokat nézzük, a csökkenő ártendencia nem biztos, hogy tartós marad, mivel a világpolitikai helyzet – különösen a közel-keleti konfliktus – könnyen fordulatot hozhat az árakban.
Januárban rendre beszámoltunk arról, hogy örülhettek az autósok, hiszen sikerült tartani a régiós átlagot a kutakon, sőt a hónap végén folyamatos volt az árcsökkenés. Ugyanakkor csütörtöktől a benzinért már 2, míg a dízelért bruttó 3 forinttal többet kell fizetni a benzinkutakon, annak ellenére, hogy a múlt héten négyszer is csökkentek az üzemanyagárak.
Érdemes azonban arra is kitérni, hogy az év elején folyamatos volt a drágulás: míg a tavalyi évet 617 forintos benzin- és 637 forintos gázolajáron zártuk, később ez annyira megemelkedett, hogy január derekán Orbán Viktor miniszterelnök külön videóban szólalt meg a témában: „Ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – összegezte a kormányfő. Jelenleg az alábbi átlagárakkal találkozhatunk a benzinkutakon:
Az üzemanyagárakat alapvetően a világpiaci folyamatok és külső tényezők alakítják, így a Brent-olajár, a globális kereslet-kínálat, a geopolitikai helyzet vagy éppen a forint árfolyama is jelentős hatással van rájuk.
A külső körülmények miatt feltehetően a következő hónapokban nem lesz könnyű dolguk az autósoknak.
Az OPEC+ döntései, a világgazdasági folyamatok, Trump politikai tervei és a geopolitikai feszültségek egyaránt bizonytalan jövőképet festenek, így az üzemanyagárak további ingadozása szinte borítékolható.
Érdemes most egyesével megvizsgálni, hogy a drágulás hátterében mi áll. Így először azt fontos tisztázni, hogy hullámzik a Brent-árfolyam, de nincs ok a pánikra. A Brent típusú kőolaj ára az elmúlt hetekben 80 dollár alá is esett (egyébiránt 76 és 83 dollár között mozgott), majd újra 80 dollár/hordó fölé emelkedett a Biden-kormányzat által búcsúzóul bejelentett orosz szankciók miatt. Most pedig 75 dollár/hordó körül mozog.
Az üzemanyagárak Magyarországon is hasonlóan alakultak. A benzin és a gázolaj ára ingadozott: a hó első felében mindkettő emelkedett, január végére pedig csökkenésnek indult. Összességében kismértékben, de minkettő ára nőtt.
A globális olajpiaci kilátások vegyesek. Az OPEC+ termelésnövelési tervei és a kereslet növekedése közötti egyensúly is hatással van az árakra. Az OPEC 1,45 millió hordó/nap keresletnövekedésre számít, míg a Nemzetközi Energiaügynökség ennél visszafogottabb, és csak 1,05 millió hordó/nap bővülést prognosztizál 2025-re. Az európai gázpiacon is jelentős áremelkedés volt tapasztalható, amelyet a magasabb ázsiai LNG-árak, a norvég Sleipner-mező termelési problémái, valamint a hideg időjárás és a csökkenő készletek okoztak.
Donald Trump beiktatást követően számos cikkben foglalkoztunk azzal, hogy az új elnök milyen hatást gyakorolhat a globális gazdaságra. Donald Trump politikája újra komoly tényező lehet az olajárak alakulásában. Az amerikai vámok és a szankciók hatása vegyes: a vámok emelhetik az olajárakat az USA-ban, mivel Kanada napi körülbelül 4 millió hordót exportál az országba, Mexikó pedig napi nagyjából 700 ezer hordót.
Az iráni és orosz olajexport elleni fellépés szintén árfelhajtó tényező lehet.
Az OPEC+ áprilistól azonban fokozatosan visszaépítené a jelenlegi napi 2,2 millió hordós termeléscsökkentést, amely lefelé nyomhatja az olajárakat. Az azonban továbbra is fontos kérdés, hogy Trump vámintézkedései hogyan befolyásolják majd a világgazdaság növekedését és ezzel az olajkeresletet.
Mint minden piaci árképzésnél, így itt is, a kereslet-kínálat egyensúlya továbbra is meghatározó tényező. A globális növekedés és az iparosodott országok energiaigénye jelentős hatással van az olajárakra. Ha a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet növekszik, azonban a kínálat nem tud lépést tartani vele, az áremelkedéshez vezethet. Ez eddig nem egy bonyolult összefüggés, de a kérdéses most itt az, hogy milyen ütemben terjednek az elektromos autók, amelyek hosszú távon csökkenthetik az olajkeresletet, illetve, hogy Kína gazdasági teljesítménye hogyan alakul a vámintézkedések árnyékában.
A közel-keleti helyzet folyamatosan kockázatot jelent az olajpiac számára. Jó példa erre a kedd este, amikor Donald Trump Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Egyesült Államok átvenné a Gázai övezetet, ahol a Közel-Kelet riviéráját hozná létre. Izraeli politikusokon és az amerikai republikánusokon kívül eddig nem sok állam vagy szervezet állt be Donald Trump ötlete mögé. Az arab országok egységesen elítélték az elképzelést, de Kína és Oroszország is a kétállami megoldás mellett érvelt.
Az LNG-árak emelkedése, az európai gázkészletek apadása miatt a piac érzékenyebbé vált a hirtelen változásokra. Ha a geopolitikai feszültségek tovább növekednek, az könnyen érezhető lesz a kutakon is.
Végezetül érdemes arra is kitérni, hogy az üzemanyagárakat nemcsak a nemzetközi olajpiaci folyamatok, hanem a forint árfolyamának alakulása is jelentősen befolyásolja. Mivel Magyarországon az üzemanyagokat dollárban jegyzett nyersolajból finomítják, egy erősebb forint csökkentheti az importköltségeket, míg egy gyengülő forint drágíthatja a beszerzést.
A gáz- és olajárak decemberhez képest emelkedtek, és ezentúl az elmúlt hetekben a forint mozgása is hektikus volt: januárban 389 és 406 közötti sávban ingadozott (393 körül zárva a hónapot), a február első hétvégéjén Trump által bejelentett vámok eredményeképpen péntekről hétfőre 392,83-ról 400,06-ra gyengült. A legfrissebb hírek okán, miszerint a tervezett mexikói és kanadai vámemeléseket 1 hónappal elhalasztják, a forint február 4-én 394,68-ra visszaerősödött.
A globális gazdasági kilátások és a jegybanki döntések – nem véletlen, hogy a jegybank legutóbb azt hangsúlyozta, hogy fegyelmezett, inflációellenes gazdaságpolitika szükséges – könnyen újabb kilengéseket okozhatnak az árfolyamban.
amennyiben a forint tovább gyengül, úgy az üzemanyagárak emelkedése fokozódhat, teljesen függetlenül attól, hogy a Brent árfolyama épp stagnál vagy csökken.
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Indexnek hozzátette: „Januárban jó hír volt az autósok számára, hogy sikerült a régiós átlag környékén tartani az üzemanyagárakat, sőt a hónap végére folyamatos csökkenést tapasztalhattunk. Ugyanakkor ha az általános ármozgásokat nézzük, a kedvező tendencia nem biztos, hogy tartós marad, mivel a világpolitikai helyzet – különösen a közel-keleti konfliktus – könnyen fordulatot hozhat a világpiaci árakban.”
További bizonytalanságot jelent az is, hogy az amerikai finomítók nem tervezett leállásai szűkítik a kínálatot, ami az árak emelkedéséhez vezethet. A piac folyamatosan próbálja beárazni ezeket a változásokat, látszik, hogy a hazai szereplők is igyekeznek ellentartani a világpiaci hatásoknak, de a mozgásterük nem végtelen, és a következő időszak még tartogathat meglepetéseket
– összegezte az Indexnek Grád Ottó. Tehát bár az árak most viszonylag stabilak, a világpolitikai helyzet, Trump intézkedései és az OPEC+ döntései bármikor megbolygathatják a piacot. Egy biztos: a következő időszakban is érdemes lesz figyelni az olajpiaci híreket, mert a jelenlegi egyensúly könnyen megbillenhet.
(Borítókép: Donald Trump 2025. január 31-én Washingtonban. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)