Ahogy arról múlt héten beszámoltunk, továbbra is vergődik a magyar ipar, ami a magyar gazdaság összteljesítményén is jelentős nyomot hagy. A visszaesésben nagy szerepe van a német gazdaság gyenge teljesítményének. A feldolgozóipari alágak közül hétben nőtt, hatban visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb kihívások a járműgyártásban és az akkumulátoriparban láthatók.
Az ipari termelés volumene 5,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal elmaradt 2024. decemberben az egy évvel korábbitól – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becsléséből. (Az első becslésben közölt decemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) Ami a havi bázist illeti, a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,8 százalékkal kisebb volt a 2024. novemberinél.
Az ipari export volumene 3,6 százalékkal kevesebb volt 2024 utolsó hónapjában az előző év azonos időszakinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 29 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 22 százalékkal visszaesett, míg a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 0,3 százalékkal nőtt.
Az ipar belföldi értékesítése 2,8, a feldolgozóiparé 5,1 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél.
Az év utolsó két gyenge hónapja miatt a 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene már több mint 6 százalékos elmaradást mutat. Legutóbb ennyire mélyen a 2020-as Covid-lezárások miatt volt az ipari termelés
– fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a hazai ipar teljesítményét továbbra is a német gazdaság válsága, így a gyenge külső kereslet húzza vissza. Az Európai Unió versenyképességi problémáktól szenved, Németország két éve tartó recesszióval, politikai és gazdasági instabilitással küzd.
A német gazdaság jelen pillanatban maga alá teperte a magyar gazdaságot, ez a beszállítói láncokon keresztül a beruházásokban, az exportban és az ipar teljesítményében is érezteti hatását
– közölte az NGM.
Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 6,4 százalékos volumenbővülést Észak-Alföldön, a legjelentősebb, 18,9 százalékos visszaesést Pest régióban regisztráltuk.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 14,6 százalékkal visszaesett 2023 decemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 2,6, az új exportrendelések 15,7 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány december végén 14,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
2024 egészében az ipari termelés 4,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, 5,5 százalékos visszaesést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar kibocsátása 4,9 százalékkal mérséklődött, ugyanakkor az energiaiparé 7,3, a csekély súlyú bányászaté 27 százalékkal bővült 2023-hoz viszonyítva.
A feldolgozóiparban folyó áron mintegy 51 ezer milliárd forint termelési értéket állítottak elő 2024-ben. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 13,6 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 9,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A többi négyben nőtt a volumen, 0,2 és 3,9 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.
Az ipari export 3,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál (2023-ban 3,0 százalékos volumencsökkenést mértünk). A teljes ipari értékesítés 62, a feldolgozóipari értékesítés 73 százaléka származott külpiaci eladásokból. A feldolgozóipari export 6,2 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a 32 százalékos súlyt képviselő járműgyártásban 9,9 százalékkal visszaesett a kivitel volumene.
Az ipar belföldi értékesítése 2,7, ezen belül a feldolgozóiparé 3,8 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozóipar hazai értékesítésének legnagyobb részét, 27 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának belföldi eladásai viszont 5,0 százalékkal meghaladták az előző év szintjét.
Az ipari termelés csak Dél-Dunántúlon nőtt (3,0 százalékkal). A többi régióban 1,6 és 8,0 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.