Az elmúlt év utolsó negyedévében éves összevetésben végre növekedést mutat a vállalati forinthitelpiac. Az idei évet a hétfőtől még olcsóbbá váló Széchenyi Kártya-hitelek tehetik szebbé a cégeknek.
Hétfőtől további 50 bázisponttal, a korábbi 3,5 százalékról 3 százalékra csökken a Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott beruházási hitelek kamata, miközben a mindennapi finanszírozást segítő folyószámla- és likviditási hitelek hasonló kamatcsökkentés után évi 4,5 százalékos kamatszinten érhetőek el.
Az újabb ösztönzés rá is fér a vállalati hitelpiacra, hiszen egyelőre várat magára a régóta várt fellendülés. Ennek oka más makrogazdasági mutatókban is visszaköszön – a beruházások nemzetgazdasági szinten 2022. IV. negyedévétől éves alapon visszaesést mutatnak, s ez köszön vissza a vállalati pénzügyi adatokban is, hiszen ha nincsenek beruházások, azokat finanszírozni sem kell. A vállalati szektor teljes hitelállománya 2024-ben 4,7 százalékkal 13 134 milliárd forintra emelkedett, miközben a vállalati betétek állománya 6,3 százalékkal 17 053 milliárd forintra bővült. A fentiek miatt a vállalati szektor hitel/betét mutatója 78,3 százalékról 77 százalékra módosult. Ennek pedig nem feltétlenül kell örülni. Az aranyszabály szerint a vállalatok nettó hitelfelvevőként és nem megtakarítóként jelennek meg a pénzpiacon.
De hát legalább emelkedés van – örülhetnénk, ha nem az látszana az adatokban, hogy a hitelfelvétel lényegében csak a mindennapi finanszírozást biztosító folyószámlahitelekre korlátozódik: tavaly december végén 1860,4 milliárd forint értékű likviditási hitel volt a vállalatoknál, ami közel 15 százalékos növekedést mutat 2023 decemberéhez képest. Ehhez képest
a nem folyószámla-jellegű vállalati hitelkihelyezés 2024 egészében 3312 milliárd forintot tett ki, ami 13 százalékot meghaladó visszaesést jelent.
A folyósítások visszaesésének újdonsága, hogy ezúttal már mind a forint-, mind a deviza- (euró-) -finanszírozás visszaesést mutatott.
A magyar vállalkozói közösség döntő részét adó kis- és középvállalkozások (kkv) körében a forintfinanszírozás kérdése a legfontosabb, hiszen a 900 ezer bejegyzett hazai vállalkozásból mindössze 35 ezer rendelkezik exportárbevétellel, közülük csak 15 ezer hazai tulajdonú. A külföldi kitettséggel nem bíró vállalkozások el vannak zárva a devizafinanszírozástól – ez főként a 2022–2023-ban felpörgő infláció idején okozott drámai helyzetet, hiszen a 20 százalék fölé futó hitelkamatok lényegében lehetetlenné tették a piaci alapú hitelezést. Eközben a nagy, exportárbevétellel bíró cégek szabadon vehettek fel a forintfinanszírozáshoz képest hihetetlenül olcsó devizahiteleket, ami tovább rontotta a belpiaci vállalkozások helyzetét – ők lényegében csak a támogatott konstrukciókban bízhattak.
Az infláció az elmúlt évben visszakerült a tolerált szintre, ám a forintfinanszírozás szempontjából mérvadó pénzpiaci kamatszintek sokkal vontatottabb mértékben csökkentek az elmúlt hónapokban. 2024 decemberében a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a vállalkozói forinthitelek átlagos kamatszintje 8,27 százalék volt, de a kkv-k szempontjából kiemelkedően fontos, 1 millió euró (400 millió forint) alatti hitelek kamatszintje a hiteltípustól függően 8,38–9,32 százalék között alakult.
Ezen kamatszintek mellett a vállalkozások egész biztosan kivárnak a beruházásokkal – főleg azért, mert a kereslet továbbra is nehezen épül fel.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozásokért felelős államtitkára a Hungarian Business Leaders Forum Pénzügyi Csúcs konferencián arra emlékeztetett, hogy
a hazai kkv-k is jelentős, 9300 milliárd forintos betétállományon ülnek, aminek kétharmada ráadásul nem vagy csak minimálisan kamatozó folyószámlabetét.
A cél tehát az lehet, hogy olyan ajánlatot kapjanak a vállalkozások, ahol a saját erőt is megmozgatva fognak bele olyan beruházásba, amely a későbbiekben a kereslet komolyabb beindulására már az értékesíthető volumen számottevő bővülését teszi lehetővé. Ez a cél vezérelte azt, hogy a Demján Sándor Program első lépéseként már tavaly november óta számottevően, 5-ről 3,5 százalékra mérsékelték a Széchenyi Kártya Program beruházási hitel típusú termékeinek kamatát.
A kamatcsökkentés a
A kamatcsökkentés révén egy 100 millió forintos, 10 évre felvett beruházási kölcsön hitelterhe több mint negyedével csökkent. Ráadásul az idén június végéig újonnan igényelt Széchenyi Kártya beruházási kölcsönök mögé a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az első évben kezességvállalási díj nélkül nyújt garanciát. A kockázatcsökkentő kezességvállalásnak köszönhetően azok a vállalkozások is hozzáférhetnek az állami kamattámogatás révén szuperolcsó fejlesztési forráshoz, amelyek alapesetben fennakadtak volna a banki hitelminősítő rendszereken.
Azt, hogy a piac jól fogadta az intézkedést, jól mutatja, hogy a kamatcsökkentés bejelentése óta eltelt 3 hónapban, 2024 novembere és 2025. január között
a befogadott Széchenyi Kártya-igénylések száma és értéke közel 50 százalékkal haladta meg a 2024. augusztus–októberi értékeket.
A 4000-t meghaladó igény és a 118 milliárd forintnyi igényelt összeg éves összevetésben darabszámban 24, értékben 9 százalékot meghaladó növekedést jelent. A bázisév adataihoz képest mért felpörgés decemberre és januárra a legkomolyabb – itt a klasszikus Széchenyi Kártya Beruházási Hitel MAX+ és Mikrohitel jár az élen, miközben az adatokból az is látszik, hogy a lízingkonstrukcióban lehetett a leggyorsabban eredményt elérni, hiszen ott már a november is komoly csúcsokat hozott – ez utóbbi a magyarázat arra, hogy a igénylések bővülésénél szerényebb a folyósított hitelösszeg, hiszen a lízingkonstrukcióban az átlagos hitelösszeg alacsonyabb.
Ami a nagy képet illeti, 2024 negyedik negyedévében a teljes vállalati forintfinanszírozás sem mutat már annyira rossz képet: október és december között a vállalkozások összességében 462,6 milliárd forint értékben igényeltek hitelt a pénzintézetektől. Ennél nagyobb volument utoljára 2023 harmadik negyedévében tudtak kihelyezni a bankok. A növekedés éves szinten 4,6 százalékos – ugyancsak öt negyedévet kellett várni ahhoz, hogy a negyedévi folyósítás meghaladja az egy évvel korábbi szintet. Ebben a növekedésben van szerepe, de nem kizárólagosan a Széchenyi Kártya Program kamatcsökkentésének – a 100 millió forint alatti hitelsávban éves összevetésben 46, a harmadik negyedévhez képest 9 százalékot meghaladó növekedést mért a jegybank.
A mostani Széchenyi Kártya-kamatcsökkentés érdekessége, hogy ahhoz ezúttal nem az állam kellett: a kártyaprogram mögé nyújtott állami kamattámogatás mértéke változatlan marad, az újabb 50 bázispontos könnyítést 40-10 arányban a kártyaprogramban részt vevő bankok és a programot bonyolító Kavosz Zrt. díjátvállalása biztosítja. Ami új elem, hogy a mostani kamatcsökentéssel nemcsak a beruházások finanszírozása, hanem a forgóeszköz és likviditásfinanszírozás is olcsóbbá válik a kkv-k számára, ami azon túl, hogy a napi működés fenntartásában segít, a beruházási döntés meghozatalát is könnyebbé teheti, hiszen a fejlesztésbe forgatott saját források pótlása olcsóbbá válik addig, amíg az új beruházás beindulása ki nem termeli a fenntartási költségek emelkedését.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)