Ismét a nagyobb szereplők kisebbek számára hátrányos helyzetbehozásáról számoltak be turizmuson belüli szereplők az Indexnek. Ezúttal a szálláshely-minősítés körül forrnak az indulatok, nemcsak a „jogszabályban nem rögzített, egy magánvállalat kénye-kedve szerint alakított kritériumrendszer”, hanem annak szerintük aránytalan anyagi terhe miatt – amit egy nappal cikkünk megjelenése előtt végül elvetett a kormány, vagyis a szálláshely-minősítés díjtalan marad. Lapunk az iparág számos szereplőjét, illetve a turizmus felügyeletét gyakorló állami szerveket is megkereste a témában. Mutatjuk, mire jutottunk.
Ismét belviszály tarkítja a turizmus mindennapjait – számoltak be az Indexnek iparági források. Az ok ezúttal a szálláshely-minősítési rendszerrel kapcsolatos aggályok: egyrészt a minősítés kritériumrendszere, másrészt annak díjszabása miatt. Utóbbi azonban megoldódott. Cikkünk megjelenése előtti napon érkezett ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye, miszerint:
„elfogadva a turisztikai szervezetek és vállalkozások véleményét, a nemzetgazdasági minisztérium visszavonja a szálláshely-minősítésről szóló jogszabálytervezetet, és Díjmentes marad a szálláshely-minősítés.”.
„A szálláshely-minősítési eljárás kapcsán lefolytatott társadalmi párbeszéd világosan rámutatott arra, hogy a díjmentesség fenntartása olyan széles körű ágazati igény, amely hozzájárul a turizmus gerincét adó kis- és középvállalkozások növekedési lendületének megtartásához és további erősítéséhez. Éppen ezért a minősítési eljárások továbbra is ingyenesek maradnak. A döntés egyszerre szolgálja a turizmusból élő családok gyarapodását és a teljes ágazat további fejlődését” – közölte a tárca.
Az alábbi írásban a szektor számos szereplőjének küldött megkeresés alapján megmutatjuk, melyek voltak azok az aggályok, melyek miatt végül a minisztérium a díjmentesség megőrzése mellett döntött. Ahogy bemutatjuk a minősítési kritériumokkal, illetve az azt végző vállalattal kapcsolatos konfliktusokat, melyek végén továbbra sincs pont.
A szálláshelyek – a legkisebbektől a luxusszállodákig – 1-től 5 csillagig történő minősítését 2022. január elsején vezették be. A besorolás kötelező, feltétele a szálláshelyek megnyitásának és üzemeltetésének. Azonban sem a kritériumok, sem az eljárásrend nincs jogszabályban rögzítve. A minősítési rendszert egy magáncég, a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület (MTMT) Nonprofit Kft. üzemelteti, amely az elmúlt három évben már több alkalommal módosított az általa megállapított szabályokon, és egy szubjektív értékítélet alapján hoz indokolás nélküli döntéseket – hívták fel a figyelmet a szálláshely-minősítési eljárással kapcsolatos anomáliákra az Indexnek nyilatkozó iparági források.
A különböző szálláshelytípusok minősítése külön, típusonként kidolgozott eljárásrend alapján történik. A helyszíni ellenőrzés során valamennyi szobatípust ellenőrzik az alábbiak szerint.
Szálloda:
Közösségi szálláshely:
Egyéb szálláshely:
A helyszíni ellenőrzés során a 8 szobával és 16 ággyal rendelkező vagy annál kisebb szálláshelyeken valamennyi szobát és lakóegységet, illetve kapcsolódó helyiséget ellenőriznek. A 8 szobánál nagyobb és 16 ágynál több ággyal rendelkező szálláshely esetében a szobák/lakóegységek 20 százalékát (de legalább 5 szobát), továbbá valamennyi kapcsolódó helyiséget ellenőrzik úgy, hogy az ellenőrzöttek között minden szobatípusnak szerepelnie kell. Kapcsolódó helyiségnek minősül a konyha (továbbá az étkezésre szolgáló helyiség), valamint a fürdőszoba/WC.
Magánszálláshely:
A helyszíni ellenőrzéskor valamennyi szabad szobát/lakóegységet, illetve kapcsolódó helyiséget (konyha, fürdőszoba/WC, stb.) ellenőriznek.
Iparági forrásaink súlyos aránytalanságra mutatnak rá. Szerintük a szállodák és közösségi szálláshelyek javára történik a helyszíni mennyiségi ellenőrzés. Mindezt egy konkrét példán keresztül szemléltették.
„Vegyünk egy maximum 150 szobás szálloda helyszíni ellenőrzését, amely három szobatípussal rendelkezik, egyágyas, kétágyas és lakosztály/suite. Egy ilyen méretű és szobatípusszámmal rendelkező szálloda összesen 3 darab szobatípus ellenőrzésével megúszhatja az egész eljárást. Ez azt jelenti, hogy az összes szobamennyiséghez képest 2 százaléknyi szobamennyiséget ellenőriznek egy jóval magasabb presztízs-, marketing- és kereskedelmi értéket képviselő szállástípus esetében. Ez a mennyiségi ellenőrzés egyáltalán nem szolgálja a foglaló vendégek érdekeit. Eközben a magánszálláshelyeknél a helyiségek 100 százaléka kerül ellenőrzésre, az egyéb szálláshelyeknél 8 szobáig mindegyik, 8 szobánál nagyobb és 16-nál több ággyal rendelkező szálláshely esetében a szobák/lakóegységek 20 százaléka (de legalább 5 szoba), továbbá valamennyi kapcsolódó helyiség ellenőrzésre kerül úgy, hogy valamennyi szobatípust ellenőrizni kell. A 8 szoba feletti nagyságrendű egyéb szálláshely (maximum kisebb vidéki lakóházakban, esetleg nagyobb belvárosi polgári lakások szétbontásával) nem elterjedt, de még mindig jelentősen nagyobb arányban történik az ellenőrzésük, mint a hoteleknél” – vezették le.
Jelezték, hogy
több alkalommal felhívták a döntéshozók figyelmét a rendszer hibáira, rámutatva a jogbiztonság és az átláthatóság hiányára, a gazdasági verseny torzulására, valamint arra, hogy a szubjektív értékelési elemek alkalmazása sérti az alkotmányos alapjogokat.
Ahogy azt is jelezték, hogy: „A kis szálláshelyek (egyéb- és magánszálláshelyek) esetében a kötelező kategorizálás koncepciója hibás, a kialakított kategorizálási rendszer nemcsak szükségtelen, hanem alkalmatlan is a kis szálláshelyek kategorizálására. Nem szolgálja a szálláshelyek sokszínűségének és egyedi karakterének megőrzését, és nem lehet igazságosan megvalósítani.”
Rámutattak: az ismeretlen összeállítású „bizottság” egyetlen esetben sem járt a helyszínen, az auditorok által mobiltelefonnal készített fotók alapján minősítenek „általános benyomás” alapján. Számos kis szálláshely-szolgáltató számolt be arról, hogy az adott kategóriára előírt objektív feltételek teljesítésével elért pontszám ellenére alacsonyabb besorolást kapott, az „általános benyomásra” hivatkozva, indoklás nélkül. Ennek a szubjektív kritériumnak a tervezett jogszabályba történő átemelése továbbra is lehetőséget adna a minősítőtestület önkényes eljárására, ezért ez a kritérium elfogadhatatlan, nemcsak a tisztességes hatósági eljárás alkotmányos követelményébe ütközik, hanem a Szolgáltatási irányelv önkényes eljárást tiltó rendelkezésébe is – hívták fel a figyelmet.
A szálláshelyek kötelező minősítését eredetileg fogyasztóvédelmi szempontok indokolták, és a Hotelstars rendszer logikája szerint vezették be. Azonban a magán- és egyéb szálláshelyek szektorában nem volt érzékelhető olyan fogyasztói elégedetlenség, ami indokolta volna a rendszer bevezetését – mutatott rá a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) elnöke. Frankó Pál szerint a problémát a szubjektív és gyakran változó kritériumrendszer, valamint az jelenti, hogy azonos besoroláson belül jelentős minőségi eltérések tapasztalhatók.
Az Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesülete(FMKE) szerint:
Elfogadhatatlan, hogy egy magáncég törvényi felhatalmazás nélkül állapítja meg a minősítési kritériumokat, amelyeket már legalább ötször módosított. A legproblémásabb elem az »általános benyomás« szubjektív értékelési tényező, amely döntő szerepet játszik a végső besorolásban. Hiába teljesíti egy szálláshely a konkrét követelményeket, a besorolást végül egy ismeretlen összetételű bizottság dönti el, amatőr fotók alapján.
„Mivel nem lehet előre látni a bírálóbizottság jövőbeni általános benyomását, értelemszerűen teljesíteni sem lehet, ezért az egész eljárás kiszámíthatatlanná vált, teret enged a minősítőtestület önkényes eljárásának” – mondta Wakszmann Csaba, az FMKE alelnöke.
A Magyar ApartmanKiadó Egyesülete(MAKE) ugyanakkor rámutat: a szálláshely-minősítés keretrendszere társadalmi egyeztetés alatt van, melynek kimenetele, hogy minden egyes pont, az utolsóig, jogszabályba kerül.
A MAKE elnöke jelezte, több mint tízezer szálláshely auditja minden probléma nélkül megvalósult. Néhány esetben születtek megkérdőjelezhető eredmények, mely során a szálláshely-szolgáltatónak joga és lehetősége van fellebbezni a döntés ellen. „Az auditok során nemegyszer találkozni olyan szállással, mely a minimális tisztasági követelményeket sem teljesíti. Amennyiben az ilyen szállás a továbbiakban is legálisan szeretne működni, úgy kénytelen a pótellenőrzésre a feltárt hibákat kijavítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy a háromévenkénti kötelező audithoz kapcsolódó tisztasági, higiéniai, vendégbiztonsági előírások betartása növeli a vendégek komfortját, miközben a szállásminőség javulása magával hozhatja a szállásár növekedését, végső soron több hasznot hozva a szállásadónak” – mondta Schumicky Balázs.
A turizmust mint iparágat felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) – végül visszavont –rendelettervezete szerint a a szálláshely-minősítés igazgatási szolgáltatás díjköteles lett volna, a díjat háromévente kellett volna megfizetni. Az Index által megkeresett kisebb szálláshelyek érdekképviseletei – akkor még nem tudván a rendelettervezet érvénytelenítéséről – úgy nyilatkoztak, túlzónak tartják az egyéb és magánszálláshelyek igazgatásszolgáltatási díjának mértékét a szállodák, közösségi szálláshelyek terheihez képest. Már csak utóbbiak méreteit, gazdasági erejüket is figyelembe véve, ez kifejezetten méltánytalan, súlyosan megterhelő.
A szállásokat az alábbi díjak terhelték volna:
Az FMKE becslése szerint a minősítőcégnek éves szinten körülbelül 1 milliárd forint bevétele keletkezhetett volna a díjakból.
Megkerestük a Magyar Turisztikai Ügynökséget is, amely jelezte: a kötelező szálláshely-minősítést a hazai turizmus fejlesztése és versenyképességének erősítése érdekében több mint három éve vezették be a kereskedelmi és magánszálláshelyek, illetve egyéb szálláshelyek számára. Kialakítását egységesen támogatták a szakmai szervezetek. A feladat ellátására a kormány a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft.-t (MTMT) jelölte ki.
„Az egységes minősítőrendszernek köszönhetően az utazók számára egyértelművé válik, milyen tartalmú és színvonalú szolgáltatásokat várhatnak el az egyes szálláshelyektől. Így a szálláshely-minősítés az utazók biztonságát szolgálja. A minősített szálláshelyekről és elnyert besorolásukról a vendégek a https://szallashelyminosites.hu/ oldalon tájékozódhatnak” – közölték.
A szálláshely-minősítés egyes szálláshelytípusokra vonatkozó kritériumpontjai nem változtak a kötelező minősítési rendszer bevezetése óta. Az egyes kritériumpontokhoz kapcsolódó útmutató szövege került pontosításra annak érdekében, hogy a szolgáltatók számára egyértelmű iránytűként szolgáljon, nem érintve a kritériumok szövegezését és pontértékét. A szálláshelytípusonként elérhető eljárásrendek megtalálhatóak a szallashelyminosites.hu oldalon.
A FATOSZ számításai szerint – ahogy az a második táblázatból jól látszik – a rendszert gyakorlatilag a magán- és egyéb szálláshelyek tartják fenn, miközben a turizmus bevételeinek jelentős része a szállodákban keletkezik, továbbá a nemrégiben bejelentett 3 és 4 csillagos szállodai fejlesztések is ezt a szektort hivatottak támogatni – mutatott rá Frankó Pál.
A FATOSZ számítása a bevételek megoszlásáról szálláshelytípusonként 2024-re vonatkozóan (KSH-adatok alapján):
A magán- és egyéb szálláshelyek (266 870 férőhely) hozzájárulása a rendszer működéséhez háromévente 2,02 milliárd forint, ami a bevételek 78 százalékát teszi ki. Ezzel szemben minden más szálláshelytípus (317 400 férőhely) ehhez összesen csak 601 millió forinttal (22 százalék) járul hozzá. A szállodaipar, amely a férőhely-kapacitás 32 százalékát adja, mindössze 18,3 százalékkal részesedik a rendszer finanszírozásából – summázta Frankó Pál.
Az FMKE rámutat: a magasabb minősítés megszerzése nehéz a kisebb szállásadók számára. „Gyakori kifogások között szerepel például, hogy IKEA bútorokkal berendezett lakás legfeljebb 2-3 csillagot kaphat, vagy hogy zuhanyfüggönnyel nem érdemes 2 csillagnál többre számítani. Az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatták meg, hogy a kialakított rendszer nemcsak szükségtelen, hanem alkalmatlan is a sokszínű magánszálláshelyek kategorizálására” – erősítette meg a forrásaink által elmondottakat Wakszmann Csaba.
Mindazon szálláshelyek számára, akik a jogszabályokat betartva határidőig elvégezték az önminősítést, az első audit továbbra is díjmentes – hívta fel a figyelmet a Magyar ApartmanKiadók Egyesülete (MAKE) elnöke, akinek szállásadói, illetve auditori oldalról is van rálátása a történésekre.
„A tapasztalatok szerint az auditok sokszor meghiúsulnak, mivel a házigazda elfelejt megjelenni az auditon, vagy olyan szálláshelyet akar auditálni, ami a minimális követelményeknek sem felel meg, ezért pótellenőrzésre lesz kötelezve. Így érthető a jogalkotó törekvése, hogy ezen auditok költségeit ne a közös adóból fizesse a társadalom, hanem a vállalkozó járuljon hozzá. A díjazás bevezetése segíthet abban, hogy az auditok már az első alkalommal sikeresek legyenek, hiszen a szállásadónak anyagi érdeke fűződik hozzá” – vezette le Schumicky Balázs, aki szerint egy rentábilisan működő szálláshely számára kigazdálkodható lenne a díj, különösen a budapesti turizmus dinamikus fejlődése fényében. Ugyanakkor növelné a feketézés veszélyét, ami a tisztességes piaci szereplőket hozza hátrányba, ezért a MAKE határozottan kéri az érintett szerveket, hogy lépjenek fel a szabálytalanul működő szálláshelyek ellen.
Rávilágított, hogy Budapesten 2025-ben négyszeresére emelkedett a magánszállások tételes átalányadója, továbbá hogy a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulásból a magánszálláshelyek nem kaptak vissza közvetlenül támogatást.
Schumicky Balázs rámutatott arra az aránytalanságra, hogy míg a nagy szállodáknál csak néhány szobát ellenőriznek az auditok során, addig a magánszálláshelyeknél minden helyiséget, ami trükközésre ad lehetőséget a szállodáknak.
Érthetetlen, hogy míg a magánszállások esetén minden egyes helyiségnek minden tekintetben meg kell felelnie egy adott követelménynek, addig ez a szállodák esetében nem történik meg. Például, ha van egy gyönyörű, több hálószobás lakás, aminek a fürdője nincs (még) felújítva, akkor hiába lehetne a szállás 4-5 csillagos besorolású, a fürdő miatt csak 2-3 csillagot kap. Azonban könnyen előfordulhat, hogy valaki elmegy egy 4-5 csillagos szállodába és »pont« egy nem felújított szobát kap.
„Olyan könnyítéseket harcolt ki magának a szállodalobbi, melyek egész biztosan nem szolgálják az MTÜ azon célját, hogy az ország minőségibb, többet költő vendégeket vonzzon” – mondta a MAKE elnöke, aki megjegyzi: a valódi utóellenőrzés hiánya miatt a rendszer kijátszható. Konkrét példaként egy békéscsabai hotelt említett, amely a négycsillagos minősítés megszerzése után beszüntette a vacsoraszolgáltatást, így azonban csak háromcsillagos lehetne. Ahogy a hangszigetelés sem kötelező a négycsillagos szállodákban, ami jelentősen ronthatja a vendégélményt. „Előfordulhat, hogy egy prémiumszállodában hallani a szomszéd tüsszentését.” Arra is rámutatott, hogy a turizmus továbbra is az egyik legrosszabbul fizetett szektor, ami összefügghet a szürkegazdasággal.
Elsősorban a csillag nélküli szálláshelyektől, különösen a diák- és csoportos üdültetést végzőktől érkezett jelzés, hogy a minősítéshez szükséges feltételek nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthetők – közölte megkeresésünkre a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.
A BKIK ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szállodák esetében nincs lehetőségük részt venni a feltételek kialakításában, így a vállalkozói észrevételeket sem tudják közvetlenül eljuttatni az MTMT-hez.
Valamennyi szálláshelytípus ellenőrzésének része a technikai biztonság vizsgálata, vagyis többek között a gépészet, fűtés-hűtés, használati meleg víz, konyhai nagy- és kisgépek, elektromos hálózat, utólag épített galériák statikai stabilitása. A minősítés ez irányú szakmai felkészültsége azonban minimum megkérdőjelezhető – fejtették ki aggodalmukat forrásaink.
„A minősítők felkészültsége, beleértve a kritériumrendszer összeállítását, nem alkalmas ezen szaktudást igénylő területek vizsgálatára, különösen veszélyes a szubjektivitás alapján hozott döntés. A gyakran használt »Nekünk minden élet számít« szólammal nem lehet semmilyen körülményre hivatkozva engedményeket tenni” – hangsúlyozták. Ezzel kapcsolatban megkerestük Budapest Főváros Kormányhivatal Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Hatósági, valamint az Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályt, továbbá a Miniszterelnöki Kabinetirodát. Azt szerettük volna megtudni, hogy a szálláshely-minősítésnél milyen biztonsági kritériumoknak kell megfelelni, illetve hogy a MTMT rendelkezik-e az ezek ellenőrzéséhez szükséges szakképesítéssel.
Az eddig felsoroltakon kívül továbbra is problémát jelent, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ által gyűjtött adatok nem mindenki számára érhetők el – jelezték korábban is, és ezúttal is az Indexnek nyilatkozó kisebb szervezetek. Az NTAK-adatok elsősorban a turizmusirányítás és marketingtevékenység számára hasznosulnak. Az eredeti koncepció szerint a KSH adatbázisán keresztül bárki, az NTAK visszamutató felületén pedig a szálláshely-szolgáltatók férhetnek hozzá az információkhoz.
A szakmai szervezet szerint azonban jelenleg
hiányoznak a lokális piacelemzések, és a vendégek számára sem tartalmaznak az utazásokhoz kapcsolódó hasznos információkat az elérhető adatok. Javaslataik szerint az NTAK-adatokat úgy kellene felhasználni, hogy mindenki számára – beleértve a vendégeket és a szolgáltatókat is – hasznos információkkal szolgáljanak.
A vendégek nem tudják ellenőrizni, hogy egy szálláshely jogszerűen működik-e, a szálláshelyek pedig nem férnek hozzá olyan releváns adatokhoz, amelyek alapján üzleti döntéseket hozhatnának.
Az ágazat „fehérítését” sem segíti az NTAK, mivel a szállásközvetítő rendszerektől nem követelik meg, hogy feltüntessék a valós NTAK-számot, így nem szűrhetők ki az illegálisan működő szálláshelyek.
A BKIK jelezte, hogy bár a vendégek a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület honlapján tudnak információt szerezni a szálláshelyek besorolásáról, ugyanakkor az NTAK által gyűjtött adatokhoz sajnos sem a vállalkozások, sem a vendégek nem férnek hozzá, annak ellenére, hogy ez nagyban segíthetné a turisztikai trendek követését.
Kérelmeztük a hozzáférést az NTAK adataihoz, azonban ezt eddig nem biztosították számunkra, holott az MTÜ eredeti célja az volt, hogy segítse a vendégeket a szálláshelyek kiválasztásában, valamint a vállalkozásokat a döntéseik előkészítésében
– közölte a kamara.
Máshogyan látja a kérdést a Magyar Turisztikai Ügynökség. „Az MTÜ által létrehozott Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ segítségével valós időben látható az ország közel összes szálláshelyének, vendéglátó üzletének és turisztikai attrakciójának anonim, forgalmi statisztikai adata. Az információk támogatják az adatalapú ágazatirányítást, valamint a célzott hazai és nemzetközi reklámkampányok tervezését, lebonyolítását” – írták.
„Az MTÜ kezdettől fontosnak tartotta az NTAK-ba beérkező adatok megosztását az adatszolgáltatókkal. Ezért indította el az NTAK Iránytű aloldalt, amely az adatszolgáltató szálláshelyek számára visszamutatja saját árbevételi, kapacitási, forgalmi és vendég-összetételi mutatóikat, valamint a tényadatok mellett az előfoglalásokat is összegzi. Ezen túlmenően lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók összevethessék eredményeiket szálláshelytípusonként a települési, térségi, valamint országos aggregált átlagokkal – természetesen csak abban az esetben, amennyiben az adott szálláshelytípusból háromnál több szolgáltató működik az adott településen, területen. Az NTAK iránytű így növeli a szolgáltatók versenyképességét, és támpontot ad az adatvezérelt üzleti tervezéshez, az árképzéshez, valamint a marketing- és értékesítési aktivitások összeállításához is” – tették hozzá.
Az ügynökség rávilágított: a turizmus az elmúlt években a magyar gazdaság egyik meghatározó ágazatává vált, amely „igazi motorként” járult hozzá a GDP-hez. 2024-ben minden várakozást felülmúlva 11 százalékkal több, 18 millió vendég, valamint 6 százalékkal több, 44 milliót meghaladó vendégéjszaka realizálódott a magyarországi szálláshelyeken. A vendégéjszakák növekedését tekintve Magyarország továbbra is az uniós élvonalhoz tartozik, és a 2024-es év rekordévnek számított a turizmus területén.
A szálláshely-minősítési eljárással kapcsolatban az Airbnb, a Booking.com, valamint a Szállás.hu véleményére is kíváncsiak voltuk. Cikkünk megjelenéséig azonban egyik helyről sem érkezett válasz.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)