Nincs magyar energiabiztonság Szerbia nélkül, és nincs szerb energiabiztonság Magyarország nélkül – így jelentette be először Szijjártó Péter, majd pár nappal később Orbán Viktor, hogy egy mintegy 300 kilométer hosszúságú olajvezeték kiépítését tervezik Szerbia és Magyarország között. Az új kőolajvezeték javítja régiónk energiabiztonságát, valamint erősíti Magyarország gazdasági és geopolitikai pozícióját. Közben az elmúlt tizenöt évben Magyarország szerepe jelentősen felértékelődött a gázpiacon.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dubravka Dedovics szerb energiaügyi miniszterrel folytatott egyeztetését követően múlt héten kijelentette: a két ország közösen belevág egy újabb nagy energiabiztonsági beruházásba, egy új kőolajvezeték építésébe, ami Szerbia és Magyarország ellátásához is hozzá fog járulni. Ennek értelmében Magyarországon mintegy 180, Szerbiában pedig 120 kilométernyi vezetéket kell építeni, melyen keresztül évi ötmillió tonna nyersanyag érkezhet.
Magyarországon ez gyakorlatilag Százhalombatta–Algyő–Röszke nyomvonalon történő építkezést jelent, továbbá egy nemzetközi mérőállomás építésére is szükség lesz. Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy 2028-ra megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-átmenet kapacitását. „Ma már nem túlzás azt állítani, hogy nincs magyar energiabiztonság Szerbia nélkül, és nincs szerb energiabiztonság Magyarország nélkül.″
Ezt követően hétfőn Orbán Viktor Alekszandar Vucsics szerb elnökkel tárgyalt, ahol a magyar kormányfő kísértetiesen hasonlóan fogalmazott: „Nincs magyar energiabiztonság Szerbia nélkül, és nincs szerb energiabiztonság Magyarország nélkül.” Később ismételten bejelentette, hogy egy mintegy 300 kilométer hosszúságú olajvezeték építését tervezik a két ország közé, amely Szerbia és Magyarország energiabiztonságát fogja szolgálni. De a két ország közötti villamos energia volumenének a megduplázását is tervezik.
A török áramlaton keresztül tavaly mintegy 7,6 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián át, ami földgázellátásunk csaknem száz százalékát adja.
A külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint Szerbia megbízható tranzitország, ami nem minden szomszédos országról mondható el – a miniszter nem részletezte, melyik szomszédos országgal nincs megelégedve. Szijjártó Péter korábban is beszélt Szerbia fontosságáról, főleg a kőolajhálózattal kapcsolatban, akkor kifejezetten hangsúlyozta, hogy az uniónak különösen nagy szüksége van Szerbiára, ezért is hangoztatja gyakran az ország uniós felvételének felgyorsítását.
Az új kőolajvezeték javítja régiónk energiabiztonságát, valamint erősíti Magyarország gazdasági és geopolitikai pozícióját – értékelte a bejelentést az Indexnek Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, ezáltal kedvezőnek ítélte a fejleményeket. „Az elmúlt időszak eseményei rámutattak, hogy a koncentrált szénhidrogénbeszerzési-csatornák okozta kockázatokat célszerű diverzifikációval enyhíteni” – mutatott rá.
A szakértő szerint a geopolitikai és kereskedelmi konfliktusok, valamint a szankciók egyes szállítási útvonalak megszűnéséhez, mások felértékelődéséhez vezettek az európai energiarendszerben, ami összességében a költségek növekedését és az ellátásbiztonság gyengülését eredményezték. A kedvezőtlen tendencia infrastrukturális fejlesztésekkel orvosolható,
a potenciális beszerzési útvonalak és a beszállítók számának növekedése bővíti a kínálatot, fokozza a versenyt, ezzel csökkenti az árakat, illetve a szállítási költségeket.
Az energetikai összeköttetések bővülésével régiónk országai egyre inkább érdekelté válnak a szoros és kiegyensúlyozott együttműködésben. „A magyar–szerb kőolajvezeték ebbe a diverzifikációs törekvésbe illeszkedik, így javítja hazánk ellátásbiztonságát, emellett hozzájárulhat ahhoz is, hogy Magyarország ne csak a gáz-, de az olajpiacon is jelentős tranzitországgá lépjen elő regionális viszonylatban” – összegezte az Indexnek Hortay Olivér.
A megvalósíthatósági tanulmány már elkészült. A politikai és piaci elkötelezettség adott, és az előkészítési munkálatok is zajlanak. A vezeték három év múlva megkezdheti a működést. „Az, hogy pontosan milyen szereplők milyen típusú olaj szállítására használják majd az új infrastruktúraelemet, a későbbi szerződéskötéseket követően dől majd el” – mondta az energetikai szakértő.
Többször foglalkoztunk azzal, hogy a Gazprom orosz energiaipari vállalat január elsején bejelentette, megszűnt a műszaki és jogi lehetőség arra, hogy Ukrajnán keresztül tovább folytassa a földgázszállítását, így a Török Áramlat szerepe jelentősen felértékelődött. Magyarország a Török Áramlaton keresztül továbbra is hozzájut orosz gázhoz. Korábban egyik nemzetközi piaci forrásunk hangsúlyozta; a magyar gázrendszer értéke háromszorosára emelkedett az orosz–ukrán tranzit leállításával.
Magyarország lett a nevető harmadik, köszönhetően a kiépített interkonnektoroknak.
Ráadásul a legfrissebb adatok szerint a Török Áramlat gázvezetéken Európába irányuló orosz gázszállítások már a második egymást követő héten értek el rekordokat. Legalábbis ez derül ki a TASZSZ számításaiból, amelyek a szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózatának (ENTSOG) adatain alapulnak. Így február 10. és 16. között a Törökország és Bulgária határán lévő kompresszorállomáson (a Török Áramlat tengeri részének szárazföldi folytatásán) keresztül történő szivattyúzás meghaladta a 396 millió köbmétert.
Ez abszolút heti szállítási rekord a vezeték 2020. januári elindítása óta. A korábbi csúcs egy héttel korábban 392 millió köbméter körül volt. Múlt hétfőn, február 10-én szintén megdőlt a napi szállítási rekord – 56,7 millió köbméter – a vezetéken keresztül. Ezzel a Török Áramlat európai irányú átlagos forgalma februárban 10 százalékkal haladta meg a januárit és 12 százalékkal volt magasabb, mint 2024 decemberében.
Hortay Olivér szerint az elmúlt tizenöt évben Magyarország szerepe jelentősen felértékelődött a gázpiacon – egyoldalú importőrből regionális elosztóközponttá vált. Az új pozícióhoz a határkeresztező kapacitásfejlesztésekre, a Török Áramlat megépítésében történő szerepvállalásra, az orosz hosszú távú szerződés útvonalának déli irányú áthelyezésére és a további beszállítókkal való jó kereskedelmi kapcsolatok kialakítására egyaránt szükség volt.
Az MVM sikeres külföldi tranzakciói – például a Sah-Deniz-gázmezőben szerzett részesedés – fokozta hazánk nemzetközi jelentőségét. Az olajpiacon a Mol meghatározó külföldi portfólióval rendelkezik, de a fizikai szállítások tekintetében Magyarország tranzitszerepe még kisebb, mint a gázpiacon. Az új magyar–szerb vezetékkel és az ahhoz hasonló további potenciális fejlesztésekkel azonban hazánk tranzitszerepe az olajszállítások területén is felzárkózhat a gáz mellé.
Azonban a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint a legmeghatározóbb problémát a geopolitikai és kereskedelmi konfliktusok, valamint az azok nyomán fellépő magas európai árak jelentik. Az Európai Unió gázpiaca integrált. Ezért a más országok szelektív vásárlási gyakorlatából és szűkös kínálatból fakadó drágulás a magyar piacra is begyűrűzik. Hortay Olivér kiemelte:
Az európai politikai elit továbbra is a szankciók kiterjesztését szorgalmazza. a közösség nem mutat kellő egységet Ukrajna politikai nyomásgyakorlási kísérletei ellen, ami bizonytalanságot okoz Közép-Európa ellátásában.
Így nem véletlen, hogy január végén Orbán Viktor három pontban fejtette ki követelését ebben a kérdésben:
Végül az Európai Bizottság kimondta: elvárja a harmadik országoktól, például Ukrajnától, hogy ezt tartsák tiszteletben, és az Európai Unió világossá tette, készen áll arra, hogy intézkedéseket hozzon annak érdekében, hogy megvédjék azokat a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-vezetékeket, amelyek az Európai Unión kívülről az Európai Unióba vezetnek – hívta fel a figyelmet pár nappal később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Ezért végül a magyar kormány nem blokkolta az újabb szankciót.
Hortay Olivér arra is kitért, hogy a béketárgyalások közeledésének hírére az elmúlt egy hétben a gáz egységára 58 euróról 48-ra csökkent az irányadó holland gáztőzsdén. A jelenlegi szint ugyanakkor továbbra is rendkívül magas. Az energiaválság előtt 15 és 20 euró között mozogtak az árak. Azonban a hirtelen korrekció rámutat arra, hogy a békekötéssel és a kereskedelmi konfliktusok feloldásával – például az ukrán tranzit helyreállításával –
szinte azonnal jelentősen enyhíteni lehetne az Unió és benne Magyarország energetikai nehézségeit.
A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint az orosz energiahordozók teljes kiszorítása az Európai Unióból és különösen a közép-európai régióból egy politikai szándék, ami szakmai és gazdasági érvekkel nem indokolható. A törekvés realitása tehát elsősorban azon múlik, hogy a politikai akarat mennyire erős és mekkora költségeket, károkat hajlandó elviselni a közösség az érvényesítése érdekében.
Abban egyetértés mutatkozik – ez szakmailag is indokolható –, hogy a koncentrált orosz függést csökkenteni érdemes, azonban ennek nem a szelektív vásárlás – azaz a „rossznak” bélyegzett beszállítók kizárása – az észszerű útja, hanem a diverzifikáció. A megfelelő szabályozói ambíció nem az, amelyet a szankciópárti képviselők – például Brüsszel energiaügyi biztosa – képviselnek, hogy mielőbb ki kell söpörni minden orosz energiát az európai piacról. Hanem, hogy minél szélesebb körben lehetővé kell tenni más beszállítók jelenlétet, ezáltal ezzel versenyre késztetni a piaci szereplőket, ami automatikusan az orosz függés csökkenését eredményezi majd.
Hortay Olivér szerint így azok a kérdések, hogy az orosz beszerzések megszüntethetők-e teljesen, illetve hogy melyik ország léphet Oroszország helyére, félrevisznek. A szakmai optimum az lenne, ha a verseny fokozódna és a csökkenő orosz arány helyébe azok a beszállítók lépnének, amelyek a legolcsóbban képesek ellátni az Európai Uniót.
(Borítókép: Orbán Viktor 2025. január 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)