A geotermia a hazai zöldgazdaság egyik húzóágazata lehet – többek között így ismertette az Indexnek Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a korábban már elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. A miniszterelnök szerint „karnyújtásnyira, vagyis néhány évre vagyunk az energiafüggetlenség állapotától”. Így még nagyobb szerepet kaphat a napenergia mellett a földhőtermelés a nemzet energiatermelésében, amiről már régóta lehetett tudni, hogy Magyarország rejtett kincse.
Az Indexen korábban már többször is foglalkoztunk azzal, hogy a Kárpát-medence rendkívüli adottságokkal bír a geotermikus energia szempontjából. Bár még mindig hatalmas a kiaknázatlan potenciál a geotermikus energia közvetlen hasznosításában, ugyanakkor Magyarország jelenleg is, méghozzá hosszú évek óta Európa élvonalában van. A földhő a gáz kiváltására hazánkban alkalmas alternatíva – jelezte korábban Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus és egyetemi professzor arra a felvetésre, hogy Magyarország kifűthető volna földgáz helyett földhővel.
Most Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár az Indexnek úgy fogalmazott, hogy a földhőtermelés tekintetében kifejezetten jók Magyarország adottságai. Az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár ezt azzal kapcsolatban emelte ki, hogy a kormány tavaly elfogadta a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. Ebben külön kitértek arra, hogy az energiapolitikának az egyik legfontosabb célja a minél nagyobb mértékű önellátásra való törekvés, a megfizethető energia biztosítása, valamint az energiatermelés dekarbonizációja.
A kormány szerint a földhő mindhárom célkitűzésünknek megfelel: a helyben, relatíve alacsony üzemeltetési költség mellett elérhető geotermikus energiaforrás kihasználásának növelése hozzájárul Magyarország energiaszuverenitásának fokozásához, a kibocsátásmentes energiatermeléshez és az energiaárak megfizethető szinten tartásához. Steiner Attila szerint pedig Magyarország a geotermikus energia hasznosításában Európa élmezőnyéhez tartozik:
Már most számos helyen használunk geotermikus energiát, főleg fűtési célra. Különösen Szegeden, Győrött, Miskolcon jelentős a kitermelés és a tiszta energiaforrás részaránya is a települési távhőrendszerekben. Ugyanakkor érdemes kitérni Szentesre, ahol már 100 százalékban földhővel oldják meg a város fűtését. Magyarországon jelenleg nagyjából 6,4 petajoule-nyi geotermikus hőenergiát hasznosítunk.
A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint a Kárpát-medencének geológiai és hidrológiai szempontból kivételes adottságai vannak, ugyanis a földkéreg vastagsága a térségben fele az európai kontinens átlagos kéregvastagság-értékének. Emiatt nagyon erős a földi hőáram, amely az átlagosnál magasabb felszín alatti hőmérsékletviszonyokat eredményez. A kedvező geotermikus adottságok mellett fontos tényező, hogy a Pannon-medencét felépítő kőzetek két nagy csoportja (a medence nagy mélységű aljzatát alkotó karsztos-repedezett mészkövek és dolomitok, valamint az efölött található több ezer méter vastag porózus, homokos agyagos üledékes sorozat) nagy területi átlagban kedvező vízföldtani tulajdonságokkal rendelkezik.
A geotermikus energia közvetlen hőhasznosítását tekintve Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található, ugyanakkor az erőforrások hasznosítása jelentős mértékben fokozható lenne.
A dokumentum szerint a mély geotermikus energiavagyon tekintetében Magyarország különösen jól megkutatott területnek tekinthető. Így az állami tulajdonban lévő, használaton kívüli meddő szénhidrogénkutak mélyfúrási adatai olyan lényeges információkkal szolgálnak, amelyek az adott térségben csökkenthetik a beruházások kezdeti fázisában jelentkező kockázatokat. Az adatok alapján a geológiai kockázatokkal nem számoló szakértői becslések szerint a geotermikus energia kitermelhető maximuma éves szinten 55-60 petajoule a porózusban, míg 130 petajoule az aljzati tárolókból.
Steiner Attila rávilágított arra, hogy a geotermikus energiának több hasznosítási területe is van. A mezőgazdaságban leginkább a fóliaházak és üvegházak fűtésére alkalmas, de természetesen lehet hasznosítani a fürdőkben, illetve a távhőrendszerekben. Ha 120 fok feletti hőmérsékleten is elérhető a földhő, akkor áramtermelésre is alkalmas.
A földhőhasznosítási koncepcióban az energetikai felhasználásra koncentrálunk.
Magyarország éves geotermikus termelése az 1,02 gigawatt beépített kapacitás mellett eléri a 9 petajoule-t, amelyből 6,4 kerül energetikai célú hasznosításra. Ennek csaknem egészét (99,8 százalékát) a hőenergia felhasználása adja.
A geotermikus hőenergia termelésére alkalmas kapacitások meghatározó részaránya (39,3 százalék) mezőgazdasági célra hasznosul. A táv- és a településfűtési kapacitás részesedése 25,8 százalék, az egyedi épületfűtésé 9,2, a fürdőké 23, az ipari hőhasznosításé pedig 2,7 százalékot tesz ki. Az ország mintegy 47,5 petajoule-t kitevő bruttó hőtermelésének 6,5 százaléka származik geotermikus forrásból. Geotermikus távfűtés 11 településen érhető el, 14 helyen pedig működik termálvizes településfűtés. Magyarországon egyetlen villamos energiát termelő geotermikus erőmű működik, Turán – az erőmű éves termelése 4,7 és 8,1 gigawattóra között ingadozik.
A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint a geotermikus energia felhasználását 2030-ra duplázni szeretné a kormány.
A számítások szerint az új hasznosításokkal 2030-ig legalább félmilliárd, 2035-ig összesen több mint 1 milliárd köbméternyi földgáz kiváltását alapozhatnák meg.
Számokban a földhő térnyerése így nézhet ki: 2026-ig – a 2022. évi 6,4 petajoule bázisértékhez képest – 20 százalékkal, azaz 8 petajoule-ra léphetnénk előre. Ezt követően lehetne majd a kormány szerint elérni a duplázást, azaz a 12-13 petajoule-t 2030-ig. Magyarországnak 8,5 milliárd köbméter a teljes éves gázfogyasztása, így a geotermikus energia önmagában nem elegendő az önellátáshoz. A tavaly közel 1,9 milliárd köbméterre nőtt belföldi földgázkitermeléssel együtt azonban tagadhatatlanul jelentős lépés lenne az importkitettségek csökkentése felé.
Az lenne a cél, hogy minél több helyen, ahol elérhető a geotermia, ott már ne kelljen gázt használni
– összegezte Steiner Attila. A kormányzati kommunikáció szerint a kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállal a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának ösztönzésében. A kormány a beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezetet biztosít például a geológiai és pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében, vagy a kedvezményes és tervezhető feltételrendszerrel működő Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció elindításával.
A Svájci Alap forrásai pár projektet finanszíroztak meg, míg a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként meghirdetett pályázat esetén 4,8 milliárd forinttal igyekeztek mérsékelni a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi kockázatait. „A geotermikus energiánál a legnagyobb rizikó, hogy akár 2000-3000 méter mélyre le kell fúrni. Csak ezt követően dől el, hogy pontosan milyen vízhozam lesz. Egy ilyen beruházás több száz millió, akár milliárdos nagyságrendet is kitehet, és elképzelhető, hogy az első három-négy fúrás sikertelen, de az ötödik sikeres lesz. Tehát a fúrási kockázat komoly nehézség, ezért igyekeztünk finanszírozni a fúrási költségek 50 százalékát” – összegezte az Indexnek az államtitkár.
Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy Magyarország kőolajtermelése meghaladta az 1 millió tonnát, amivel megdöntötte a 20 éves csúcsot, és a földgáztermelés is jelentősen nőtt, megközelítette az 1,9 milliárd köbmétert. Orbán Viktor miniszterelnök már az orosz–ukrán háború kirobbanását követően egyértelművé tette: nincs szuverén gazdaságpolitika szuverén energiapolitika nélkül. Ehhez pedig, amennyire lehet, növelni kell a hazai kitermelést.
Az orosz–ukrán háborút megelőző időszakban kiszélesedő energiaválság még sürgetőbbé tette az importkitettségek csökkentését, ezt európai szinten ismerték fel a kormányok. Ebből egyenesen következett, hogy tavaly Magyarország földgáztermelése megközelítette az 1,9 milliárd köbmétert, míg a kőolaj tekintetében pedig meghaladta az 1 millió tonnát a belföldi lelőhelyeken kitermelt energiahordozók mennyisége. A 2023-as 1,765 milliárd köbméterrel szemben 2024-ben 7,3 százalékkal több gázt hoztak felszínre Magyarországon. Ezzel párhuzamosan pedig a belföldi fogyasztást a korábbi 10-11 milliárd köbméterről az elmúlt években nagymértékben, 8,5 milliárd köbméterre sikerült leszorítani.
Az Energiaügyi Minisztérium elemzése szerint a kőolaj-kitermelés húsz év után először múlta felül újra az egymillió tonnát Magyarország, legutóbb 2004-ben volt erre példa. Az 1,056 millió tonnás eredmény 2020-hoz képest mintegy 20 százalékos növekedést mutat, és a folytatás is biztató lehet, mert a tárca öt év szünet után írt ki újra koncessziós pályázatokat, összesen nyolc területre, szénhidrogén kutatására és kitermelésére.
A kormány a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepcióban meghatározta a beavatkozási irányokat. Az általános megközelítés szerint 2-4 éves időtávon belül a geotermikus beruházások hangsúlyát az ipari, mezőgazdasági és településfűtési célú hőhasznosításra, valamint a közepes geológiai kockázattal jellemzett kapcsolt áram- és hőtermelési célú fejlesztésekre indokolt helyezni. Majd középtávon – 4-6 éven belül – célszerű felfuttatni a távhő ellátási célú, valamint a magas kockázattal terhelt villamos energia célú beruházásokat.
A kormány szerint mind a településfűtési, mind pedig a távhőellátási célú beruházások esetében vizsgálni szükséges a mély és sekély geotermikus lehetőségek szinergiáit, a pilot projektek támogatását. A gyors kezdeti eredmények elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállalna a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának támogatásában. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint a geotermikus beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezet biztosítása is szükséges.
A földhőhasznosítás energetikai szempontjai mellett pedig teljeskörűen ki kell aknázni annak nemzeti energetikai iparfejlesztési, településfejlesztési és turisztikai lehetőségeit is. Ezért az állami szerepvállalás növelése érdekében két területet érdemes kiemelni:
Itt érdemes kitérni arra, hogy korábban nagyon bonyolult volt az engedélyeztetési eljárás, sok hatóságot be kellett vonni az eljárásba. 2022-re azonban egyszerűsítették a szabályozást, jelenleg 150 méterig nem kell külön engedélyt kérni, hanem csak be kell jelenteni a projektet. Ha ennél mélyebbre fúrnak, akkor már csak egy hatósághoz kell fordulni, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához, és itt kell kérni a központi engedélyt.
Ugyanakkor a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció is deklarálja, hogy állami támogatás nélkül, tőkeerős befektetők híján nem biztosítható a stratégiai célkitűzések teljesítéséhez szükséges volumenű beruházások megvalósulása. Ezért három pilléren nyugvó állami finanszírozási keretet vezetnek be:
A kormány módosítására pedig a piac szinte azonnal reagált. A jogszabály módosítása óta már beérkezett 120 darab engedélykérelem, és ebből a hatóság már 68 darabot kiadott. Ezek kutatási engedélyek, hogy felmérjék, egyáltalán alkalmas-e a terület a geotermiára. Az államtitkár szerint a geotermia nem minden település esetében bevethető megoldás, de nagyon sok helyen jók az adottságok. Nem beszélve azokról a lehetőségekről, amelyek a nagyvállalatok gyártókapacitásait is energiával tudják ellátni.
Steiner Attila az Indexnek most azt hangsúlyozta: az uniós elnökségi fél évünk egyik komoly szakpolitikai sikereként elsőként tudtuk elfogadtatni a tagállamok szakminisztereivel, hogy szükség van egy európai programra a földhőben rejlő lehetőségek jobb kiaknázása érdekében. A geotermia a hazai zöldgazdaság egyik húzóágazata lehet, egy közelmúltban publikált független elemzés szerint az akkumulátorgyártás mellett a hőszivattyúk előállításában és exportjában is erősek a magyar pozíciók, biztatóak a fejlődési lehetőségeink.
(Borítókép: Geotermikus energiaellátó-központ a Győr-Moson-Sopron megyei Bőnyben 2015. november 24-én. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)