Januárban sikeres devizakötvény-kibocsátást hajtott végre az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2,5 milliárd euró értékben. Ezzel a teljes évre tervezett devizafinanszírozás nagy része teljesült, ami jól mutatja, hogy Magyarország felé töretlen a befektetői bizalom – hívta fel a figyelmet az ÁKK vezérigazgatója. Hoffmann Mihály arról is beszélt az Indexnek, hogy historikus csúcsra emelkedett a lakosság állampapír-állománya, miközben az intézményi kötvényaukciókat is nagyon magas kereslet jellemzi, így időarányosan jól áll a finanszírozás. Az ÁKK továbbra is széles termékpalettával segíti a lakossági befektetőket, a vezérigazgató szerint a kockázatokat is figyelembe véve nehéz jobb befektetést találni a lakossági állampapírnál.
„Az ÁKK alapvető feladata a központi költségvetés finanszírozásának biztosítása, az ehhez szükséges források megszerzése, illetve a lejáró államadósság megújítása. Ehhez kellőképpen széles eszköztárral rendelkezünk, és ahogy az elmúlt években, úgy idén is elvégzi a feladatát az ÁKK” – mondta az Indexnek Hoffmann Mihály, aki február 1-jétől az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója.
A vezérigazgató szerint a gazdasági-pénzügyi környezet komplex, esetenként gyorsan változó, az ÁKK-nak pedig mindig az aktuális helyzethez alkalmazkodva kell megtalálnia a helyes adósságkezelési válaszokat.
Nemcsak a tényleges folyamatok fontosak, hanem az is lényeges, hogy a gazdaság és a gazdaságpolitika különböző szereplői miként reagálnak a makrogazdasági folyamatokra. A monetáris és fiskális politikának egyaránt lehetnek válaszai a szituációra, ezek a válaszok hatással lehetnek a pénzpiaci környezetre is, ez pedig érdemben meghatározza az adósságkezelés kereteit.
Szintén hangsúlyos szempont a nemzetközi környezet. A geopolitikai feszültségek, a német gazdaság helyzete vagy éppen az új amerikai elnök formálódó gazdaságpolitikai tervei olyan globális tényezők, amelyek ugyancsak befolyásolják a magyar gazdaság és így az adósságkezelés lehetőségeit. A vezérigazgató azonban összességében optimistán látja az idei gazdasági kilátásokat, mindemellett az ÁKK szorosan figyelemmel kíséri a makrofolyamatok alakulását, és amennyiben szükséges, reagál.
Az elmúlt években az ÁKK kiszámíthatóan működött – mondta Hoffmann Mihály. Ennek része az éves finanszírozási terv, ami 2025-re vonatkozóan tavaly decemberben került bemutatásra. Ez a költségvetési törvénynek megfelelően azzal számol, hogy idén a központi költségvetés adósságának lejáratain túl a nettó finanszírozási igény nagyságrendileg 4100 milliárd forint, ami egyébként nem számít kiugróan magasnak, az elmúlt években volt ennél több is.
A hatékony és biztonságos finanszírozás kulcsa a diverzifikáció, ezért az ÁKK törekszik a lehető legszélesebb körben megszólítani a befektetőket, így támaszkodik a lakossági piacon a háztartásokra, az intézményi piacon a hazai intézményi befektetőkre (mint például bankok, biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjpénztárak), valamint a külföldi befektetőkre.
A 4100 MILLIÁRD FORINTNYI FORRÁSBEVONÁS KÖZEL FELÉT A BELFÖLDI INTÉZMÉNYI PIACON, HARMADÁT A LAKOSSÁGI BEFEKTETŐKTŐL, A TÖBBIT PEDIG DEVIZAFINANSZÍROZÁSBÓL TERVEZI BEVONNI AZ ÁKK.
„Az év első másfél hónapjának adatai alapján pozitív kép rajzolódik ki mindhárom szegmens esetében. Január első felében megvalósult egy sikeres devizakötvény-kibocsátás, aminek keretében 2,5 milliárd eurót sikerült bevonni az ÁKK-nak, kiemelkedő kereslet, négyszeres túljegyzés mellett. Ezzel a teljes évre tervezett devizafinanszírozási igény nagy része teljesült. Ez a pénz már zsebben van” – hívta fel a figyelmet Hoffmann Mihály.
A magyarok állampapír-állománya historikus csúcsra emelkedett. A devizafinanszírozás mellett az év eleji „nagybani” kötvényaukciókon is magas érdeklődést tapasztalt az ÁKK, ami az intézményi befektetők erős keresletét jelzi. Az adatok alapján pedig a lakossági befektetők bizalma is töretlen.
Januárban két lakossági állampapírsorozat kamatfordulójára került sor, melyekre 18-19 százalékos kamatot fizetett ki az állam – ez még a 2023-as infláció után járt. Az infláció gyors és jelentős csökkenéséből adódó átárazódás következtében a kamatszint 4-5 százalékra mérséklődött, ezáltal felmerült, hogy a lakossági ügyfelek vajon továbbra is vonzónak találják-e az állampapírpiacot.
Hoffmann Mihály rámutatott: az adatok alapján egyértelműen igen. Összességében az rajzolódik ki, hogy a lakossági befektetői kör az átárazódó állampapírokat vagy megtartotta, vagy ha vissza is váltotta, akkor abból ugyancsak állampapírt vett. Ezenfelül a kamatfizetések egy része ugyancsak újabb állampapír-befektetésekben landolt. Ennek eredményeként idén tovább emelkedett és újabb historikus csúcsot ért el a magyarok tulajdonában lévő állampapír-állomány.
A lejáró vagy átárazódó kötvényeket kiemelt figyelem övezte az utóbbi hetekben. A kormány a fogyasztás felpörgetését, valamint a megtakarítások állampapírban történő újrabefektetését látná szívesen, de az ingatlanpiac mellett az egyéb pénzügyi szolgáltatók is jelentős beáramlásokra számítottak a PMÁP-tulajdonosoktól. Nem véletlenül, hiszen mintegy 1700 milliárd forintnyi kamatot fizet ki az állam 2025-ben (nem beszélve a lejáratokról), ami a GDP közel 2 százalékának megfelelő összeg.
A saját befektetéseiről természetesen mindenki maga dönt. Az első másfél hónap adatai ezzel együtt azt mutatják, növekedett a lakosság állampapír-állománya. A kapott kamatok egy részét tehát ismét állampapírba forgatták vissza
– mondta az ÁKK-vezér.
„A magyar lakosság tudatosan és megfontoltan dönt. Nemcsak azt nézi, hogy a nominális hozamszintek hogyan változnak, hanem az alternatív befektetési lehetőségeket, azok kockázatát is számításba veszi. Ebből a szempontból pedig nehezen verhető a lakossági állampapír-befektetés” – hangsúlyozta Hoffmann Mihály, aki számszerűsítette is az idei lakossági befektetéseket: január eleje óta, azaz mindössze másfél hónap alatt összesen 170 milliárd forinttal növekedett a lakosság állampapír-állománya.
A lakossági állampapír-tulajdonosok köre széles. Jelenleg Magyarországon több mint 800 ezer ember rendelkezik értékpapírszámlán lévő állampapírral. Ha emellett még a babakötvényeket és a fizikai formában meglévő állampapírokat is beszámítjuk, akkor bőven 1 millió feletti embert érintenek az állampapír-befektetések. Egy tipikus lakossági befektetőnek jellemzően 5 millió forint körüli lakossági állampapír-befektetése van. Egyértelműen látszik tehát, hogy
A MAGYAR KÖZÉPOSZTÁLY TARTJA ÁLLAMPAPÍRBAN A PÉNZÉT, ÍGY A 2025-ÖS JELENTŐS MÉRTÉKŰ KAMATFIZETÉS IS ELSŐSORBAN ŐKET GAZDAGÍTJA.
„Az év eleji adatok alapján a lakosság bizalma töretlen az állampapírok iránt. A mi feladatunk, hogy olyan termékekkel, stratégiával legyünk jelen a piacon, amelyek lakossági befektetőink számára is vonzóak, és az állam finanszírozását is hatékonyan biztosítják” – tette hozzá Hoffmann Mihály.
Az kétségtelen, hogy az állampapírok tartása az egyik leginkább biztonságos és kiszámítható befektetési forma. A vezérigazgató szerint lényeges, hogy a befektetők megfontolt, minden tényezőt figyelembe vevő pénzügyi döntéseket hozzanak, aminek az is része, hogy a várható hozam mellett a kockázatokat is figyelembe vegyék.
„Más egy részvény-, egy befektetésijegy- vagy éppen egy ingatlanvásárlás kockázata az állampapírokhoz képest. A tájékozódás és a tudatos döntés kiemelt jelentőségű, és az is, hogy jól mérjük fel a saját kockázatviselési képességünket és hajlandóságunkat” – fejtette ki. Az ÁKK az elmúlt években széles termékpalettát alakított ki lakossági ügyfelei részére. Hoffmann Mihály kiemelte:
Továbbra is van inflációkövető termékünk (PMÁP), a futamidő alatt végig fix kamatot fizető állampapír (FixMÁP), a pénzpiaci hozamokat lekövető, háromhavonta kamatot fizető állampapír (BMÁP), likvid, évente egyszer tőkeveszteség nélkül visszaváltható állampapír (MÁP Plusz), a postákon kapható nyomdai termékek (nyomdai MÁP Plusz, KTJ), illetve akár eurós befektetési lehetőség is (EMÁP). Az ÁKK célja az, hogy a befektetők ne egy-egy termékben tartsák a megtakarításukat, hanem egyre inkább állampapír-portfólióban gondolkodjanak.
A körültekintő tájékozódás tényleg fontos, mondhatnánk, zsebbe vágó kérdés: márciusban például az utóbbi időszakban slágertermékké előlépett FixMÁP mellett érdemes lesz figyelni a BMÁP-ra is, amelyeknek a kamata a DKJ-aukciók alapján kerül meghatározásra, így a kamatprémiumot is figyelembe véve 7 százalék felett várható.
Az ÁKK államadósság-finanszírozói tevékenységéhez azonban nem csak a kötvénykibocsátás tartozik. Eszköztárának tekinthető a hitelfelvétel, csakúgy, mint a likviditás kezelése. Példa a finanszírozás optimalizálására, hogy
AZ ÁKK 1,5 MILLIÁRD EURÓ (CSAKNEM 614 MILLIÁRD FORINT) ÖSSZEGBEN ÍRT ALÁ SZINDIKÁLT RULÍROZÓ HITELKERET-MEGÁLLAPODÁST 13 MAGYAR ÉS NEMZETKÖZI BANK RÉSZVÉTELÉVEL.
A megállapodás célja, hogy az állam költséghatékony módon bővítse likviditáskezelési eszköztárát, és tovább diverzifikálja a rendelkezésre álló finanszírozási források körét. A hitelkeret aláírása önmagában nem növeli az államadósságot, az adósság csak annak esetleges lehívása esetén növekszik a tényleges lehívás összegével.
„Ez egy biztonsági hálót jelentő hitelkeret, ami nagyobb mozgásteret, rugalmasságot tesz lehetővé a finanszírozásban. Fontos, hogy alapvetően likviditáskezelés kisimítását szolgáló technikai eszközről beszélünk, illetve hogy ezen megállapodás életbelépésével a 2022. évi, azonos célú kétoldalú megállapodások megszüntetésre kerültek” – jelezte Hoffmann Mihály.
„A 2010-es évek elejétől nagyon masszív adósságráta-csökkenés zajlott le Magyarországon, köszönhetően az alacsony költségvetési hiánynak, a fegyelmezett költségvetési politikának” – hangsúlyozta a vezérigazgató.
2020 globálisan is hatalmas változást hozott az országok államadósság-rátáinak alakulásában. Az államok lazítottak a költségvetési szigoron annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány okozta válság következtében nehéz helyzetbe került szereplőket támogassák, ezzel párhuzamosan pedig általános jelenség volt a gazdasági növekedés visszaesése. Ez szerte a világon emelte az adósságrátákat, Magyarországon sem volt ez másképp. Ezt követően azonban ismét csökkent a magyar adósságráta.
Régiós összevetésben a magyar államadósság az átlagnál valamivel magasabb, ugyanakkor például az Európai Unió átlagánál alacsonyabb. Hoffmann Mihály szerint nem csak az adósság szintje számít, inkább az adósságráta piaci megítélésére helyeződik a hangsúly. „Ha egy ország kiszámítható költségvetési politika mellett törekszik a hiány és az államadósság csökkentésére, azt a piac hajlandó finanszírozni. Mi azt érzékeljük, hogy mind belföldön, mind külföldön megvan a bizalom a magyar gazdaság irányába” – mondta.
(Borítókép: Hoffmann Mihály. Fotó: Papajcsik Péter / Index)