Intenzív tárgyalások folynak amerikai járatok indításáról, a megállapodás New Yorkkal hamarosan megvalósulhat – árulta el az Indexnek Guller Zoltán. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnöke január közepén ismertette a 2024-es előzetes turisztikai adatokat, amely alapján rekordot döntött az ágazat, és mint megtudtuk, az idei év első hónapjában sem fékezett. A turizmus eredményeiről, kilátásairól, újdonságairól kérdeztük a turisztikai ügynökség elnökét.
Február elején Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, „turizmusbankot” hoz létre a kormányzat, hogy még nagyobb lendületet kapjon az ágazat versenyképessége. Láthatóan a gazdasági tárca úgy gondolja, addig kell ütni a vasat, amíg meleg. De meddig lehet még fűteni a kohót, és milyen teljesítményre képes a hazai turizmus? Erről is kérdeztük Guller Zoltánt.
Az MTÜ elnöke megosztotta az Indexszel, hogy érkezik a digitális SZÉP-kártya, hamarosan közvetlen járatok indulhatnak Budapestről az Egyesült Államokba, de az év igazi durranása a turizmusra szabott hitelintézet beindítása lesz. Emellett az MTÜ elnöke többek között azt is elárulta, hogy:
A kormányzat több fórumon is bejelentette, hogy tavaly rekordévet ért el a hazai turizmus. A számok valóban magukért beszélnek, de kérdés, hogy újrázható-e ez a teljesítmény. Nem lehet, hogy ez csak egy egyszeri kiugrás volt?
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia alapján 2030-ra a 20 milliós vendég és 50 milliós vendégéjszaka elérése a feladat. Tavaly nagy előrelépést tettünk ebbe az irányba, hiszen immár minden korábbinál több, közel 18 millió turista érkezett a magyarországi szálláshelyekre, csaknem 11 százalékkal megfejelve a 2023-as, szintén kiemelkedő eredményt. A vendégéjszakák száma pedig közel 6 százalékos bővüléssel, több mint 44 milliós új rekordot állított fel. Ráadásul mindezek előzetes adatok, amelyek a tapasztalatok szerint még rendre fölfelé módosulnak. De azt látjuk már most is, hogy soha ennyien nem utaztak Magyarországon, soha nem pihent ennyi honfitársunk az országhatáron belül, és soha nem látogatott ennyi nemzetközi turista hazánkba. Az adatok bizonyítják, hogy a turizmus kulcsfontosságú ágazatként a hazai gazdaság meghatározó pillére, tavalyi teljesítményével a nemzetgazdaság egyik legfontosabb hajtóerejévé vált, amely mintegy 400 ezer család számára biztosít megélhetést.
A kiemelkedő számok és az ágazatban rejlő további potenciál alapján vendégforgalomban akár már idén meglehet a 2030-ra kitűzött célszám.
Nem is nagyon hiszem, hogy e fölé kéne nőnie a magyar turizmusnak, hiszen a versenyképes ágazat szempontjából nemcsak a volumen kulcsfontosságú, hanem a növekedés fenntarthatósága is.
Nemzetközi összevetésben mit jelentenek ezek a számok?
Az Eurostat első 10 havi adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák átlagos európai növekedését Magyarország utcahosszal, másfélszeres növekedéssel előzte.
Ezzel a 6. legjobb vendégszám- és a 9. legjobb vendégéjszaka-növekedési eredményt érte el a magyar turizmus az EU-ban.
Emellett a régiós versenytársainkhoz képest is kimagaslóan teljesítettünk: míg a külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Ausztriában 2024 első 11 hónapjában 3,9 százalékkal volt magasabb 2023-hoz képest, addig Magyarországon 10,6-del. De említhetem Horvátországot is, ahol 2024 egészében a vendégek száma alig 3,5 százalékkal nőtt, nálunk csaknem 11 százalékkal.
Budapest növekedése pedig még ezeken az adatokon is túl tudott tenni, és nagy valószínűséggel egyenesen világbajnok lett.
A 22 százalékot meghaladó vendégforgalom-növekedésével a főváros november végén holtversenyben világelső volt Alicantéval. Olyan globális turistamágneseket utasított maga mögé, mint a második helyre kényszerült Miami, illetve a harmadik helyen található Los Angeles és Athén, amiket Barcelona, Madrid és Róma követ.
De beszélnünk kell a belföldi forgalomról is. Tavaly, minden korábbinál több, mintegy 9,3 millió hazai utazó 22 millió éjszakát töltött a magyarországi szálláshelyeken. Miközben Európa-szerte látszik, hogy a belföldi turizmus általában stagnál, és néhol már a főszezonban is csökken, mi büszkék lehetünk arra, hogy a hazai eredményeket tovább növeltük tavaly.
Már idén teljesíteni akarják a 2030-as vendégforgalmi célszámot, azonban kis számolással látható, még körülbelül 2 milliónyi vendégtöbblet hiányzik. Ez alapján 2025-ben 11 százalékos növekedést kellene elérnie a magyar turizmusnak. Hogyan jutunk el idáig, mi a terv?
Valóban komoly célkitűzésről van szó, de a részletes stratégiánk és a jól tervezett marketingkampányaink révén megvalósítható. A növekedés három fő pillérre épül: a nemzetközi forgalomösztönzésre, a belföldi turizmus erősítésére, valamint a stratégiai üzleti és légi közlekedési fejlesztésekre.
Térjünk ki a légi közlekedés fejlesztésére. Milyen új járatokkal számolhatunk idén?
Alapszabály, hogy a turizmus a légihidak mentén épül. Tavaly minden korábbinál jelentősebb mértékben járulhattak hozzá a magasan szárnyaló légi forgalmi adatok a kiváló ágazati eredményekhez. Tavaly 107 ezer járat közlekedett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, 17 százalékkal több mint 2023-ban, a budapesti légikikötőben megfordult utasok száma pedig az elmúlt év végére elérte a 17,6 milliót, közel ötödével múlva felül a megelőző évi adatokat. Jól mutatja ez, hogy mi magyarok igazán jó vásárt csináltunk a nemzet repülőterének visszavételével. Ez a nemzetstratégiai lépés előfeltétele volt annak, hogy befolyással lehessünk a reptéri infrastruktúra és a járatok fejlesztésére.
Ennek eredményeként már 2025-ben jelentősen tovább nő az ország elérhetősége: több mint 603 ezer új ülőhely várja majd az utazókat.
Aktívan dolgozunk azon is, hogy új légi összeköttetéseket teremtsünk a legfontosabb küldőpiacokkal, különösen a tengerentúli, illetve távoli országokkal, mint az Egyesült Államok vagy Kína. Ez utóbbit illetően már jól állunk: a világ egyik legjelentősebb küldőországának 7 megapoliszába heti 21 járat repül, ezzel Budapest régiós piacvezető. Ennek is betudható, hogy 2023-hoz képest a tavalyi évben megdupláztuk az ázsiai országból érkező vendégforgalmat, 2024-ben Kína Magyarországnak immár a 14., Budapestnek pedig a 11. legfontosabb küldőpiacává lépett elő.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Turizmus Évadnyitó Gálán belengette, hogy a tárca közvetlen járatok indításáról tárgyal az Egyesült Államok legnagyobb városai és Budapest között. Hol állnak most a tárgyalások?
Az USA forgalom szempontjából a kilencedik legnagyobb – Budapesten a negyedik –, míg a fajlagos szálláshelyi bevételek tekintetében pedig az első számú küldőpiacunk. A tengerentúli repülőjáratok fejlesztésének jelentőségét mutatja, hogy a Covid előtt három városból – Philadelphia, Chicago és New York – is volt összeköttetés Budapesttel. Jelenleg három légitársasággal is tárgyalunk, szeretnénk elérni, hogy még idén közvetlen járatok létesüljenek az Egyesült Államok több városába.
New York esetében nagyon intenzívek a tárgyalások, amint megszületik a hivatalos megállapodás, azonnal bejelentjük.
A piaci igény lemérhető azon is, hogy a tavaly tavaszi Budapest Influencer Trip alatt 40 százalékkal több amerikai foglalt szállást Budapesten. És mennyivel több lehetett volna ez a szám, ha lett volna közvetlen járat a két ország között.
Ha már érintettük, fontos arról is beszélni, hogy maga az influencer trip, mint forgalomösztönzési eszköz, egyre inkább megkerülhetetlen a mai világban. Olyan nagy követőbázissal rendelkező tartalomgyártókkal működünk ilyenkor együtt, akik egy személyben képesek filmet rendezni, forgatni, főszerepet játszani úgy, hogy néhány óra leforgása alatt milliók láthassák a végeredményt. Ennek óriási szerepe van abban, hogy eljuttassuk Budapest és az ország szépségeit a világ minden tájára. Ezért idén már több hullámban tervezünk Influencer Tripeket, többek között európai, távol- és közel-keleti tartalomgyártókkal.
A tengerentúlon Orbán Viktor szövetségese, Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást. Az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése hogyan mutatkozik meg a turizmusban?
Ez az, amit mi „Trump-kártyának” hívunk – az Egyesült Államokkal változóban van a viszonyunk, és úgy gondoljuk, hogy ez nemcsak egy járat indítását segíti majd, hanem többet is, de most az első lépcsőfokra koncentrálunk.
Mekkora jelentősége van az amerikai turistáknak?
A budapesti szállodákban az amerikai turisták napi átlagköltése a legmagasabb, 142 ezer forint, ami több mint duplája például az olaszokénak. Emellett más a korösszetételük és az érdeklődési körük is: inkább a kultúra és a programok vonzzák őket, nem pedig például a bulinegyed. A Covid előtt már csak 40 ezerrel kevesebb amerikai turistát láttunk vendégül Budapesten, mint britet; és ha nem jön a járvány, meg is előzték volna őket. Egyértelmű célunk, hogy Amerika jelentse az első számú küldőpiacot Budapest számára. A közvetlen járatokkal ez az év végére vagy 2026-ra megvalósulhat.
Ha már szóba kerültek a nemzetközi turisták, milyen kampányokkal vonzzák őket az országba? Mikor milyen piacokon jelenik majd meg Magyarország idén?
Február második felétől indulnak a kampányok, mivel számos kulcspiacunkon az utazói szokások miatt az év elején lehet és kell is érdemben rádolgozni a foglalási hajlandóság erősítésére. Egy nagyobb lélegzetű forgalomösztönző aktivitás indul ekkor a német piacon − csak innen félmillió pluszvendég bevonzása az idei célkitűzésünk. Valamint az Egyesült Államokban is, mivel ezeken a piacokon az utazók ebben az időszakban kezdik a nyári kikapcsolódásuk tervezését és az úti célok kiválasztását.
De a szabadidős mellett a hivatásturizmus forgalmának élénkítése is kiemelt prioritásunk: itt egy új támogatási alapot állítunk fel, négyszázmilliós kerettel, amelyből pályázati rendszerben igényelhetnek támogatást a kongresszusi és konferenciaszervezők annak érdekében, hogy sikerrel hozhassanak még több üzleti rendezvényt Magyarországra. Hiszen a vidéki nagyvárosainkban zajló folyamatos beruházásoknak köszönhetően már a fővároson túl is bővül ez a szegmens. Debrecen és térsége például kiemelkedett a mezőnyből ezen a téren: az elmúlt évben itt jelentősen nőtt az üzleti céllal érkező turisták száma is. Részben ennek is tudható be, hogy a cívisvárosban a külföldi vendégéjszakák száma éves szinten közel 22 százalékkal emelkedett, ami még a főváros 15 százalékos növekedési ütemét is meghaladta.
Nézzük meg a másik oldalt is! Hogyan ösztönzik a magyar vendégeket, hogy itthon maradjanak?
A hazai fizetőképes turisztikai kereslet örvendetes tavalyi helyreállása azt is eredményezte, hogy a magyarok is mind többet utaznak külföldre. Számunkra éppen ezért az is rendkívül fontos, hogy a belföldi utazókedvet is élénkítsük. Ezért indult az elmúlt év őszén a SZÉP-kártya-kampányunk: ez 20 százalékos kedvezményt biztosít azoknak, akik január–februári belföldi tartózkodásukért SZÉP-kártyával fizetnek, hiszen szeretnénk kihasználni a belföldi utazási hajlandóságot az alacsonyabb forgalmú időszakokban is.
Ennek eredménye látszik is már a kiváló januári adatokon: a belföldi vendégforgalom is közel 6 százalékkal a tavaly januári felett alakult.
A folytatásban pedig új belföldi kampányunkkal a hazai fürdőkben biztatjuk feltöltődésre a magyar családokat. Emellett a hazai desztinációk imázsát folyamatosan olyan új aktivitásokkal is erősíteni kívánjuk, mint a népszerű karácsonyi mellé most felépülő húsvéti vásár.
Ebben a forgalomösztönzésben továbbra is számíthatunk a SZÉP-kártyára, hiszen jelenleg is mintegy 100 milliárd forint pihen a számlákon. Úgy gondoljuk, hogy talán azért, mert a kártyabirtokosok jelentős része már inkább mobilfizetési megoldásokat használ fizikai kártya helyett. Éppen ezért kezdeményezésünkre a bankok létrehoznak egy digitális SZÉP-kártyát, ami mobilos fizetési megoldásként működik majd. Ez persze nem csak a felhasználóknak előnyös, hiszen így ez a jelentős összeg is ismét visszaáramolhat a gazdasági vérkeringésbe.
Említette az interjú elején, hogy versenyképesség szempontjából nemcsak a volumen kulcsfontosságú, hanem a növekedés fenntarthatósága is. Hogyan tervezik elérni, hogy ne csak több turista jöjjön, de a minőségben is legyen felfelé váltás?
Teljesen új megközelítésből foglalkozunk a fenntartható turisztikai növekedés lehetőségeivel: a támogatások helyett sokkal inkább a finanszírozási források biztosítása kerül fókuszba. Miközben ugyanis folyamatosan nő a turisztikai kibocsátás, és folyamatos a konjunktúra, azt tapasztaljuk, hogy a húzóágazat cégeinek mérlegeiben a hitelállomány aránya évek óta csökken.
Úgy látjuk, hogy az elégtelen banki finanszírozás a bővülés gátja.
Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy az ágazatban a beruházási volumen jelentősen, 22 százalékkal nőtt az elmúlt években. Ez a teljesítmény valószínűleg még ennél is nagyobb lehetne, ha javulna az ágazat finanszírozási helyzete.
Mit tudnak kezdeni a szektort sújtó gyenge hitelezéssel?
Egy nemrég készült felmérés visszajelzései például, amelyben több ezer szolgáltató mondta el véleményét az MTÜ-nek, azt erősítették meg, hogy a szektor növekedéséhez finanszírozási forrásokra is egyre inkább szükség van. Eközben általános tapasztalat a vállalkozások körében, hogy a kereskedelmi bankok nem szívesen hitelezik az ágazatot.
A turizmus egyik legjelentősebb, versenyképességet erősítő lépéseként ezért már idén felállítunk egy speciális hitelintézetet, egy pénzügyi szolgáltatót, amelynek elsődleges feladata a turisztikai kkv-szektor finanszírozása lesz.
Gyorsan kívánunk lépni: az új, dedikált pénzintézet ezért már ősztől fogadja a hiteligényeket, és az első hitelprogramok is ekkor jelennek meg. Működését az MTÜ fogja felügyelni, és kifejezetten azt célozza, hogy hatékonyan, minimális adminisztráció mellett, gyorsan juttassa növekedési forráshoz a magyar turizmus gerincét alkotó kkv-kat. Ennek érdekében az országos lefedettségű Tourinform-hálózat munkatársai is segítenek majd a konstrukciókkal kapcsolatos tájékozódásban. És itt hívnám fel ismét a figyelmet a pontos NTAK-adatszolgáltatás jelentőségére a jövendő turizmus-hitelintézet kapcsán is, hiszen ezen az alapon több ezer turisztikai szolgáltató lesz jogosult kis összegű kérelmek esetében úgynevezett pre-approved, azaz előzetesen jóváhagyott támogatott hitelekre, márpedig kétszer ad, aki gyorsan ad.
Mekkora problémát jelent ma a szürkegazdaság a turizmusban, és hogyan tervezik visszaszorítani?
Ez az MTÜ másik fontos célkitűzése 2025-re, hogy tovább csökkentse a szürkegazdaság arányát a turizmusban, ami jelenleg is problémát jelent. A hivatalos statisztikákban meg nem jelenő vendégek ugyanis bevételkiesést okoznak a költségvetés számára és versenyhátrányt a jogkövető vállalkozásoknak. A célunk, hogy 2025 végére olyan szolgáltatókat is bevonjunk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé történő adatszolgáltatásba, akik eddig ezt nem tették meg. A további gazdasági fehérítés hatására a turizmusfejlesztési hozzájárulásból idén először érheti el a 90 milliárd forintot az ágazati adóbevétel, tehát ez biztosítja azt a működési, támogatási és marketingkeretet, amely a hazai turizmus fejlesztését szolgálja. Elmondható tehát, hogy gyakorlatilag „önfinanszírozó” az ágazat.
Erős vállalások ezek egy olyan korban, amikor egymást érik a geopolitikai konfliktusok, válságok. Mi a prognózis, mit várnak az év egészére?
A kormánnyal közösen azon dolgozunk, hogy egyre több család tudjon utazni és kikapcsolódni. Ennek jó alapot jelent a reálbér-növekedés, ami már a hazai turizmusban is tetten érhető. Alapvetően optimista vagyok tehát az idei évet illetően, még akkor is, ha tisztában vagyok vele, hogy a turizmus mennyire érzékeny a külső környezeti hatásokra.
Előre dolgozunk, ahogyan az édességgyártók is, akik ilyenkor már javában a csokinyuszikat csomagolják. Hamarosan már futnak az új, nyári foglalásokat ösztönző kampányok.
És az ágazat év eleji repülőrajtja láttán is joggal lehetek bizakodó: a januári vendégszámban összesen mintegy 16 százalékos a növekedés, de ezen belül például a külföldi vendégforgalom szinte kilőtt, több mint 27 százalékkal emelkedett tavaly januárhoz képest. Budapest még ennél is kiemelkedőbben teljesített: a vendégforgalom a fővárosban több mint 25 százalékkal, a külföldi még ennél is nagyobb mértékben, 28 százalék felett emelkedett. A legfrissebb előrejelzésünk szerint a vendégek számát tekintve reális, hogy az eredetileg 2030-ra kitűzött 20 milliós vendégszámot már idén teljesíteni tudjuk. Meggyőződésem, hogy továbbra is mi lehetünk az az ágazat, ami a GDP-t megtolja.
(Borítókép: Guller Zoltán 2025. január 14-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)