A héten üzemanyagár-csökkenést tapasztalhattunk, és ez szombaton is folytatódik. A benzin beszerzési ára bruttó 3 forinttal csökken, viszont a gázolaj nagykereskedelmi ára a hétvégén már nem változik. A holtankoljak.hu adatai szerint a beszerzési árak változásától függetlenül változtak a kutak árai, jellemzően extra csökkenéseket tapasztalhattunk.

Ennek hatására az átlagárak február 14-én az alábbiak szerint alakulnak:

• a 95-ös benzinért 630,
• míg a gázolajért 640 forintot kell literenként fizetni.

A benzin ára szombaton akár még tovább csökkenhet, Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Indexnek kiemelte, a mai számok továbbra is megerősítik, hogy a kormányzati elvárásoknak megfelelnek az üzemanyagárak. A kormány többször felszólította a piaci szereplőket, hogy az árakat tartsák versenyképesen a szomszédos országokhoz képest.

Eltérőek a régióban az adottságok az üzemanyag terén

A múlt heti összefoglalónkban már jeleztük, Magyarországon a régiós szinthez képest a benzin ára januárban 2,8 százalékkal, azaz 17 forinttal magasabb volt, míg a 631 forintos régiós átlagárat 22 forinttal, 3,5 százalékkal meghaladta a dízel üzemanyag átlagára hazánkban. Ám a szomszédos országokhoz képest olcsóbbak voltak a magyarországi üzemanyagárak. Így a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a kormány elérte, hogy a családok kevesebbet fizessenek az üzemanyagért.

Grád Ottó kiemelte, az elmúlt időszakban az olajár jegyzése széles tartományban mozgott a politikai változások miatt. Ez pedig eltérő mértékben jelent meg a különböző országokban, régiós szinten is. Azonban ahova még csővezetéken keresztül érkezik az orosz kőolaj, ott havi átlagon történik a beszerzés, ezeken a piacokon az árfolyammozgás is másképp jelenik meg, így Magyarország esetében ez már önmagában más árat feltételez a szomszédos országokhoz képest.

Grád Ottó szerint ugyanez az összefüggés igaz a devizákra is. Az adott üzemanyag beszerzésének az árán látszik, hol van nemzeti deviza, mint például Magyarországon, de a régióban számos ilyen ország található, ahol még nem euróban történik az elszámolás. Így a régiós vagy szomszédos országok árainak összehasonlítását jelentősen módosítja a helyi devizaárfolyam. Ennek ellenére a számok megerősítik: Magyarországon az üzemanyagárak régiós szinten is a középmezőnyben vannak. Ráadásul az eltérő adómértékek a különböző piacokon a piaci árszintet is befolyásolják.

Így Grád Ottó szerint a kormányzati elvárásoknak még a nehéz piaci helyzetben is megfelelnek a hazai üzemanyagárak. Ám szenzitív piac mozgatja az árakat, nehéz ma megmondani, hogy milyen változásokra lehet számítani. Korábban már bemutattunk hat tényezőt, amelyek befolyásolták az árakat az elmúlt időszakban:

1. A Brent típusú kőolaj ára az elmúlt hetekben 80 dollár alá is esett (egyébiránt 76 és 83 dollár között mozgott), majd újra 80 dollár/hordó fölé emelkedett a Biden-kormányzat által bejelentett orosz szankciók miatt, és jelenleg 75 dollár/hordó körül mozog. Az üzemanyagárak Magyarországon is hasonlóan alakultak: a benzin és a gázolaj ára is ingadozott: a hó első felében emelkedtek, majd január végére csökkenésnek indultak. Összességében elmondható, hogy kismértékben emelkedtek.
2. A globális olajpiaci kilátások vegyesek. Az OPEC+ termelésnövelési tervei és a kereslet növekedése közötti egyensúly is hatással van az árakra. Az OPEC 1,45 millió hordó/nap keresletnövekedésre számít, míg a Nemzetközi Energiaügynökség ennél visszafogottabb, és csak 1,05 millió hordó/nap bővülést prognosztizál 2025-re. Az európai gázpiacon is jelentős áremelkedés volt tapasztalható, amit a magasabb ázsiai LNG-árak, a norvég Sleipner mező termelési problémái, valamint a hideg időjárás és a csökkenő készletek okoztak.
3. Donald Trump politikája újra komoly tényező lehet az olajárak alakulásában. Az amerikai vámok és a szankciók hatása vegyes: a vámok emelhetik az olajárakat az USA-ban, mivel Kanada napi kb. négymillió hordót exportál az országba, Mexikó pedig napi kb. 700 ezer hordót. Az iráni és orosz olajexport elleni fellépés szintén árfelhajtó tényező lehet. Az OPEC+ áprilistól ugyanakkor fokozatosan visszaépítené a jelenlegi napi 2,2 millió hordós termeléscsökkentést, ami lefelé nyomhatja az olajárakat. Az azonban kérdés, hogy Trump vámintézkedései hogyan befolyásolják a világgazdaság növekedését és ezzel az olajkeresletet.
4. A kereslet-kínálat egyensúlya továbbra is meghatározó tényező. A globális gazdasági növekedés és az iparosodott országok energiaigénye jelentős hatással van az olajárakra. Ha a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet növekszik, de a kínálat nem tud lépést tartani vele, az áremelkedéshez vezethet. Kérdéses azonban, hogy milyen ütemben terjednek az elektromos autók, amelyek hosszú távon csökkenthetik az olajkeresletet, és hogy Kína gazdasági teljesítménye hogyan alakul a vámintézkedések árnyékában.
5. A közel-keleti helyzet folyamatosan kockázatot jelent az olajpiac számára. Az LNG-árak emelkedése, az európai gázkészletek apadása miatt a piac érzékenyebbé vált a hirtelen változásokra. Ha a geopolitikai feszültségek tovább növekednek, az könnyen érezhető lesz a kutakon is.
6. Az üzemanyagárakat nemcsak a nemzetközi olajpiaci folyamatok, hanem a forint árfolyamának alakulása is jelentősen befolyásolja. Mivel Magyarországon az üzemanyagokat dollárban jegyzett nyersolajból finomítják, az erősebb forint csökkentheti az importköltségeket, míg a gyengülő forint drágíthatja a beszerzést.

Donald Trump telefonálása után sokan fellélegeztek

Grád Ottó szerint nagyon úgy tűnik, a Brent olaj 75 dollár körüli szintre simulhat, ez hosszú távon mind az olajkitermelőknek, mind a fogyasztóknak elfogadható. „Ha nem történik extrém politikai változás, akkor ezen a szinten maradhatunk. Ebben az esetben, ha a forint utóbbi időben tapasztalt erősödése is fennmarad, akkor jelentősebb üzemanyagár-változás a következő időszakban nem lesz” – mondta az Indexnek a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.

Csütörtökön beszámoltunk arról, hogy a Trump–Putyin-telefonhívás hírére a dollár esni kezdett, a forint pedig szárnyalni: az euróval szemben négyhavi, a dollárral ellenben pedig háromhavi csúcsra ért a hazai deviza. Az is kiderült, hogy az amerikai elnök szerint Szaúd-Arábiában lehet az első találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ahol az orosz–ukrán háború lezárása kerül a középpontba. Az Egyesült Államok államfője mielőbbi tűzszünetet akar, a pénzügyminisztere pedig írásos garanciáról tárgyalt Ukrajnában a korábbi támogatások visszajuttatásáról.

Ennek pedig Grád Ottó szerint komoly hatása lehet az üzemanyagárakra: „Amennyiben ezek a tárgyalások sikertelenek lesznek és felerősödnek a háborús események, azt azonnal beárazza a piac. Ennek ellenére most bízhatunk stabilabb üzemanyag- és pénzpiacban.” Ráadásul minden olyan környező országban, ahol nincs euró, az üzemanyagárakban devizakockázat is megjelenik, amire már korábban is kitértünk.

A forintárfolyam nemcsak az euróval, hanem a szomszédos és a régiós devizákkal, valamint a dollárral szemben is fontos. Jó példa erre, hogy – mondjuk – megjelenik egy kedvezőtlen adat Magyarországról, és ezért tartósan gyengülni kezd a forint, majd ennek hatására drágul az üzemanyag,

Az mindenesetre a januári adatokból jól látható, az EU által kiadott Weekly Oil Bulletin adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára január hónapban 635 forint volt, ami 3 forinttal, azaz 0,5 százalékkal alacsonyabb a szomszédos országok 638 forintos átlagértékénél. A régió országaiban a januári átlagár 618 forint volt, a magyar ár 2,8 százalékkal, azaz 17 forinttal magasabb volt ennél. Az előző havi adathoz képest 18 forinttal nőtt a 95-ös benzin átlagára Magyarországon. Ezzel párhuzamosan a szomszédos és a régiós országokban megfigyelt átlag is növekedett, 21, valamint 18 forinttal.

A dízel üzemanyag havi átlagára januárban Magyarországon 653 forint volt, ami 2 forinttal, 0,3 százalékkal alacsonyabb a szomszédos országok 655 forintos átlagértékénél. A 631 forintos régiós átlagárat 22 forinttal, 3,5 százalékkal meghaladta a dízel üzemanyag átlagára hazánkban. Az előző havi adathoz képest 20 forinttal emelkedett a gázolaj magyarországi havi átlagára. A szomszédos és a régiós országokban megfigyelt átlag egyaránt 19 forinttal növekedett a decemberi adathoz képest.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)