Bővülő belső fogyasztással és – a BMW-, a BYD-, a CATL-gyárral az élen – a külföldi beruházások termőre fordulásával akkor is erős éve lehet a magyar gazdaságnak, ha az infláció magasabb lesz az előzetesen vártnál. A német gazdaság állapota, illetve az amerikai–európai kereskedelmi feszültség ugyanakkor valós kockázat – mondta az Indexnek Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki részletesen beszélt lapunknak a Budapesti Értéktőzsde jelenéről és jövőjéről, a hazai tőkepiacokban rejlő lehetőségekről.
Az Equilor elnök-vezérigazgatójával, a BÉT korábbi alelnökével készített interjúban téma volt
Már tudjuk, hogy 2024-ben 0,6 százalékkal nőtt a hazai GDP. Gazdasági szemüvegen át elsősorban min múlhat, hogy – Orbán Viktor miniszterelnök szavaival élve – fantasztikus éve lesz-e 2025-ben Magyarországnak?
A magyar gazdaság 2024-es teljesítménye elmaradt a várakozásoktól, de én is azt gondolom, hogy 2025 sokkal jobb lehet ennél. A belső fogyasztás mindenképpen bővülhet, aminek a motorja lehet a reálbérek növekedése mellett a kormányzati ösztönzés is, így a fogyasztási ráta 80 százalék körül stabilizálódhat. A hazai GDP fontos komponensét adják a külföldi beruházások, márpedig olyan új gyártókapacitások jönnek létre, gondoljunk csak a BYD-ra, a BMW-re vagy éppen a CATL-re, amelyek már idén 0,6, jövőre 0,8 százalékkal járulhatnak hozzá a gazdasági teljesítmény növekedéséhez. Az Equilor várakozásai szerint ezeknek a beruházásoknak a közvetlen és közvetett hatásai 2030-ra akár a GDP 2-2,5 százalékát is kitehetik. Lényeges kérdés az esztendő egészére nézve az infláció, amely januárban a várt 4,8-nál magasabb, 5,5 százalék lett.
A korábbi 4 százalékos éves prognózisunkkal szemben most már úgy látjuk, 4,5 százalék felett is alakulhat a fogyasztóiár-index, de ez még nem akadályozza meg abban a magyar gazdaságot, hogy jó teljesítményt nyújtson.
Annál nagyobb kockázat a német gazdaság állapota: érdemi fordulatot egyelőre nem látni a feldolgozóiparukban, már a berlini kormány is mérsékelte a GDP-növekedési várakozását 1,1-ről 0,3 százalékra. Szót kell ejtenünk az USA és az EU közötti kereskedelmi feszültségekről is, miután Donald Trump már bejelentett olyan vámokat, amelyek Európát is érintik, így például az acél- és alumíniumexportot 25 százalékkal sújtotta. De az úgynevezett reciprokvámok éppúgy érintik majd az EU-t: válaszképp minden olyan terméket hasonló mértékben sarcol Washington, ahogy azt teszi Brüsszel.
A fantasztikus év lehetősége Orbán narratívájában összefüggésben áll Donald Trump újraválasztásával is. Visszatérése a Fehér Házba hogyan befolyásolta a befektetői hangulatot, illetve mit várhatunk a pénz- és tőkepiacokon a politikai-gazdasági intézkedéseitől?
Trump győzelme azonnal kedvezően hatott a részvénypiacokra, elsősorban az Egyesült Államokban, elvégre már a kampányban a vállalati adók csökkentését ígérte, ami a részvényárfolyamok emelkedését és a tőzsdei forgalom növekedését eredményezte. A szeptember és december közötti időszakban az S&P 500-as index több mint 13 százalékkal, a technológiai vállalatokat tömörítő NASDAQ Composite pedig 18 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. A potenciálisan magasabb infláció miatt a várt kamatpálya felfelé tolódott, így a 10 éves amerikai állampapírnál a hozam 3,7-ről 4,75 százalékra nőtt. Összességében pozitív várakozásokkal tekintenek a tőzsdei befektetők Trump elnökségére, ugyanakkor a jelentősen megnőtt volatilitás kockázatokat jelent a tőkepiacokon az intézkedések folyamatos kommunikációjával rendkívüli árfolyamváltozásokat eredményezve. Ez véleményünk szerint tartósan fennmaradhat, igaz, a hazai részvénypiacokon kevésbé lesz érezhető a hatása. Az újabb és újabb bejelentések már kevesebb izgalmat okoznak, mint a beiktatását követő első napokban, hetekben, de az biztos, hogy nagyobb piaci ingadozásokra kell felkészülni.
Ami Magyarországra közvetlenül hathat, az a magyar–amerikai kettős adóegyezmény sorsa: a várakozások szerint van tér a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felmondásával kialakult helyzet kezelésére, újragondolásra. Ez aligha egyik napról a másikra következhet be, de szükség van a párbeszédre annak érdekében, hogy több közvetlen tőkebefektetés érkezzen hozzánk a tengerentúlról. Ugyancsak a Trump-adminisztrációhoz köthető pozitív várakozás, hogy egyre közelebb kerülhetünk az orosz–ukrán háborúban a fegyverszüneti megállapodáshoz, és amint ez bekövetkezik, azonnal csökkenhet a befektetési kockázat a régióban, így ez nemcsak Magyarország, hanem Csehország, Lengyelország befektetői megítélésére is kedvezően hathat.
Digitális arany-e a bitcoin? Túl van már a csúcson, vagy a 100 ezer dolláros árfolyam átlépése csupán mérföldkő egy hosszabb úton? Hogyan érdemes tekinteni a kriptobefektetésekre?
Árfolyambecslésekbe semmiképp sem mennék bele, de arra azért felhívnám a figyelmet, hogy nem csak a legismertebb és referenciaként tartott bitcoin létezik. Számos olyan altcoint ismerünk, amely jegyzése nem emelkedett, hanem épp ellenkezőleg, összeomlott, így csillagászati nyereségek helyett óriási veszteségekről szólnak a velük kapcsolatos hírek. Kijelenthető, hogy a közgazdászok továbbra is bizonytalanok a kriptovaluták befektetési eszközként történő használatát illetően. Igaz, egyfajta intézményesülés megtörtént nemzetközi szinten, a globálisan meghatározó alapkezelők különböző ETF-eken keresztül kezdtek ilyen típusú befektetéseket is kezelni. A kriptovaluták népszerűsége nem függetleníthető ugyanakkor a korábban hosszú időn keresztül fennálló, rendkívül alacsony, sokszor negatív kamatkörnyezettől. Ha túl sok és olcsó pénz van a piacon, akkor az emberek könnyebben fordulnak magasabb hozammal kecsegtető alternatív eszközök felé. A kriptoeszközökkel kapcsolatban volt egy olyan várakozás, hogy egyfajta biztosítékként szolgálhatnak majd a klasszikus eszközök (részvények, kötvények) árfolyamesése ellen, de most már látszik, hogy ez nem igaz, ezek az eszközök is hasonlóan esnek vagy emelkednek a hagyományos piacokkal együtt. Kérdés, mennyiben vész el a kripto varázsa, ha a hagyományos pénzügyi rendszerekhez közeledve prudensen azonosíthatóvá, ellenőrizhetővé válnak a tranzakciók és a mögöttük álló befektetők is.
Visszatérve Magyarországra: befektetőként mérleget vonva melyek voltak az elmúlt év legmeghatározóbb eseményei, és azoknak milyen hatásuk volt, van?
Bármelyik gazdasági régiót vizsgáljuk, az adott tőzsde helyzete mérvadó paramétere a várható teljesítménynek, hiszen transzparens és demokratikus működéséből adódóan gyorsan reagál a változásokra, egyúttal jól tükrözi a befektetők várakozásait. Jelzésértékű, hogy a Gránit Bank tavaly decemberi IPO-ja az elmúlt 25 év legnagyobb tőzsdei bevezetése volt Magyarországon, mint ahogy az is kiemelkedő, hogy az előzetesen tervezett 7 milliárd forint helyett csaknem 21,5 milliárdnyi jegyzés érkezett, amiből végül 17,7 milliárd forintnyi ajánlatot fogadtak el a lakossági és intézményi befektetők részéről. Ez a bizalom nemcsak a Gránit Banknak, hanem a Budapesti Értéktőzsdének (BÉT) és tágabb értelemben a magyar gazdaságnak is szól: az OTP példáján keresztül is megfigyelhetjük, hogy a befektetők a hazai gazdaság teljesítményével kapcsolatos várakozásokat a bank részvényein keresztül kereskedik le. A Budapesti Értéktőzsdén ma már több mint 150 kibocsátó részvényeit, kötvényeit jegyzik, és a Gránit Bankon kívül is több új vállalat megjelent tavaly a parketten.
A másik igazán jelentős, tőzsdén kívüli tranzakció a Budapest Airport tulajdonosváltása volt tavaly, miután a magyar állam egy elismert, több évtizedes tapasztalattal rendelkező nemzetközi repülőtér-üzemeltető társasággal együtt 3,1 milliárd euróért visszavásárolta a legnagyobb magyarországi légikikötőt a korábbi pénzügyi befektetőktől. Ez volt a legnagyobb tőzsdén kívüli akvizíció a rendszerváltás óta Magyarországon, és ebben az Equilor a vevők pénzügyi tanácsadójaként több mint 20 pénzintézettel segítette újratárgyalni a reptér finanszírozási hátterét, hogy az új tulajdonos kezei között is biztosított legyen hosszú távon a stabil és likvid működés. Ez a tranzakció a magyar gazdaság fejlődése szempontjából is hangsúlyos, hiszen a reptér egy stratégiai infrastrukturális elem, nemcsak a turizmus, hanem a logisztika és a kereskedelem szempontjából is. Magyarország geopolitikai helyzete miatt a reptér fejlesztése sokkal nagyobb lehetőségeket kínál, mint amelyeket az elmúlt években, évtizedekben ki tudtunk használni.
A Budapesti Értéktőzsde a BÉT Legek díjátadó keretében idén is díjazta a pesti parkett 2024. évi kiemelkedő teljesítményeit. Az egyik legnagyobb érdeklődést övező elismerést, Az év befektetési szolgáltatója díjat idén az Equilor Befektetési Zrt. nyerte el. A vállalat forgalmazóként részt vett az évszázad legnagyobb részvénypiaci tranzakciójának lebonyolításában. Az árupiac egyedüli szereplőjeként biztosítja a befektetők kereskedési lehetőségét. A társaság emellett aktív szerepet vállal a magyar befektetésilehetőségek népszerűsítésében a tőkepiaci oktatás és lakossági ismeretterjesztés területén. A díjátadó gáláról részletesen itt olvashat.
A BÉT-re szűkítve a kört: melyek voltak tavaly a kiemelkedően teljesítő részvények?
A hazai tőkepiac szempontjából fontos esemény volt, hogy a Budapesti Értéktőzsde maga is tőzsdére lépett 2023-ban, és tavaly éppen a BÉT részvényei emelkedtek a legnagyobb, 100 százalékot meghaladó mértékben. De közel áll hozzá a Magyar Telekom árfolyama is, amely 96 százalékos növekedéssel zárta 2024-et, miközben a Duna House, a Delta Technologies és az Alteo papírjai egyaránt 50 százalék felett erősödtek. Ez utóbbi szintet megközelítette a legnagyobb forgalmú tőzsdei vállalat, az OTP is, amely 41 százalékos emelkedéssel zárta az esztendőt. Az impozáns eredmények ellenére úgy látjuk, bőven van még tér a növekedésre a nagyvállalatok és a pénzügyi szektor esetében, hiszen a hazai részvénypiac régiós összehasonlításban még mindig alulértékelt.
Sokakat foglalkoztat a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) lejáratával felszabaduló, ezermilliárdos nagyságrendű lakossági megtakarítások sorsa. Ön szerint a PMÁP-kamateső után várhatóan hová vándorol 2025-ben a tőke? Milyen lehetőségeket kínál ez a részvénypiac számára?
Április végéig rövid idő alatt 1100 milliárd forintnyi kamat jut el a lakossághoz a PMÁP révén, ehhez hasonlóra korábban még nem volt példa a magyar piacon. A hatalmas összeg jelentős része továbbra is állampapírokban marad, ami a várható infláció mellett még akkor is pozitív reálhozammal kecsegtet, ha valaki esetleg kitart a PMÁP mellett. A felmérések alapján egyébként egy kisebb rész minden bizonnyal euróalapú befektetésekben köt majd ki. Mivel az elmúlt években egy alacsony kockázatú eszköz kínált magas hozamot, sokan kivártak az ingatlanvásárlással is, amit az év elején élénkülő ingatlanpiaci kereslet rögtön vissza is igazolt. Ha a BÉT napi 18 milliárd forintos forgalmát figyelembe véve ennek a tetemes összegnek csak egy kis része a tőzsdére vándorolna, már az is jelentős pluszerőt nyújthatna a hazai papírok likviditásának.
Mi kellene ahhoz, hogy a hazai tőzsde vonzóbb alternatíva legyen a kisbefektetők számára? Hogyan lehetne ösztönözni a lakossági részvételt?
Vonzó kínálatra van szükség, ezért fontos, hogy minél több vállalat jelenjen meg a BÉT-en, diverzifikációs lehetőségeket biztosítva a kisbefektetőknek. A verseny nyitott, hiszen itthonról bárki ugyanolyan könnyen és olcsón eléri az amerikai vagy nyugat-európai részvénypiacokat is, e tekintetben a hazai tőzsdének ezekkel az óriási piacokkal is versenyeznie kell.
A 2022 óta a tőzsdei kereskedést is terhelő tranzakciós illeték kivezetése fontos lenne a BÉT-en kereskedett értékpapírok vonatkozásában, hiszen az elmúlt években láthatóan visszavetette a kisbefektetők spekulációs kedvét ez az aránytalanul nagy teher.
A kereslet élénkítésében az államnak abban a formában is jelentős szerepe lehet, hogy arra ösztönözze a nagy, részben vagy egészben állami tulajdonú vállalatokat, hogy a tőkepiacokon keressenek alternatív finanszírozási lehetőségeket. Ez friss tőkét biztosíthatna ezeknek a vállalatoknak, a lakosság szempontjából pedig a részvénykínálat növelését hozhatná magával. Ugyanígy jó ösztönző lehet adóoldalról a nyugdíjcélú megtakarítások után járó adókedvezmények lehetőségének kiterjesztése.
Mit üzenne annak, aki egyelőre legfeljebb addig jutott, hogy egy kereskedési nap végén megnézze, hogy teljesítettek a blue chipek, de saját maga még sohasem tőzsdézett?
A befektetési portfólió diverzifikálása a kulcs: aki az állampapírok és a jó minőségű vállalati kötvények mellett nyitott az átlagnál nagyobb kockázatú részvénypiacokra is, annak érdemes legalább négy-öt olyan céget választania, amelyben van növekedési potenciál. Annak ellenére, hogy a BUX-index tavaly rekordot döntött, rengeteg olyan kockázat van beárazva a hazai papírokba, amelyek idén kiárazódhatnak, így az elmúlt év csúcsai is túlszárnyalhatók. Várakozásaink szerint felülteljesíthető lehet a pénzügyi és a technológiai szektor, hazai vonatkozásban pedig az ingatlanszektor a már említett hatások eredményeként. Sok múlik persze azon, magára talál-e a német gazdaság, illetve miként alakulnak az európai–amerikai kereskedelmi kapcsolatok.
Volt már alelnöke is a BÉT-nek, mennyire tartja nemzetközi összehasonlításban versenyképesnek a hazai tőkepiacot? Vannak-e olyan szabályozási vagy strukturális változtatások, amelyek segíthetnék a piac fejlődését?
Jó növekedési lehetőségek lennének a BÉT-ben, már csak azért is, mert például a bécsi tőzsdén jegyzett cégek piaci kapitalizációja a hazai kétszerese, a napi átlagos forgalma mégis a négyszerese. Ugyanígy Varsó vonatkozásában a háromszoros kapitalizációra nyolcszoros forgalom jut. Az első és legfontosabb, hogy a BÉT-nek kell integrálnia és összefognia a kibocsátókat, a bankokat, befektetési szolgáltatókat, illetve az intézményi és lakossági befektetőket, számukra egységes platformot teremtve, amely alkalmas a piaci szereplők érdekeinek képviseletére is.
Nagy a verseny, de lényeges, hogy a BÉT váljon a legkedveltebb kereskedési felületté a hazai befektetők körében. Ehhez lépésről lépésre növelni kell a magánbefektetők hazai részvényarányát, ennek érdekében a lehető legnagyobb termékskálát szükséges elérhetővé tenni.
Szintén hangsúlyos, hogy a tőzsdén kívüli ügyletekkel szemben a BÉT jelentse a likviditás központját a már bevezetett cégek számára. Erre jó eszköz lenne a transzparencia jegyében, ha egy olyan kiegészítő elszámolási jutalékot vezetnének be a magyar piacon az elszámolást végző KELER Zrt.-vel együttműködésben, amely a nem tőzsdén megkötött ügyletek után nagyobb költséget jelentene a befektetők számára, ösztönözve őket arra, hogy ezt a forgalmat a BÉT-en keresztül bonyolítsák le. Vállalati szemszögből pedig evidenssé kell tenni, hogy az elsődleges tőkebevonási cél mindig a Budapesti Értéktőzsde legyen, ne London vagy éppen Frankfurt. A BÉT-nek olcsó, hatékony tőkepiaci értékláncot kell biztosítania a KELER-rel együtt, amely előtérbe helyezi a hazai piaci szereplők igényeit.
A fenntarthatóság ma már jóval több, mint egy kötelező slide a prezentációk végén. A friss pénz a zöldbefektetést keresi, de mennyire állnak készen a magyar gazdaság szereplői az ESG-vel járó kötelezettségek teljesítésére?
Az ESG-jogszabályok szigorodása, a pénzügyi szektor ESG-szempontú hitelezése és a befektetési alapok ESG-fókuszú portfólióinak kialakítása, illetve az ehhez kapcsolódó piaci nyomás előbb-utóbb minden vállalatra hatással lesz, nemcsak a legnagyobbakra, hanem a kkv-szektor tagjaira is. Ami a hazai reálgazdasági szereplőket illeti, a felkészültség iparágtól és cégmérettől függően nagyban eltér: míg a nagyvállalatok, a tőzsdén jegyzett cégek évek óta készülnek a hazai és az európai uniós szabályozásra, addig a kkv-k jelentős része továbbra is a tájékozódásnál, az alapvető követelmények megértésének szakaszában van.
Előbbiek zömmel felkészültek a megfelelés kritériumaira, beleértve a jelentéstételt, amit a 2024. január 1-jén hatályba lépett ESG-törvény elő is ír számukra, ráadásul a pénzügyi szektorban, az energiaiparban vagy a feldolgozóiparban a piaci szereplők jelentős része már ma is ESG-stratégiákat alkalmaz. Nem mehetünk el szó nélkül azonban amellett, hogy az uniós ESG-szabályozás is változóban van, miután a tavaly szeptemberben publikált Draghi-jelentés is azt támasztotta alá, hogy az EU versenyképességi hátrányban van Észak-Amerikával és a Távol-Kelettel szemben, amihez hozzájárul, hogy náluk más megközelítésű a fenntarthatósággal kapcsolatos hozzáállás is. Messze nem tartunk még ott, hogy máris lazítani kellene a gyakorlatban még az üzleti életben meg sem jelenő szabályozáson, de meggondolandó, hogy milyen önkorlátozó szabályokat tegyen kötelezővé Európa a versenyképesség kárára. Az aligha lehet cél, hogy olyan gyakorlatot kövessünk, ami rövid távon fenntarthatónak tűnik, de hosszú távon viszont ellehetetleníti a hatékony működést.
(Borítókép: Szécsényi Bálint. Fotó: Papajcsik Péter / Index)