Napvilágot láttak a betegeskedő magyar gazdaság két legerősebb tünetének decemberi adatai. A lakossági fogyasztásról képet adó kiskereskedelmi forgalom éves szinten nőtt, viszont havi bázison mérséklődött. Nincsenek jobb hírek az ipari termelés oldaláról sem, ahol már komoly problémát mutat a német gazdasági visszaesés, stagnálás. A legnagyobb kihívások a járműgyártásban és az akkumulátoriparban láthatók.
Tavaly decemberben az ipari termelés volumene 5,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,8 százalékkal kisebb volt a novemberinél – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024-ben az ipari termelés 4 százalékkal kevesebb volt, mint 2023-ban.
A legnagyobb súlyú feldolgozóipari alágak közül a járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában visszaesett a termelés volumene, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása nőtt. Így a visszaesés részben a külpiacok, elsősorban az Európai Unió és Németország gyengélkedésével magyarázhatóak.
Már korábban felhívtuk arra a figyelmet, hogy Orbán Viktor ígérete szerint idén csodás év előtt állnak a magyarok. Azonban most ezt teljesen romba döntheti a német gazdaság, amely már második éve zsugorodik. Erre 1950 óta csak egyszer volt példa. A hivatalos adatok szerint a bruttó hazai termék tavaly 0,2 százalékkal csökkent, miután 2023-ban 0,3-del esett vissza. És 2025-re se túl biztatók a várakozások Németországgal kapcsolatban.
Arra is érdemes kitérni, hogy korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány is kiemelte: a BMW, a BYD és a CATL nagyberuházásai várhatóan idén kezdik meg termelésüket. A gyárak a kapacitások fokozatos növelése révén több éven keresztül gyorsítják a GDP növekedését. A jegybank számítása szerint ennek az idei növekedési hatása körülbelül 0,6 százalékpont lesz, de az elemzések rendre kiemelik, hogy ezt a romló nemzetközi környezet mérsékelheti.
Nem sikerült túl fényesre az ipar évzárása, és akkor finom fogalmaztunk” – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Havi alapon ugyanis 1,8 százalékkal zsugorodott az ipari kibocsátás volumene. Ez azt jelenti, hogy munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal marad el az ipar az egy évvel korábbi teljesítményétől, ami a piaci várakozásokhoz képest negatív meglepetést jelent, ugyanakkor a piacon legpesszimistább előrejelzést adó ING prognózisával egybevág.
„Nem meglepő módon tehát a negyedik negyedév összképe is erősen negatív lett ezzel, megfelelve a vártnál gyengébb GDP adat által vázolt képnek. Hol van már az októberi pozitív meglepetés? Az év utolsó két gyenge hónapja miatt a 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene már több mint 6 százalékos elmaradást mutat. Legutóbb ennyire mélyen az ipari termelés a 2020-as Covid lezárások miatt volt” – fogalmazott a szakértő.
Hozzátette: a részletes adatokra még várni kell, de a KSH előzetes adatközlése továbbra is azt jelzi, hogy a két meghatározó ágazat, a járműgyártás és a villamos berendezés gyártása folytatta a mélyrepülést. Némi jó hír azonban, hogy az elektronikai ipar és az élelmiszeripar növekedni tudott.
A friss ipari felmérések, bizalmi indikátorok összességében egy gyengülő képet festettek az iparról az elmúlt hónapokban. A friss beszerzésimenedzser-index (BMI) ismét 50 alá süllyedt (bár ezen mutató megbízhatósága továbbra is erősen kérdéses), miközben a különféle üzleti bizalmi indexek folytatták a trendszerű lejtmenetet. Mindezek alapján egyelőre nehezen körvonalazódik a trendforduló.
Ugyanakkor a közelgő vámháború – bármilyen meglepő is – hozhat némi átmeneti élénkülést. Az európai gyártók ugyanis érdekeltek lehetnek a termelés gyors felfuttatásában és az exportkészletek bővítésében, mielőtt még Trump meghúzza a ravaszt és élesíti a vámokat az Európai Unióval szemben is. Az már más kérdés, hogy a vámok tényleges bevezetésével egy újabb lejtmenet kezdődhet. Mindez azonban egyelőre csak spekuláció
– mondta Virovácz Péter.
A rövid távú – átmeneti – fordulat jelei sem láthatóak még a magyar iparban. Az exportra termelő szektorok kilátásai nem igazán javultak az elmúlt időszakban, és amennyiben tényleg felpörög a vámháború, az negatívan érintheti végül a világkereskedelmet. Persze itthon egyedi hatásként jelentkezik majd az új kapacitások belépése, ám nagyon úgy tűnik, hogy a külső környezet miatt ezek beindulása is egyre kétségesebb. A belpiacra termelő ipari szektorok pedig abban bízhatnának, hogy végre beindul a fogyasztás, de itt is inkább csak remény van, semmint kézzel fogható bizonyíték. Mindezek fényében könnyen lehet, hogy az ipar 2025 egészében sem tud majd meghatározó motorja lenni a magyar gazdaságnak – fejtette ki az elemző.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a hazai ipar teljesítményét továbbra is a német gazdaság válsága, így a gyenge külső kereslet húzza vissza. Az Európai Unió versenyképességi problémáktól szenved, Németország két éve tartó recesszióval, politikai és gazdasági instabilitással küzd. A német gazdaság jelen pillanatban maga alá teperte a magyar gazdaságot, ez a beszállítói láncokon keresztül a beruházásokban, az exportban és az ipar teljesítményében is érezteti hatását.
„Magyarországon a modern gyárak, a kapacitások rendelkezésre állnak, viszont a külpiacok válsága miatt alacsonyabb kihasználtsággal termelnek. Azonban a belső kereslet helyreállásának köszönhetően már mutatkoznak biztató jelek a hazai iparban, tavaly decemberben a számítógép, elektronikai, optikai termék, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása is nőtt” – összegezte a gazdasági minisztérium.
A kormány szerint a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett: a belgazdaság helyreáll, a középosztály erősödik, a családok bizalma pedig fokozatosan javul. Több mint egy éve nő a reálbér, bővül a fogyasztás, 2024-ben rekordévet zárt a hazai turizmus, kimagasló a foglalkoztatottság, élénkül az új- és használtautó-piac, a lakástranzakciók száma dinamikusan növekszik, továbbá a lakossági hitelezés is fellendülőben van.
A nyers adat szerint 0,4, naptárhatástól megtisztítva 0,1 százalékkal haladta meg a kiskereskedelem forgalmának volumene 2024 decemberében az előző év azonos időszakit – közölte a KSH.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1894 milliárd forintot ért el decemberben. Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 13 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,2 százalékkal maradt el az előző havitól, amit a KSH szerint részben a novemberre előrehozott karácsonyi vásárlások és a kiutazó turizmus növekedése magyaráz.
Ugyanakkor, ami a havi bázison mért változásokat illeti, a KSH adataiban jól látszik, hogy 2024-ben havi bázison gyakorlatilag inkább stagnálásról mint növekedésről beszélhetünk.
a forgalom az előző hónaphoz képest, tehát mindössze négy olyan hónap volt, amelyben bővült a fogyasztás az azt megelőző hónaphoz képest.
Az év egészét nézve ugyanakkor mégis bővült a fogyasztás:
kiskereskedelem forgalmának volumene 2,6 százalékkal emelkedett 2024-ben az előző évhez képest, naptárhatástól megtisztítva.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,4 százalékkal bővült, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,1 százalékkal mérséklődött a volumen.
Ahogyan azt már a negyedik negyedéves GDP adatból sejteni lehetett, a decemberi gazdasági teljesítmény nem sikerült erősre. Ezt támasztja alá a KSH friss adatközlése is, amely szerint havi alapon 1,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi értékesítés volumene a tavalyi év utolsó hónapjában. Ezzel pedig nem csak az elemzői konszenzusnál, de még a piacon legpesszimistább előrejelzést adó ING Bank várakozásánál is érdemben rosszabb volt az év/év dinamika. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva ugyanis lényegében stagnált a szektor (+0,1 százalék).
Hiába tehát a megelőző két hónap kedvező teljesítménye, a rendkívül gyenge december szinte semmissé tette azt. Ezt jelzi, hogy a kiskereskedelem fixbázisú teljesítménye ismét visszacsúszott a 2021-es havi átlag alá, mégpedig 0,7 százalékkal. Az összkép tehát mit sem változott: 2024 egészében lényegében a 2021. évi teljesítménye körül teljesített az egész kiskereskedelem
– értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A közgazdász a részletekbe bocsátkozva arról írt: jól látható, hogy egy általános romlás volt a szektorban, hiszen minden részterületen nagyjából hasonló visszaesés mutatkozott. Az élelmiszer-kiskereskedelem havi alapon 1,7 százalékkal zuhant. Emellett a nem élelmiszertermék jellegű kereskedelemben 1,3 százalékos volt az egyhavi zsugorodás. Ezen a területen belül érdemi növekedést csupán két szektor mutatott: a csomagküldő és internet kereskedelem, valamint a használtcikk kereskedelem, illetve a gyógyszer és illatszer értékesítés volt némileg jobb az egy hónappal korábbinál. Ami az üzemanyagforgalmat illeti, itt az emelkedő árak elkezdték éreztetni hatásukat, így nem meglepő, hogy 3 százalékkal zsugorodott a forgalom havi alapon – sorolta.
Ami a 2024. év egészét illeti, az előző évhez képest 2,6 százalékos volt a forgalom volumenének emelkedése, azonban ez csak arra volt elég, hogy a szektor a 2021. évi teljesítményét hozza.
Előretekintve várhatóan továbbra is magas reálbérnövekedés és az idei év első felében érkező jelentős kifizetések a lakossági állampapírok esetében újabb lökést adhatnak a fogyasztásnak. Ugyanakkor az első adatok azt mutatják, hogy a lakosság talán a vártnál nagyobb arányban fordítja megtakarításra a kifizetéseket, vagyis könnyen lehet, hogy gyengébb lesz a fogyasztási impulzus. Mindez aligha meglepő annak fényében, hogy az elmúlt hónapokban a fogyasztói bizalom fokozatosan csökkent, vélhetően az emelkedő munkanélküliség, a gyorsuló infláció és a gyengélkedő forint összhatásaként
– mondta Virovácz Péter.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a lassulás átmeneti jelenség, amelyet döntően a magyar családok megnövekedett külföldi utazási kedve és az üzemanyag-értékesítés csökkenése okozott – jelentős bázishatás eredményeként. Decemberben az üzemanyag-kiskereskedelem értékesítési volumene éves alapon 6,9 százalékkal, havi alapon 3 százalékkal csökkent.
„A karácsonyi, hatnapos hosszú hétvégét kihasználva a magyarok rekordszámban utaztak külföldre, ami mérsékelte a kiskereskedelem december végi teljesítményét. Decemberben 302 ezerrel több magyar utazott külföldre, a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtérről 212 ezer magyar utazott el, 19 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Emellett jelentős növekedés volt az autós kiutazásokban is, 107 ezerrel több magyar rendszámú autót regisztráltak a határátkelőknél különösen Ausztria és Szlovákia irányába, aminek túlnyomó többsége mögött turisztikai célú utazás, nem pedig bevásárlóturizmus állt” – összegezte a gazdasági minisztérium.
A kormány szerint a külföldi utazások növekedése érezhető hatással volt a hazai kiskereskedelmi forgalomra: a decemberi költésekből 50-55 milliárd forint hiányzott a korábbi hónapok növekedési trendjéhez képest. A közel 302 ezerrel több külföldre utazó magyarra vetítve ez fejenként 166-182 ezer forintot jelent, amely nem a hazai belkereskedelemben, hanem külföldön került elköltésre. Mindez azt jelenti, hogy decemberben a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a hazai boltok forgalmában realizálódott. „A fogyasztói bizalom erősödése töretlen, a magyar családok egyre bátrabban és egyre többet költenek. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a januári hazai kiskereskedelmi forgalom ismét érdemben bővült” – emelte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium.
(Borítókép: Németh Kata / Index)