Kiegyensúlyozottan növekvő januári forgalomról, azon belül emelkedő vásárlószámról és felfelé vásárlásról számoltak be az Index iparági körképében Magyarország meghatározó élelmiszer-kiskereskedelmi áruházláncai. A rendelkezésre álló adatok alapján Gerlaki Bence, az NGM államtitkára lapunknak megerősítette, hogy a piaci szereplők által jelzett pozitív trendeket a statisztika is igazolja.
Elsősorban a naptárhatásra, egészen pontosan a hatnapos karácsonyi hosszú hétvégére (december 21–26.) vezethető vissza a vártnál szerényebb év végi kiskereskedelmi forgalom. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arról számolt be, hogy az értékesítési volumen bár az egy évvel korábbit (2023. decemberit) 0,1 százalékkal meghaladta, az előző havitól (2024. novembertől) 1,2 százalékkal elmaradt, végeredményben pedig a 2024-es esztendő egészében 2,6 százalékkal nőtt a forgalom 2023-hoz képest.
Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) álláspontja szerint a lassulás átmeneti jelenség, amelyet az üzemanyag-értékesítés csökkenése mellett döntően a magyar családok megnövekedett külföldi utazási kedve okozott. A már azonosított időszakot, a karácsonyi, hatnapos hosszú hétvégét kihasználva a magyarok rekordszámban utaztak külföldre, ami mérsékelte a kiskereskedelem december végi teljesítményét.
Ezt támasztja alá, hogy
Gyakran van arra példa a kereskedelemben, hogy egészen máshogyan ítél meg bizonyos szakmai kérdéseket az illetékes minisztérium, illetve a piaci szereplők, most viszont e tekintetben nincs vita az NGM, illetve a nemzetközi hátterű, hat nagy magyarországi áruházlánc között. Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom jelentős része a diszkontoknál (Lidl, Aldi, Penny), illetve a hiper- és szupermarket szegmensben jelen lévő vállalatoknál (SPAR, Tesco, Auchan) csapódik le.
Ebből a körből több bolthálózattól is megerősítették az év végi átmeneti jelenség gyakorlati jelentőségét, sőt, volt, ahol arra is felhívták a figyelmünket, hogy
amit a hatnapos hosszú hétvége következtében 2024 decemberében láttunk, az egy az egyben az öt évvel korábbi, 2019. decemberi naptárhatás megismétlődése.
Ráadásul bizakodásra adhat okot, hogy azt követően felpattanásnak lehettünk tanúi, az más kérdés, hogy 2020 tavaszától a Covid-válság begyűrűzése újraírta a kiskereskedelem addig ismert szabályait.
Arra a kérdésre, hogy milyen volt a januári forgalom, a háttérbeszélgetéseink során kapott válaszokból azt szűrtük le, hogy ha a fejlődés kitartana, akkor rendben lenne az év. Senki sem mer nagyon optimista lenni, de a január jó volt, a legtöbb helyen „biztató jelekről”, „kiegyensúlyozott növekedésről”, illetve „reményt keltő rajtról” beszélnek. Van olyan bolthálózat, ahol azt is megosztották lapunk érdeklődésére, hogy
folyamatos vásárlószám-növekedést, illetve úgynevezett upsellinget, azaz felfelé vásárlást tapasztalnak.
Ez utóbbi abban a tekintetben trendfordulóként azonosítható, hogy korábban még a gazdasági nehézségek hatásaként lefelé vásárlásról szóltak a hírek, de ezek szerint ma már nem feltétlenül az alsó polcos termékeket részesítik előnyben a fogyasztók.
Az alapvető élelmiszerektől, a frissárutól a tartós fogyasztási cikkekig kiegyensúlyozott volt a januári növekedés az Index iparági értesülései szerint, a kedvező trend kiterjedt a saját és a gyártói márkás termékekre is. Lefelé, illetve felfelé kilógó kategóriát megkeresésünkre nem azonosítottak. Több piaci szereplőtől is azt tudtuk meg, hogy a januári forgalom erősebb az üzleti terv szerinti várakozásnál, illetve a tavalyi év első havinál is. Mindez erősíti azt a szakpolitikai narratívát, hogy átmeneti jelenséget tapasztalhattunk meg decemberben: a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a hazai boltok forgalmában realizálódott.
A diszkontláncoktól, illetve a szuper- és hipermarketeket működtető hálózatoktól érkező visszajelzésekkel kapcsolatban megkerestük Gerlaki Bencét, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkárát is.
A kereskedők pozitív tapasztalatai a rendelkezésünkre álló adatokban is visszatükröződnek, az online pénztárgépek nem hazudnak, látványos növekedést mutatnak
– mondta az Indexnek Gerlaki Bence. Az NGM államtitkára hozzátette: minden jel szerint úgy indult az év a boltokban, ahogy arra a fogyasztói bizalom erősödése alapján előzetesen várni lehetett. A kormány azon dolgozik, hogy a gazdaság jobban teljesítsen, így a családok több pénzből tudjanak gazdálkodni, ezáltal pedig többet is tudjanak fogyasztani. Előrebocsátotta, hogy a folytatásban az év eleji lendület megőrzéséhez kulcsfontosságú lesz az élelmiszer-infláció kordában tartása.
A KSH a 2025. januári kiskereskedelmi forgalomról majd csak március 6-án ad számot, a januári fogyasztói árakat viszont ennél jóval hamarabb, már február 12-én megismerhetjük. Viszonyításképp a 2022-es 14,5, illetve a 2023-as 17,6 százalékos inflációs adat után az elmúlt évre sikerült letörni az árakat: decemberben éves bázison 4,6, az esztendő egészére nézve pedig mindössze 3,7 százalékos inflációt mértek.
Ami a 2024-es inflációs bizonyítványt illeti: legnagyobb mértékben, 8,9 százalékkal a szolgáltatások drágultak. Az élelmiszerek ára 2,8, a szeszes italok, dohányáruké 4,4, a ruházkodási cikkeké 4,2, az egyéb cikkeké 1,7 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a háztartási energiáért 4,6, a tartós fogyasztási cikkekért 0,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
(Borítókép: Németh Kata / Index)