A kínai szabályozó hatóságok egy új kísérleti programot indítottak el, amely lehetővé teszi tíz kiválasztott biztosítótársaság számára, hogy vagyonuk maximum egy százalékát aranyba fektessék. A programban olyan nagyvállalatok is részt vesznek, mint a PICC Property & Casualty Co. és a China Life Insurance Co., amelyek az ország legnagyobb biztosítói közé tartoznak.

A Minsheng Securities Co. elemzése szerint az új szabályozás nyomán akár 200 milliárd jüan (27,4 milliárd dollár) értékű befektetés is érkezhet az aranypiacra, ami jelentős hatással lehet a nemesfém árfolyamára.

Trump és a geopolitikai feszültségek is felfelé hajtják az arany árát

Az arany unciánkénti ára február 10-én, nem sokkal dél után 2930,44 dolláron állt, ami 1,48 százalékos (42,84 dollár) emelkedést jelentett. A nemesfém árfolyama csak az elmúlt héten 2,2 százalékot erősödött, és jelentősen drágult Donald Trump amerikai elnöki posztra történő visszatérése óta a felerősödött gazdasági és geopolitikai kockázatok miatt.

A mostani áremelkedéshez jelentősen hozzájárult Donald Trump korábbi amerikai elnök bejelentése is, aki újabb vámok bevezetését helyezte kilátásba az acél- és alumíniumimportra – olvasható az MTI által közölt elemzésben.

Szakértő: Az arany szárnyalása a világgazdaság megváltozását jelzi

Az arany árának emelkedése mellett rengeteg hír jelenik meg a sárga nemesfémmel kapcsolatban, ilyen például a fizikai aranyhiány Angliában az amerikai felvásárlások miatt, a folyamatos jegybanki aranyvásárlások, és hogy a kínai biztosítók hamarosan vehetnek aranyat, de valójában ezek mind tüneti jelenségek – jelezte lapunknak Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

– világított rá a szakértő. Ezt ráadásul nem csak a piaci szereplők gondolják így: Scott Bessent is többször így nyilatkozott még mielőtt Trump pénzügyminisztere lett volna. Trump pedig már az első elnöksége idején is élesen kritizálta a Fed-et a túl erős dollár és a túl magas amerikai kamatok miatt, ahogy most is teszi.

Ennek két fő oka van a szakértő szerint:

1. A vámok tovább erősítik a dollárt, ami már most is nagyon erős. A vámok növelik az amerikai termelési költségeket (költség infláció) is. A kettő együtt teljesen lehetetlenné teszi Trump fő céljának elérését, az amerikai újra iparosítást.
2. Az amerikai államadósság mozgásképtelenné teszi az amerikai kormányt, a tervezett költségcsökkentések és a vámokból származó bevételek is alig-alig tudnak ezen változtatni. Ráadásul ha jelentős kiadáscsökkentésekre kerül sor, az rövid távon befékezi a gazdaságot, miközben éppen, hogy emelkedik az infláció a vámok miatt.

„Ezek miatt az Egyesült Államok elemi érdeke a dollár gyengítése és a kamatok csökkentése. Viszont ez rendkívüli fájdalommal járna a világ megtakarítói számára, hiszen a világ első számú tartalék eszköze a dollár és az abból vásárolt amerikai államkötvények, részvények” – véli a szakértő.

„Tulajdonképpen ettől az egyoldalú dollár leértékelődéstől való félelem – amire már egyszer volt példa 1985-ben a Pláza Megállapodás során, de akkor az USA egyeztetett a szövetségeseivel – hajtja felfelé az arany árát. Az arany árának szárnyalása tehát a világgazdaság rohamos átalakulására figyelmeztet”.