Miközben a cél az, hogy aki egész évben dolgozik, az tb-ellátással járó, normál bért kapjon, idén az átmeneti szabályok miatt megduplázódott az egyszerűsített foglalkoztatás keretében ledolgozható napok száma.
„Az elmúlt évben havonta átlagosan 318 ezer embert foglalkoztattak egyszerűsített foglalkoztatás keretében” – mondta el Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A szakember elismerte, ez a szám lényegesen felülmúlja azokat az előzetes, pár tízezer idényjellegű foglalkoztatottról szóló várakozásokat, amivel a 2012-ben az alkalmi foglalkoztatási kiskönyvet felváltó szabályozásnál számoltak. Közülük
Az államtitkár szerint sokan kiskapuként használták azt, hogy a szabályozás a munkáltató oldaláról írta elő azt, hogy egy évben maximum 90–120 napig foglalkoztathat alkalmi munkást – ehhez elegendő három-négy céget bejegyezni, amelyek folyamatosan egymásnak adják át az idénymunkást. Így egyetlen munkavállalón a garantált bérminimumhoz közeli, bruttó havi 346 ezer forintos fizetés mellett a költségvetés a „normál” munkavégzés után beérkező 161 ezer forint helyett még a februártól alaposan megemelt, a minimálbér 1,5 százalékát kitevő egy napra jutó összeggel megegyező 4400 forintos díjjal is csak alig több mint 92 ezer forint bevételhez jut, azaz a különbözet csaknem 70 ezer forint.
A munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatás azt ígéri, hogy magasabb nettó bért tud adni dolgozójának – a fenti példában szereplő
bruttó 346 ezer forintból állandó munkaviszonynál a nettó munkabér 231 ezer forint, míg hasonló összegű bruttó keresetből az egyszerűsített foglalkoztatással fizetett dolgozók 294 ezer forintot vihetnek haza.
„Igaz, ezért tb-ellátásban nem részesülhetnek az érintettek – a munkahelyi balesetnek számító esetek ellátásán kívül, ugyanakkor minden más, nyugdíjszerű ellátás és például az álláskeresési járadék számítási napjaiba beleszámít a bejelentett alkalmi munkával töltött időszak” – emlékeztetett Czomba Sándor.
Amiért nagyon sokan maguk választják ezt a fizetési megoldást – a magasabb nettó bér mellett –, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban kifizetett jövedelemből sem gyerektartást, sem egyéb fizetési kötelezettséget nem lehet levonni.
Az is igaz, hogy a megemelt költségek mellett jó eséllyel a néhány napos kisegítők foglalkoztatása megnehezül – ezekben az esetekben aligha lehet azzal számolni, hogy a munkáltatóknak a maximálisan kifizethető 26 760 forintos fejenkénti napi munkabér után kellene befizetniük a 4400 forintos közterhet.
A több mint 318 ezer alkalmi munkavállalóval számolva az egyszerűsített foglalkoztatás és a normál munkabéres foglalkoztatás közteherkülönbsége éves szinten kétszáz milliárd forintot meghaladó költségvetési (tb-bevétel) kiesést jelent. Ám Czomba Sándor szerint nem ez a cél vezette őket akkor, amikor úgy döntöttek, megfordítják a foglalkoztatási feltételeket, és nem a munkáltatóhoz, hanem a munkavállalóhoz kötik az alkalmi munkában éves szinten alkalmi munkavállaláskor ledolgozható kereteket.
Az üzenet egyértelműen azoknak a munkáltatóknak szólt, akik egész évben szeretnék foglalkoztatni a munkavállalóikat: ezt a jövőben tegyék meg úgy, hogy rendes munkaviszonyban bejelentik – ez a munkaviszony jogi szempontjából is kedvezőbb, ráadásul az, hogy a munkavállaló tb-ellátásra jogosult, a dolgozó szempontjából kiemelten fontos.
Az NGM adatai szerint tavaly több mint 21 ezer olyan idénymunkás volt, akiket 120 napot meghaladó időtartamban foglalkoztattak alkalmi munkásként – közülük 1100-an 250 napnál is többet dolgoztak az évben, miközben 2024-ben 251 munkanap volt.
Az új szabályozás szerint egy naptári évben maximum 120 napig lehet mezőgazdasági idénymunkásként foglalkoztatni valakit, alkalmi foglalkoztatás keretében pedig egy héten öt, egy hónapban 15, egy évben pedig 90 napig lehet valakit alkalmi munkásként alkalmazni.
Czomba Sándor szerint meghallották a mezőgazdasági szakmai szervezetek segélykiáltását, amely szerint olyan ritkán tudnak megfelelő munkaerőt találni az idénymunkákra, hogy esetükben mérlegelik azt, hogy a 120 napon felül akár évi 210 napig lehessen mezőgazdasági idénymunkában foglalkoztatni valakit. Ugyanakkor az államtitkár szerint a tárgyalópartnerek abba is beleegyeztek, hogy a februártól megállapított napi 2200 forintos közteher a 120. foglalkoztatási naptól emelkedjen – ennek mértékéről még folyik a vita. További kérdés, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozása idénymunkának vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősül-e, hiszen utóbbira továbbra is a szigorúbb – napi, heti és havi – időkorlátok vonatkoznak. Az államtitkár szerint ezt a határt is pontosítani szeretnék záros határidőn belül. Czomba Sándor szerint azt is mérlegelik, hogy az alkalmi foglalkoztatás esetében is feljebb, 120 napra engedjék-e az éves munkavállalás maximumát – ám ebben az esetben itt is magasabb lenne a közteher a „sima” időszak napi 4400 forintjához képest.
Felkészülési idő még van a nyitott kérdések megoldására. Az új, a munkáltató helyett a munkavállalókra testált egyszerűsített foglalkoztatási nyilvántartás vezetése csak 2025. július 1-jétől lép életbe. Az átmeneti szabályozás szerint a 2025. évi 90 vagy 120 nap onnan ketyeg majd az idén – azaz a második fél év szinte minden munkanapján lehet foglalkoztatni egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkavállalót. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az első fél évre érvényben maradt a munkavállalókra megállapított hasonló napi korlát, azt mondhatjuk, hogy idén alkalmi foglalkoztatásban alapesetben 180, mezőgazdasági idénymunkásként 240 napot lehet ledolgozni úgy, hogy minden szabálynak megfelel a dolgozó.
(Borítókép: Egy munkás a frissen szüretelt merlot szőlőt lapátolja a darálóba szüretkor Baranya vármegyében 2023. szeptember 28-án. Fotó: Ruprech Judit / MTI)