A Magyar Nemzeti Bank januárra várt 5 százalékos inflációs üteme helyett 5,5 százalékos drágulást mért a statisztikai hivatal, ami meglepte még a monetáris politika irányítóit is. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke szerint azonban ez lehet a csúcspont, februártól már kedvezőbb folyamatok következhetnek. Az MNB vezetője részletesen beszélt az euró bevezetésének feltételeiről is, hangsúlyozva, hogy ez nemzetstratégiai kérdés.
A jegybank alelnöke részletesen elmagyarázta a HírTV Szaldó című műsorában, hogy több tényező együttes hatása vezetett a vártnál magasabb januári inflációhoz. Virág Barnabás rámutatott, hogy az árfolyamhatás mellett az energia- és élelmiszerárak emelkedése is jelentősen befolyásolta a mutatót. Külön kiemelte, hogy a piaci szolgáltatások meglepő ütemben drágultak, ami szintén hozzájárult a vegyes inflációs képhez.
Az MNB alelnöke határozottan állást foglalt amellett, hogy a januári 5,5 százalékos infláció jelenthette a csúcspontot. Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy már februárban pozitív folyamatokat tapasztalhatunk az infláció alakulása terén. A jegybank eredetileg 5 százalék körüli drágulási ütemmel számolt januárra, így az emelkedés mértéke számukra is meglepetést okozott.
Az élelmiszerárakban nagy emelkedést láttunk, kifefejezetten a tejtermékek és az étkezési olaj tekintetében a tavalyi évben.
Ugyanez igaz az energiapiacra is, elég megnéznünk a gázárak emelkedését az európai piacokon. A jegybanki alelnök részletesen beszélt az éves kilátásokról is. Elmondta, hogy a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében 2025-re 3,3–4,1 százalékos sávban várta az éves inflációt. Virág Barnabás szerint az infláció éves átlagban a sáv tetején, vagyis 4 százalék körül alakulhat. Az ezzel kapcsolatos végleges előrejelzést a márciusi inflációs jelentésükben teszik közzé.
Pénteken megjelent cikkünkben több évre visszamenőleg megvizsgáltuk, hogyan alakultak az élelmiszerek árai Magyarországon, erről ide kattintva olvashat bővebben.
Az alelnök érdekes megvilágításba helyezte a jegybanki alapkamat körüli vitákat. Amikor szembesítették azzal a piaci véleménnyel, hogy túl magas az alapkamat szintje, Virág Barnabás diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy mindenki a saját szemszögéből nézi az irányadó kamatszint alakulását. Más kamatszintet vár egy hitelfelvevő vállalkozás, és mást a megtakarító lakosság.
A közös európai fizetőeszköz bevezetésével kapcsolatban Virág Barnabás határozott álláspontot képviselt. Az alelnök hangsúlyozta, hogy az euró bevezetése nemzetstratégiai kérdés, amely általában akkor kerül előtérbe, amikor a hazai fizetőeszköz árfolyama volatilis. Részletesen kifejtette, hogy a magyar gazdaságnak jelentősen fejlődnie kell az euró bevezetése előtt. Konkrét számot is említett:
a magyar gazdaságnak az EU átlagos gazdasági fejlettségi szintjének legalább 90 százalékát kellene elérnie.
Emlékezetes, az MNB által január végén rendezett Lámfalussy Konferencián Orbán Viktor miniszterelnök az euró bevezetéséről is beszélt, és felhívta a figyelmet a túl korai bevezetés veszélyeire. Az eurózónához való csatlakozásról a következő Lámfalussy-idézettel mondott véleményt: „Vigyázzatok, ha a gazdaságotok nincs felkészülve a csatlakozásra, akkor az meg fog ölni benneteket!”