Nem károsodhatnak azok a cégek, akik visszamenőlegesen választják az alanyi adómentességet – a múltban is volt példa arra, hogy az ügyfeleknek kedvező adójogszabály visszaható hatállyal lépjen életbe.
Egymásnak feszült a hazai könyvelői piac azt követően, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) január 25-én bejelentette: 2025. január 1-ig visszamenőleg 12-ről 18 millió forintra emeli az alanyi adómentesség bevételi határát.
Mint ismert, a döntést Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be, amit később a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is üdvözölt, s abban az MKIK és az NGM együttműködésének egyik első és jelentős eredményét látta. A kkv-szektor érdekekeit figyelembe vevő intézkedésként értékelt lépés Nagy Elek, a kamara alelnöke szerint még meg is haladta a várakozásaikat, hiszen ők az alanyi adómentesáfa-határ felemelését két lépcsőben javasolták.
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke az Mfor.hu-nak nyilatkozva „adópolitikai mélypontnak” és a „dilettáns pénzügyi kormányzás” példájaként aposztrofálta a kihirdetett jogszabályt, amelynek szerinte „nem ára, hanem kára van”. Álláspontja szerint ugyanis könnyen előfordulhat olyan ügylet, ahol az alanyi mentes státuszba visszatérő adózót kár éri, így nem feltétlenül igaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azon álláspontja, mely szerint a visszatérés egyszeri plusz adminisztrációs feladatát kellőképpen kompenzálja majd az áfamentesség határának emelése. Az MKOE elnöke azt tanácsolta, hogy egyenesen a MKIK-tól kérjenek kártérítést azok a vállalkozók, akiket kár ért ilyen módon.
Erre a vélekedésre közleményben reagált a Zara László által vezetett Adótanácsadók Egyesülete (AE), amelynek álláspontja szerint
minden jogalapot nélkülöz az az állítás, miszerint kár éri vállalkozást az alanyi mentességre történő visszamenőleges bejelentkezéssel.
Az AE közleménye emlékeztet: a kisvállalkozás szuverén döntése, ha úgy dönt, hogy él a felkínált lehetőséggel, és a 2025. adóévre visszamenőlegesen az alanyi áfamentességet választja. Ha így dönt a vállalkozás, akkor arról is dönt, hogy „megfizeti” annak bürokratikus árát. Az adótanácsadók azért közleményükben odaszúrtak a pénzügyi kormányzatnak, jelezve, hogy a döntéshozatal előtt elmaradt az adózási szakmai társadalmi szervezetekkel történő egyeztetés.
Bár az adózási szabályok módosítására szigorú követelmények vonatkoznak, ezek általában az adózókra hátrányos rendelkezések bevezetése tekintetében kötik meg a jogalkotó kezét – hívta fel a figyelmet gyorsreakciójában a Niveus. Szerintük a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény értelmében a fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie. A kialakult vita kapcsán az Indexnek Bagdi Lajos, a Niveus partnere arról beszélt, hogy az adót csökkentő, adómentességet bővítő és más kedvezményeket adó rendelkezésekre viszont ez a szabály nem vonatkozik, adót így akár visszamenőlegesen is el lehet törölni.
Mivel az alanyi áfamentesség értékhatárának növelése vitathatatlanul kedvezményszabály, így nincs elvi, sem gyakorlati akadálya a visszamenőleges bevezetésének.
Hasonló elvek vonatkoznak például a hitelintézeti törvény alapján a bankok és az ügyfelek kapcsolatára: ott az ügyfélre nézve hátrányos szerződés módosítást 60 nappal korábban kell nyilvánosságra hozni.
A szakember hozzátette: bár egyetértenek egyes szakértőkkel abban, hogy mindenképpen szerencsésebb és kisebb adminisztrációs problémát okozva lehetett volna ugyanezt a rendelkezést már tavaly év végén bevezetni, ez nem jelenti azt, hogy jogszabályba vagy adózási alapelvbe ütközött volna a kormány lépése.
A Niveus partnere szerint bár nem gyakori, de volt már példa az adószabályok hasonlóan visszamenőleges, az adózókra nézve kedvezőbb módosításra. A legismertebb példa erre a reklámadó 2017. évközepi újraszabályozása volt, amikor utólag engedtek a reklámadó-fizetési kötelezettségből, és a korábban már megfizetett összegeket visszatérítették. Emellett több esetben előfordult, hogy szintén visszamenőlegesen változtattak a jogalkotók az adószabályokon, és térítettek vissza utólag korábban befizetett adót olyan esetben, amikor az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága egy-egy adott adózásra vonatkozó szabály Alaptörvénybe vagy az Európai Unió jogába ütközését mondta ki.
Ruszin Zsolt példája szerint az alanyi adómentesség körébe visszatérők számára az okozhat veszteséget, ha a visszatérés bejelentéséig olyan terméket értékesít tovább, amelynek beszerzésekor ő maga is áfát fizetett. Hiszen a számla módosításakor ő már nem kérheti a vevőjétől az áfa megfizetését, s így nem élhet a beszerzés miatti áfalevonási jogával a beszerzés után. Ám a lapunknak nyilatkozó könyvelők szerint az MKOE elnökének példája sántít, hiszen a korábban alanyi adómentes cég vélhetően korábban is hasonló ügyleteket bonyolított, amikor ugyanúgy nem élt az áfalevonási joga. Azoknak a vállalkozóknak, akik számottevő összegű áfás kiadással bírnak, az adólevonási jog kézenfekvő lehetőség, és emiatt amúgy sem választották az alanyi adómentességet.
A NAV honlapján elérhető tájékoztató szerint az érintett vállalkozások 2025. február 28-ig nyilatkozhatnak arról, hogy 2025-re visszamenőlegesen választják-e az alanyi adómentességet. Ha így tesznek, az idén addig kibocsátott számláikat 8 napon belül módosítaniuk kell, és az addig felszámított áfaösszeget a vevő részére vissza kell téríteniük. Ha január hónap után áfabevallási kötelezettségüket már teljesítették, s így az áthárított adót befizették, akkor ahhoz, hogy ezt a befizetést visszaigényeljék, még egy áfabevallást be kell nyújtaniuk. Ha ebben az időszakban áfás számlát fogadtak be, az azokon szereplő adóval kapcsolatban adólevonási jogukkal nem élhetnek.
Az érintett vállalkozás ügyfelei értelemszerűen a módosított – immár áfát nem tartalmazó – számla után áfalevonási jogukkal nem élhetnek, ami a levonható adó csökkenését eredményezi.
A NAV honlapján fellelhető állásfoglalása szerint az alanyi adómentesség visszamenőleges választásáig kibocsátott nyugtákat módosítani nem szükséges, ám az ilyen nyugtával kísért termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások után adót megállapítani, bevallani és fizetni nem kell. Az állásfoglalás fényében nem érthető, hogy az MKOE elnöke miért nem hiszi el, hogy nem jár jogkövetkezménnyel, ha a pénztárgépes nyugták esetében egyébként szükséges korrigáló jegyzőkönyv kiállításától eltekint az adózó.
A Niveus első blikkre azt látta a legaggályosabbnak, hogy számos cég került ki úgy az alanyi adómentes körből, hogy tavaly átlépték a 12 millió forintos bevételi határt, de a 18 millió forintot nem. Az általános szabályok szerint ők idén áfakötelesek lettek, ráadásul az értékhatár átlépését követő két évig nem is választhatnak újra alanyi áfamentességet. Ugyanakkor Bagdi Lajos kérdésünkre jelezte, hogy a NAV következetes volt, és a 2019-es értékhatár-emelés szabályozásával megegyezően azon cégeknek, akik sem 2024. évben ténylegesen, sem 2025. évben várhatóan nem lépik át bevételekkel a 18 millió forintos értékhatárt, megmarad az alanyi áfamentesség választásának lehetősége.
(Borítókép: Németh Emília / Index)