Az Oxford Economics és a World Brewing Alliance friss jelentése szerint a magyar söripar 536 milliárd forintos hozzáadott értéket termelt, ami a GDP 0,7 százalékának felel meg, miközben 33 ezer embernek biztosít megélhetést a szektor. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az Indexnek elmondta: a vendéglátóipar nehéz helyzete miatt egyelőre hatalmas növekedési potenciál marad kihasználatlanul. Ír és brit mintára átfogó kocsmafejlesztési programot helyezett kilátásba, amit a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületével közösen szorgalmaznak a magyar kormánynál. Érvelésük szerint nemcsak az iparágat, hanem a közösségi életet is új szintre emelné a program.
A söripar jelentős, 878 milliárd dolláros értéket teremt, amivel a szektor hozzájárulása a világ GDP-jéhez eléri a 0,8 százalékot – derült ki a World Brewing Alliance (WBA) 2023-as adatokon alapuló kiadványából. A WBA által megrendelt, az Oxford Economics által készített tanulmány 185 ország adatait tartalmazza, átfogó képet nyújt az iparág teljes értékláncáról, a nyersanyagoktól a késztermékig. A jelentés szerint a söripar világszerte 33 millió munkahelyet támogat, ami minden századik állásnak felel meg.
Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója a sörgazdasági riport kapcsán az Index érdeklődésére elmondta:
az Oxford Economics egy olyan évét vizsgálja a sörgazdaságnak, amikor a magyar fogyasztás csaknem 10 százalékkal esett. Ennek ellenére a jelentés adatai azt mutatják, hogy az ágazat hozzájárulása a magyar GDP-hez, a foglalkoztatottsággal arányos volt, az iparág hozzájárulásának aránya a költségvetési bevételekhez pedig azt meghaladta.
A szakember kifejtette, hogy a jelentés által becsült 536 milliárd forint hozzáadott érték mintegy 0,7 százaléka a magyar GDP-nek. Ez hasonló a jelentős söripari kapacitásokkal rendelkező lengyelországi hozzájárulás arányához, ami jó indikátora a magyar söripar teljesítményének a hazai gazdaságon belül, és megfelel a globális sörtermelésben betöltött minőségi gyártói szerepének az igazgató szerint.
Kántor Sándor lapunknak rámutatott, hogy a tanulmány szerint
A nagy sörgyártókat tömörítő szövetség első embere hangsúlyozta: 2023-ban a sörforgalom mindössze 20 százalékát adta a szállodákat, éttermeket, kávéházakat magában foglaló HoReCa-szektor, szemben a 2019-es 30 százalékkal, ami ráadásul volumenében is lényegesen magasabb volt. Mindez Kántor Sándor szerint hűen tükrözi, hogy hatalmas értéknövelő potenciál vész el a vendéglátásban, elsősorban a munkaerőhiány és az ott megnövekedett költségek miatt.
A szakember arra kis kitért, hogy a tanulmány által becsült évi 310,5 milliárd forint adóbefizetés, ami a magyar sörágazat tevékenységének köszönhető, a teljes költségvetési bevétel 1 százaléka. Úgy látja, ennek a mutatónak is lényegesen nagyobb lenne az értéke, ha a vendéglátás nem lenne továbbra is válságban, mivel az áfahatás miatt a közvetlenül befizetett adók aránya jóval magasabb a vendéglátásban, mint a termelésben. Ehhez kapcsolódóan a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva megjegyezte: 2010 óta a felére esett Magyarországon az italamérések és szórakozóhelyek száma, míg az éttermeké mindössze 10 százalékkal csökkent.
Ezért mind társadalmi, mind gazdasági szempontból elengedhetetlen Magyarországon egy átfogó kocsmafejlesztési program, amire a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületével közösen tettünk felhívást a kormányzat számára
– mondta lapunknak a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója. Remélik, hogy el tud indulni egy olyan közösségitér-fejlesztés, ahol a kocsma egy biztonságos és kulturált helye lehet az alkoholos és alkoholmentes italfogyasztásnak, egyben olyan közösségi funkciókat is ellát, amilyeneket az 1980-as években az ír nemzeti kocsmafejlesztési program vagy a Covid után létrehozott brit állami kocsmafejlesztési program célzott meg.
A söripar kiterjedt hatása révén minden közvetlenül előállított 1 millió dollárnyi GDP további 8 millió dollárt generál a globális gazdaságban az Oxford Economics szerint. A jelentés további fontos megállapításai közé tartozik, hogy az ágazat 2023-ban 376 milliárd dollárral járult hozzá az állami bevételekhez az előállítás, értékesítés és foglalkoztatás révén, a sörfőzők beszállítói kiadásainak 86 százaléka pedig ugyanabban az országban csapódik le, ahol a sört előállítják, így erősítve a helyi gazdaságokat.
A tanulmány rámutatott arra is, hogy az alacsony és a közepes jövedelmű országokban a söripar GDP-hozzájárulása 27, míg az általa támogatott munkahelyek száma 24 százalékkal nőtt 2015 és 2023 között. A 33 millió támogatott munkahely közül minden ötödik az agrárszektorban található, ami kiemeli a söripar jelentőségét a mezőgazdasági foglalkoztatásban is.
Justin Kissinger, a World Brewing Alliance elnök-vezérigazgatója elmondta:
a söripar óriási, pozitív hatással van a globális gazdaságra, támogatva egy erős értékláncot, amely magában foglalja a gazdákat, palackozókat, szállítókat és a vendéglátóipart. Ami a sört egyedivé teszi, az az, hogy mélyen gyökerezik a helyi piacokon, előnyöket biztosítva a helyi gazdaságok és közösségek számára. Ez a jelentés megmutatja, hogy a sör nemcsak az egyik legkedveltebb ital világszerte, hanem az egyik legértékesebb iparág is.
A söripar közvetlen GDP-hozzájárulása 2023-ban 98 milliárd dollár volt, de kiterjedt ellátási láncai és kapcsolódó tevékenységei ezt a hatást a kilencszeresére növelték, összesen 878 milliárd dollárra. Az ellátási lánc lefelé irányuló szegmense, amely magában foglalja a forgalmazókat, kiskereskedőket és vendéglátóhelyeket, önmagában 499 milliárd dollárral (57 százalék) járult hozzá az ágazat GDP-hatásához. További 281 milliárd dollárt támogatnak a sörfőzők feljebb irányuló működési és tőkeellátási láncai, valamint a bérek által indukált kiadások, beleértve a komló és árpa beszerzését a mezőgazdaságból, vagy a dobozok, palackok és hordók gyártását.
Mivel a sörfőzők beszállítói kiadásainak mindössze 14 százaléka történik azon országon kívül, ahol a sört főzik, sok helyi gazdaság élvezi az előnyöket. Ez az arány még magasabb bizonyos országokban, például Japánban, Németországban és Brazíliában. A sörfőzők által foglalkoztatottak termelékenysége jelentősen magasabb, mint az átlagos munkavállalóké, elősegítve a gazdasági növekedést és a jövedelemszerzési lehetőségeket, különösen a fejlődő országokban.
Az alacsony jövedelmű országokban a sörfőzők 117 ezer dollár GDP-t termelnek munkavállalónként, ami több mint 18-szorosa az átlagnak, míg a magas jövedelmű országokban ez az érték 238 200 dollárra emelkedik.
Ez a termelékenység jobban fizetett munkahelyeket támogat, és bemutatja az értéknövelt termelés, például a helyben főzött sör erejét. Az ilyen iparágak előmozdításával a sörfőzők kulcsszerepet játszanak az egy főre jutó jövedelmek növelésében és a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítésében.
(Borítókép: AAron Ontiveroz / MediaNews Group / The Denver Post / Getty Images)