A hétfői 409 feletti szintekről péntekre újra magára talált a forint, 404,2-ig is leszúrt az euróval szemben, míg a dollár ellenében még látványosabb a forinterő, ugyanis a hétfői 400-at súroló szintről 389 alá is benézett a hazai fizetőeszköz árfolyama – jelezte lapunknak Rodic Ádám.

Az MBH Elemzési Centrum szakértője szerint a forintnak a felértékelődés irányába történt elmozdulása továbbra is a nemzetközi befektetői hangulat javulásának köszönhető, ami a régiós devizákra is pozitív hatást gyakorol, például a lengyel zloty hétéves csúcson is járt az euróval szemben.

A külpiaci hangulat lehetővé teszi, hogy a forint árfolyamában a fundamentális tényezők is érvényesüljenek, mint a folyó fizetési mérleg többlete, a csökkenő költségvetési hiány és a kamatkülönbözet.

Donald Trump erősítette a forintot

Az amerikai elnök hétvégi, vámokkal kapcsolatos bejelentései okán mindenképpen gyengülésre lehetett számítani – párhuzamosan a dollár euróval szembeni erősödésével. A hétvégi dollárerősödés azonban hétfőn nem folytatódott, és a bejelentések hatásai a forint árfolyamán sem látszottak.

A következő napokban beigazolódott, hogy a vámok kapcsán mégsem eszik annyira forrón a kását, ezeket Trump legalább részben fegyverként használja céljai eléréséhez, így a korábbiakhoz képest a vámoktól való félelem csökkent

– világított rá Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A forint ezt követően a héten szinte végig erősödött az euróval szemben, így egy november eleje óta nem látott szintre, 405 alá tudott erősödni az árfolyam – bár csak átmenetileg, mert pénteken ismét egy kisebb gyengülés következett.

Rodic Ádám megerősítette, hogy a külföldi tényezőket illetően az új amerikai adminisztráció, úgy tűnik, a totális kereskedelmi háború tényleges kirobbantása helyett inkább tárgyalási pozíciójának javítására használja a vámfenyegetéseket.

Ez rövid távon valóban okozhat szélsőséges kilengéseket a devizaárfolyamokban, azonban hosszú távon mindenképp egy kedvezőbb forgatókönyv a tavaly ősszel vizionáltnál.

A közép-kelet-európai devizák összességében is erős hetet zártak, amelyhez az új amerikai adminisztráció által az orosz–ukrán háború lezárásához történő vélt vagy valós közeledés is hozzájárult.

A héten a forintot támogató tényező volt Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanácsa tagjának nyilatkozata is, miszerint az infláció az év nagy részében kívül eshet a jegybanki toleranciasávon, ami miatt további kamatcsökkentésre idén már nem lát lehetőséget. Ez a Cseh Nemzeti Bank 25 bázispontos csökkentésével összevetve régiós viszonylatban kedvező a forint számára, a növekvő kamatfelár miatt

– magyarázta az Indexnek Rodic Ádám. Azonban a héten a forint szempontjából legnagyobb mozgatórugónak kétségkívül a januári amerikai átfogó munkaerőpiaci adatok ígérkeztek. A piac azt várta, hogy a munkaerőpiaci helyzet oldódni fog, ugyanis az az egyesült államokbeli kamatkilátásokat is lejjebb vihette volna. Továbbá nagy hangsúlyt kapott még az adatok éves felülvizsgálata is.

Így mozoghat jövő héten a forint

A szakértőkkel azt is megvizsgáltuk, jövő héten milyen események mozgathatják a forint árfolyamát.

Hétfő

• A Nemzetgazdasági Minisztérium közli a januári államháztartási folyamatokról szóló gyorstájékoztatóját. Ebben a prémium magyar állampapírok kamatfizetése vélhetően érdemi hiányt okoz majd.

Kedd

• A KSH közli a januári magyar inflációs adatokat. A decemberi 4,6 százalékos adat után további emelkedés várható 4,9 százalékra. Ebben a forint elmúlt év végén bekövetkezett gyengülése játszik szerepet, ami nagyban befolyásolja az év eleji átárazások mértékét. Egy, a vártnál is magasabb inflációs adat az idénre várt kamatcsökkentések végleges kiárazódását okozhatná.

Szerda

• Amerikai infláció- és reálbéradatokat ismerhetünk meg. Az Egyesült Államokban a decemberi infláció 2,9 százalékon állt, ami nem magas, de nem is tart a jegybanki célhoz, így egyelőre gátja a kamatcsökkentéseknek.

Csütörtök

• A decemberi ipari termelés második becslését közli a KSH. Az első alapján az ipar decemberben sem teljesített jól.
• A decemberi ipari termelés adatait közli az Eurostat. Az eurózóna ipara is csökkenő teljesítményt mutatott az elmúlt időszakban, éves összevetésben.
• Termelőiár-adatok érkeznek az Egyesült Államokból. Ez szintén hathat az amerikai kamatvárakozásokra.

Péntek

• Decemberi (és így egész éves) építőipari adatokít közöl a KSH. Az építőipar rendelésállománya az elmúlt időszakban kedvezően alakult – remélhetőleg ez nemsokára a termelés volumenében is meglátszik.
• Decemberi fizetésimérleg-adatokat közöl az MNB. A folyó fizetési mérleg tartós többlete támaszt jelent vagy jelenthetne a forint számára.
• A negyedik negyedéves GDP második becslését közli a KSH. Az elsőhöz képest (amely szerint az eurózóna gazdasága negyedéves alapon stagnált) Regős Gábor nem számít nagy változásra.
• A román jegybank dönt az irányadó kamatról. A viszonylag magas, 5,1 százalékos infláció miatt Regős Gábor nem számít kamatcsökkentésre, így várhatóan a forintárfolyamot sem befolyásolja a döntés.

A Gránit Alapkezetlő vezető elemzője szerint ezeken kívül továbbra is meghatározó lehet a forint árfolyama szempontjából az euró–dollár árfolyam alakulása, amiben pedig Trump intézkedéseinek, megnyilvánulásainak lehet hatása – akár a háború lezárása, akár a vámok kapcsán.

Rodic Ádám hozzáfűzte, hogy pénteken még az egyesült államokbeli januári import árindexet is figyeljük. Bár a vámok kivetése januárban még nem történt meg, érdekes lesz látni, hogy az import árindex hogyan alakul. A közelmúltban több tényező is aggasztó irányba mozdult el az amerikai inflációs kilátásokkal kapcsolatban (például lakossági inflációs érzékelés, ISM árkomponensei).

Hamarosan a 400-as szintet ostromolhatja a forint

A héten a forint erősödni tudott a 405-ös szint környékére, de kérdés, hogy a következő hetekben az árfolyam megpróbálkozik-e a 400-as szint ostromával, illetve át tudja-e azt törni.

Erősödést hozhatna ha az orosz–ukrán háború kapcsán sikerülne a békekötés felé elmozdulni, illetve ha az Európai Unió tekintetében a vámok lekerülnének a napirendről, továbbá ha a piac a jegybanki kommunikációhoz illeszkedően nem számítana az idén érdemi kamatcsökkentésre Magyarországon

– véli Regős Gábor, megjegyezve, hogy ez akkor valósulhat meg, ha nem érkezik be valami negatív hír, illetve a dollár nem erősödik jelentősebben az euróval szemben, abban az esetben az árfolyam a héten, remélhetőleg, nem megy 410 fölé.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint az euró–forint árfolyamában a 400–410-es, míg a dollár–forint esetében a 380-395-ös szint látszik most bejárhatónak.

Újabb rekordot állított be a magyar tőzsde

A BUX-index esetén a hét első három napján csak kisebb, vegyes irányú (de inkább negatív) mozgásokat láthattunk. Csütörtökön aztán berobbant a tőzsde, egy nap alatt 3,3 százalékkal ment feljebb az index értéke.

– világított rá lapunknak Varga Zoltán, aki szerint a következő hetekben kiemelten fontosak lehetnek az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos hírek, melyek az esetleges lezárás felé tendálnak.

Regős Gábor rámutatott, hogy az OTP a héten a 24 ezer körüli áráról 25 ezer közelébe emelkedett – ezzel megdöntötte historikus rekordját.

A Mol árfolyama a héten csak minimális növekedést tudott elérni, de a Magyar Telekom növekedése is kisebb mértékű, 1 százalékot nem sokkal meghaladó volt. A Richter részvényei is leginkább a hét második felében tudtak emelkedni, ennek mértéke egy hét alatt mintegy 3 százalékot tett ki.

Az olaj árában a héten csak kisebb mértékű változások történtek, a hordónkénti ár nagyjából egy dollárral került lejjebb.

A gáz árának növekvő tendenciája a héten is fennmaradt, immáron 55 euró körül alakul MWh-nként. Ez 2023 februárja óta a legmagasabb ár – ha ez tartós marad, akkor az kockázatot jelent mind a forintárfolyam, mind a költségvetés szempontjából

– jelezte Regős Gábor, megjegyezve, hogy az ár növekedését továbbra is a tárolók töltöttségének szokásostól elmaradó, európai szinten a tavalyinál majdnem 20 százalékponttal alacsonyabb mértéke okozza, ami az európai szinten hideg téllel hozható összefüggésbe. Kínálati oldalon némi átrendeződést hozhat a Kína által az amerikai LNG-re kivetett 15 százalékos vám.

(Borítókép: Donald Trump 2024. október 28-án. Fotó: Anna Moneymaker / Getty Images)