Európa és azon belül hazánk számára is eddig kiaknázatlan növekedési forrást jelentenek az úgynevezett mélytechnológiai cégek – jelezte az Indexnek Dobos Balázs, a Századvég Innováció és Vállalati fenntarthatóság üzletágvezetője. Magyarország számára különösen nagy lehetőséget rejt ez a szektor, ahol a befektetések jellemzően 400 ezer és 4 millió euró között mozognak. A hazai egyetemek és kutatóintézetek már most is jó alapot biztosítanak a fejlődéshez, azonban célzott finanszírozásra és nemzetközi szintű szaktudásra van szükség a sikerhez.
A magyar EU-elnökség és a Draghi-jelentés publikálása óta új lendületet kapott az európai versenyképesség feltámasztásáról szóló szakmai vita.
A kihívások, mint a gazdasági biztonság növelése, a dekarbonizáció, vagy éppen a hagyományos iparágak hanyatlása sürgetőek, a megoldási lehetőségek azonban már korántsem egyértelműek
– világított rá az Indexnek Dobos Balázs. A Századvég Innováció és Vállalati fenntarthatóság üzletágvezetője szerint az innováció és élvonalbeli technológiai megoldások alkalmazása kapcsán ugyanakkor teljes az egyetértés.
Számos korábbi kutatás rámutatott, hogy Európának meg kell találnia azokat a kiaknázatlan területeket, amelyek újra tudják indítani a kontinens növekedését.
„Az egyik ilyen területet az úgynevezett mélytechnológiai (deep tech) vállalatok jelentik”
– véli Dobos Balázs. Kifejtette, hogy mit értünk mélytechnológiai vállalatok alatt: az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) által alkalmazott definíciók alapján a mélytechnológia olyan innovatív vállalatokat takar, amelyek alapvetően új tudományos felfedezésekre vagy jelentős műszaki innovációkra építenek.
Ezek a vállalatok gyakran hosszú távú kutatás-fejlesztési folyamatok eredményeként, tipikusan egyetemi vagy kutatóintézeti háttérrel jönnek létre, és olyan megoldásokat, termékeket vagy szolgáltatásokat hoznak létre, amelyek forradalmasíthatnak egyes iparágakat.
A mélytechnológiai területek jellemzően nagy tőkeigénnyel rendelkeznek, és jelentős bizonytalanság övezi a befektetések megtérülését, ezért a szakértő szerint kulcsfontosságú az állami szerepvállalás ezen a területen.
A Századvég megvizsgálta ezeknek a mélytechnológiai területeknek, illetve vállalatoknak a magyarországi jelenlétét és várható finanszírozási igényeit.
Előzetes kutatás alapján is legalább mintegy három tucat olyan ígéretes startupot azonosítottunk, amelyek alapítói kötődnek valamelyik hazai egyetemhez és cégüket mélytechnológiai fókusszal hozták létre
– jelezte a szakértő. Hozzáfűzte, hogy természetesen ez a szám egy pillanatképet tükröz csak, hiszen ahogyan a korai fázisú innovációk és startupok esetében az lenni szokott, ezen a területen is jelentős a bukások aránya, miközben folyamatosan jönnek is létre újabb és újabb cégek.
Ami Európát illeti, a McKinsey kutatása szerint mindössze négy év alatt, 2019 és 2023 között 10 százalékról 19 százalékra növekedett a kontinens részesedése a globális deep tech-befektetésekből, elsősorban a stabil kutatási háttérnek köszönhetően.
Kizárólag Európát vizsgálva ez a fejlődés még látványosabb: 2023-ban már az összes technológiai befektetés 44 százaléka kötődött mélytechnológiai területekhez, ami 2019-hez képest 18 százalékpontos növekedést jelent
– mutatott rá Dobos, aki szerint Magyarország adottságai, kutatási kapacitásai jó alapot nyújtanak a mélytechnológiai projektek és cégek fejlesztéséhez. „Megítélésünk szerint hazánknak, építve többek között a jelentősebb hazai egyetemeken, továbbá a HUN-REN kutatóhálózatban meglévő tudásra, jó lehetőségei vannak az élettudományok terén és a mérnöki területeken” – mondta lapunknak, illetve ábrát is mutatott a lehetséges mélytechnológiai fókuszterületekről:
Ma még ugyan kevés a ténylegesen működő és valóban mélytechnológiával foglalkozó vállalat hazánkban, azonban várakozásaink szerint egyre több ilyet fogunk látni a következő időszakban, többek között az egyetemi technológia transzfer cégek (TTC) és a kutatóintézeti hálózat megújított működésének köszönhetően is
– magyarázta a szakértő. „Ráadásul a hazai pályázati rendszer is helyesen abba az irányba mozdul, hogy létrejöjjenek deep tech cégek, például a Gyorsítósáv programon keresztül.
Amennyiben sikerül azonosítani és célzottan finanszírozáshoz juttatni ezeket a cégeket és csapatokat, az óvatos becslések szerint is több száz milliárd forint hozzáadott értéket jelenthet az évtized végére.
Ehhez azonban nemcsak tőkére, de technológia- és iparág-specifikus, nemzetközi szinten is versenyképes szaktudás bevonására van szükség” – tette hozzá.
Elárulta, hogy a Századvég megvizsgálta a 30 legrelevánsabb olyan európai tőkealapot, amelyek mélytechnológiai vállalatokra fókuszálnak. Ezeknek az alapoknak a portfóliójában jelentős részt képviselnek úgy a mérnöki, gyártástechnológiai, mint az élettudományokhoz kapcsolódó befektetések. Az egyes befektetések mértéke széles skálán mozog, 20 ezer eurótól akár 8 millió euróig is terjedhet ezen alapok esetében.
A leggyakoribb, jellemző befektetési méret tipikusan 400 ezer és 4 millió euró között mozog, vagyis a mélytechnológia esetében nem garázscégekre kell gondolni.
„A magyar egyetemi innovációs ökoszisztéma és a kutatóintézeti hálózat komoly feladat előtt áll, ugyanakkor, ha sikeresen azonosítja és fejleszti a mélytechnológiához kapcsolódó projekteket és cégeket, akkor annak egész Magyarország nyertese lehet” – zárta gondolatait Dobos Balázs.
(Borítókép: ARS / Getty Images)