A bizalmi vagyonkezelés egyik válfajának lényege, hogy egyes állami pozíciókban ne hozhassanak a politikusok olyan döntést, ami kedvező hatással lesz a magánvagyonukra, hiszen nem tudják, hogy éppen milyen eszközökből áll a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már korábban megjegyezte, hogy a minisztereknek ide kellene tenniük a pénzüket. Magyar Csaba okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője az Indexnek kiemelte, a bizalmi vagyonkezelés egyszerre kínál rugalmasságot, biztonságot és tervezhetőséget.
A vagyonos emberek sem mindig tervezik meg kellő alapossággal, hogy kik és hogyan kapják meg értékeiket a halálukat követően. Shahzada Dawood pakisztáni üzletember 2023-ban halt meg váratlanul, tragikus körülmények között, a Titán tengeralattjáró fedélzetén. Vagyonát 300 millió fontra (több mint 130 milliárd forintra) becsülik.
A legújabb hírek szerint az Angliában élő örökösei ebből egyelőre nem sokat láttak, mert a milliárdos nem rendelkezett érvényes végrendelettel, a pakisztáni szabályok pedig nem ismerik el a túlélők öröklési igényét.
Vannak viszont pozitív példák is: nemrégiben halt meg Aga Khan, II. Erzsébet egykori jó barátja, a világ egyik leggazdagabb embere. Sok milliárd dolláros vagyonának kezelésére számtalan szervezetet hozott létre, köztük magánalapítványok és bizalmi vagyonkezelők segítették, hogy a pénz a megfelelő helyre kerüljön, a gördülékeny utódlásról pedig a végrendelete is gondoskodott. Isak Andic, a Mango nemzetközi divatmárka alapítója és elnöke decemberben hunyt el váratlanul, egy baleset következtében.
A márka 2023-ban 3,4 milliárd dollár bevételt termelt. Fiát már 2012-ben kijelölte örökösének, a cég vezetését pedig a céghez évekkel ezelőtt csatlakozott, megbízható személyre bízta, így váratlan halála nem akasztotta meg a cég mindennapi működését
– mondta az Indexnek Magyar Csaba okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője. Persze még egy jól megtervezett struktúrában is akadhatnak problémák. Rupert Murdoch, médiamágnásnak, a világ 71. leggazdagabb emberének családi és üzleti ügyei egyre inkább az Utódlás című sorozatot juttatják eszünkbe. A cégstruktúra tetején egy nevadai bizalmi vagyonkezelő áll, aki megvétózta Rubert Murdoch arra irányuló kísérletét, hogy átadja birodalma teljes irányítását az egyik fiának, Lachlannek.
A bizalmi vagyonkezelés hazai, 2014-es bevezetését tudatos előkészítő munka előzte meg. Magyar Csaba szerint egyrészt szerették volna felzárkóztatni a jogrendszert a nemzetközi trendekhez, az angolszász világban már régóta bevett megoldás a trust intézménye. Másrészt Magyarországon is egyre nőtt az igény egy olyan rugalmas és jogilag biztonságos struktúrára, amely lehetőséget ad vagyontervezésre, generációk közötti átörökítésre és vagyonvédelemre. A 90-es évek negyvenes vállalkozói napjaink hetvenes befektetőivé váltak, sokszor szövevényes és összetett családi viszonyokkal.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly egy kormányinfón külön kiemeLte: a bizalmi vagyonkezelés a piacról érkező minisztereket védi. Szerinte a minisztereknek a megbízatásuk idejére ide kellene átadniuk egyes vagyonelemeiket.
Magyar Csaba szerint korábban Magyarországon az öröklés, jobb esetben pedig a végrendelkezés volt a legelterjedtebb módja annak, hogy a tulajdonos továbbadja az értékeit. „Ezek azonban vagyonvédelmi szempontból nem mindig optimálisak, és sokszor öröklési vitákhoz vezettek a családon belül, ami a hagyatéki eljárás elhúzódásával, így vagyonvesztéssel járt” – világított rá a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés lehetőséget ad arra, hogy valaki még életében rendelkezzen a vagyonáról úgy, hogy az általa kijelölt vagyonkezelő tulajdonosi minőségben menedzseli azt a kedvezményezettek javára. A vagyonrendelő dönthet úgy, hogy független, erre engedéllyel rendelkező céget bíz meg a vagyonkezeléssel. Azonban létezik arra is lehetőség, hogy a családon belül nevezzen ki valakit, vagy éppen az otthoni ügyeket jól ismerő, hozzá közel álló bizalmi embert jelöljön ki erre a feladatra.
A szakértő szerint Magyarországon jelenleg nagyobb az igény egy közeli személy bevonására, hiszen a sok év alatt felépített vagyont nehéz szívvel adnák a „belső körön” kívülre. Míg fejlettebb vagyontervezési kultúrával rendelkező országokban ez egy jól bevált, alapvető eszköz, addig Magyarországon csak most van igazán elterjedőben. Sőt a hazai bizalmi vagyonkezelési struktúrák „első szériájának” ezután jön majd csak el az igazi próbája, amikor a vagyonrendelő elhalálozik. Magyar Csaba kiemelte:
bár elsősorban a nagyobb vagyonnal rendelkezőknek éri meg belevágni, nem kizárólag nekik szól. Családi vállalkozások esetében például kimondottan praktikus, hiszen biztosítható vele a cég folyamatos működése generációváltáskor is, hiszen nincs szükség hagyatéki eljárásra, ha a tulajdonos még életében átadta a vállalkozását egy bizalmi vagyonkezelőnek. Emellett maradhat ügyvezető a cégben és természetesen lehet kedvezményezett is, tehát továbbra is élvezheti a vagyonát, immáron azzal a kellemes tudattal, hogy a zökkenőmentes öröklés kérdése is megoldódott.
Fontos arra is kitérni, hogy bizalmi vagyonkezelés befektetési struktúraként vagy akár jótékonysági célokra is felhasználható. Ritkán esik szó róla, de fogyatékossággal élő, egy öröklés esetén a vagyon kezelésére képtelen személy eltartására is alkalmas ez a megoldás. Volt olyan eset is, amikor a házasságkötés előtt a felek, persze szüleik buzdítására, más-más vagyonkezelőknek adták át külön javaikat, ily módon később sem lesz vitás, hogy mi tartozik a házastársi különvagyonba.
„Ugyanakkor készítettem már olyan bizalmi vagyonkezelési szerződést is, amelyben a tehetős családfő a lánya által kissé elkényeztettet unokákat kívánta motiválni oly módon, hogy csak akkor kapnak juttatást a vagyonból, ha saját lábra tudnak állni, és a nagyapa által elvárt életvitelt, illetve tanulmányokat teljesíteni tudják” – összegezte az okleveles adószakértő.
Mivel nincs megkötés, hogy milyen vagyontárgyat – ingatlan, üzletrész, értékpapírok, műtárgy, követelés, szellemi alkotás, jármű stb. – lehet átadni, ráadásul egyszerre több érték is átruházható, ezért arra is lehet használni ezt a megoldást, hogy a különféle eszközöket egybecsomagolják. Adott esetben ez egy szerteágazó vagyon értékesítését is megkönnyítheti. Az üzleti kockázatokat is minimalizálni lehet. Ha egy rizikós befektetés előtt bizalmi vagyonkezelésbe adja valaki az értékeit, egy későbbi probléma esetén a vagyonrendelő már nem minősül azon vagyon tulajdonosának, amit korábban átadott.
Magyar Csaba szerint akkor sincs gond, ha esetleg a kedvezményezett kerül bajba, hiszen amíg nem adják ki számára a vagyont, addig még nem minősül tulajdonosnak. Ilyenkor a bizalmi vagyonkezelő a vagyon tulajdonosa, viszont vele szemben is garancia, hogy a saját vagyonától is elkülönül. A bizalmi vagyonkezelő válása, halála vagy cég esetén egy esetleges csőd nem érinti a kezelt vagyont, mert csak bizalmi vagyonkezelői minőségében rendelkezik az átadott vagyonnal. Erről a kezelt vagyonról egyébként külön mérleget is kell készítenie a bizalmi vagyonkezelőnek, hogy alátámassza, mi tartozik a kezelt vagyonba és melyek a saját eszközei.
Itthon nem létezik, de az Egyesült Államokban a politikai életben régóta ismert a blind trust (vakon kezelt vagyon), amelynek szabályai nagyrészt megfelelnek a hazai bizalmi vagyonkezelésnek, azonban mégis néhány jelentős pontban eltér attól. A blind trust esetében a vagyonrendelő átruházza a kívánt vagyonelemeket az általa választott bizalmi vagyonkezelőre, azonban a vagyonrendelést követően, semmilyen információt nem kap a kezelt vagyon állapotáról. A vagyonkezelőnek nincs tájékoztatási kötelezettsége, így szabad kezet kap a vagyonkezelés tekintetében.
A Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője szerint a vagyonrendelőnek pedig sokkal szűkebb körű ráhatása van a bizalmi vagyonkezelés kimenetelére. A blind trust esetében a vagyonrendelőnek szó szerint vakon kell bíznia a vagyonkezelőben. Felmerül tehát a kérdés, hogy mégis mi szükség lehet arra, hogy a vagyonunk kikerüljön a tulajdonunkból, méghozzá úgy, hogy nem tudjuk, mi történik azzal.
A szakértő szerint ennek az az oka, hogy egyes állami pozíciókban ne hozhassanak olyan döntést, ami kedvező hatással lesz a magánvagyonukra, hiszen nem tudják, hogy éppen milyen eszközökből áll a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon.
Az amerikai szabályok szerint a politikusoknak nem kell vagyonnyilatkozataikban feltüntetni azokat a vagyonelemeket, amik a blind trustban vannak. Donald Trump példája mutatja azonban, hogy nem mindig sikerül a teljes függetlenséget biztosítani egy ilyen típusú bizalmi vagyonkezelés esetében sem. Trump 2016-os választási győzelmét követően számos kritika érte a saját blind trust javaslatát, hiszen vagyonkezelőként fiait nevezte meg.
A bizalmi vagyonkezelés után annak ötlete is felmerült, hogy egy nagyon hasonló megoldást, de a magyar jogi kultúrához közelebb álló magánalapítványi formát hozzanak létre. A vagyonkezelő alapítványokat 2019-ben vezették be a magyar jogrendszerbe, és alapvetően két fő cél vezérelte a jogalkotót:
„Nincs túl sok ország a világon, ahol az étlapon egyaránt megtalálható a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány is. Jellemzően ezek közül csak az egyik megoldás érhető el egy államban. Ez alól kivételt képez Liechtenstein, melynek gazdasága voltaképpen arra épül, hogy külföldi milliárdosok tartják ott vagyonukat különféle struktúrákban” – hívta fel erre a figyelmet Magyar Csaba.
A klasszikus alapítványokkal ellentétben – amelyek általában közhasznú célokat szolgálnak –, a vagyonkezelő alapítvány lényege, hogy gazdasági tevékenységet folytathat. A vagyonkezelő alapítvány kuratóriuma hosszú távon, aktívan kezeli a vagyont a kedvezményezettek érdekében. A bizalmi vagyonkezeléshez képest jelentős különbség, hogy legalább 600 millió forint értékű induló vagyonra van szükség az alapításához.
A bizalmi vagyonkezelés egy rugalmasabb szerződéses forma, amelyet a Magyar Nemzeti Bank vesz nyilvántartásba, amennyiben nem üzletszerű a vagyonkezelés, míg a vagyonkezelő alapítvány egy jogi személy, amelyet a bíróság jegyez be az alapító okirat alapján. Még nemzetközi viszonylatban is szokatlan, hogy magyar vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelőként is eljárhat.
Magyar Csaba arra is kitért, hogy mindkét megoldás képes ugyanazt a funkciót betölteni, ezért általában az ügyfél élethelyzete és gazdasági körülményei határozzák meg, hogy melyikbe érdemes belevágni. A vagyonkezelő alapítvány nagyobb apparátust igényel, hiszen kötelező könyvvizsgálót kijelölni és legalább egy vagyonellenőrt foglalkoztatni, aki – többek között – azért felel, hogy a kuratórium mindig a kedvezményezett érdekei szerint gazdálkodjon.
A jogalkotó kedvező adózási környezetet teremtett a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok számára. Magyar Csaba részletesen kifejtette, hogy fő szabály szerint a vagyonátadást mentesítik az illetékfizetési kötelezettség alól, ami nagymértékben elősegítette a struktúrák terjedését.
Az adózási szabályok többször estek át változásokon a kezdeti joghézagok miatt, éppen ezért elég komplex előírások jellemzik ezt a területet, így nem szabad belevágni adózási szakember nélkül. Ugyanez a helyzet a számvitelnél, mert sokan vállalták be a kezelt vagyonok könyvelést úgy, mint annak idején azok az orosz tanárok az angol oktatást, akik csak néhány leckével jártak a diákok előtt.
Jelentős adóelőnynek tekinthető, hogy a vagyonrendelő házastársának, egyenes ági rokonainak és testvérének mint kedvezményezetteknek kiadott induló vagyon, vagy az időközben helyébe lépett vagyoni érték öt év vagyonkezelés után adó- és illetékmentes. Sőt, a bizalmi vagyonkezelő nyithat TBSZ-számlát is a magánszemély kedvezményezettek javára, amelynek a hozama adómentes. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: amellett, hogy ez egy legális adóoptimalizálási eszköz, ténylegesen egy hosszú távú vagyonvédelmi és tervezési megoldás.
Az okleveles adószakértő végezetül kiemelte, hogy a nemzetközi összehasonlításban itthon még két viszonylag fiatal jogintézményről van szó, de egyre többen ismerik fel az előnyeiket, és számos példa van arra, hogy jól működő struktúrát lehet rájuk építeni. Nem csupán a családi vagyonok védelmére használhatók, hanem akár hosszú távú üzleti vagy magáncélokat is szolgálhatnak.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)