Európa elektromosautó piaca-megtorpant, és a hazai akkumulátorgyártás is bezuhant. Ennek ellenére a kínai Bamo Technology Hungary magyarországi katódanyaggyár beruházása kitartóan halad előre. Fülöp Ferenc közkapcsolati igazgatót kérdeztük az iparági lassulásról, és annak hatásáról az ácsi építkezésre. Elárulta, hogy személyesen tanítja magyarra a kínai kollégáit, akiket egyáltalán nem kell győzködni, lelkesen vesznek nyelvleckéket.
A KSH adatai szerint 2024-ben a hazai akkumulátorgyártás decemberi termelése 51 százalékkal maradt el az előző évitől, miközben a járműipar 21 százalékos visszaesést mutatott. A teljes magyar ipar két egymást követő évben zsugorodott: 2023-ban 5,5, 2024-ben további 4 százalékkal – ami 1990 óta először fordult elő.
Februári interjúnkban a Magyar Suzuki vezérigazgató-helyettese jelezte, hogy tavaly először volt tapasztalható visszaesés az elektromos autók arányában Európában, becslése szerint nagyjából egyszázalékos mértékben. Az európai elektromos autókkal és akkumulátorgyártással kapcsolatos lassulásról kérdeztük az ágazat hazai szereplőjét, Fülöp Ferencet, az Ácson épülő katódanyaggyár, a Bamo Technology Hungary közkapcsolati igazgatóját.
Az elektromosautó-piac megtorpanása ellenére a kínai Bamo Technology Hungary ragaszkodik magyarországi beruházási terveihez. Fülöp Ferenc hangsúlyozta, hogy az ácsi gyár építése továbbra is a tervek szerint halad, de a teljes kapacitás kiépítése hosszabb időt vesz majd igénybe. Ugyanakkor hosszú távon optimisták:
Mi nem egy-két éves tendenciák alapján tervezünk, hanem minimum 25-30 éves időtávot nézünk
– válaszolta felvetésünkre, hogy mennyire torpedózza meg az iparág lassulása az eredeti terveiket. A Bamo álláspontja szerint az elektromos autók piaca hosszú távon mindenképpen növekedni fog, még ha átmenetileg lassulás is tapasztalható.
Ez a megállapítás egybecseng a nemzetközi piaci elemzésekkel. A Bloomberg New Energy Finance előrejelzése szerint az elektromos személygépjárművek globális eladásai világszerte várhatóan évi 30 millió fölé emelkednek 2027-re, 2040-re pedig ez a szám elérheti a 73 milliót.
Ráadásul Európában 2035-ben jöhet az autógyártás teljes elektromos átállása. Emellett a növekvő trendet erősítheti, hogy az átlagos akkumulátorcsomag-árak 115 dollárral lettek olcsóbbak kilowattóránként 2024-ben, amely mintegy 20 százalékos csökkenést jelentett 2023-hoz képest.
A Bamo azonban óvatos megközelítést alkalmaz, amely tetten érhető a beruházás ütemezésében. A kapacitáskiépítést fázisokra bontják, és egyelőre csak az első gyártócsarnokra kértek környezethasználati engedélyt.
„Az idei év második felében kezdjük a próbagyártást. Ahogy elindul az ácsi próbaüzem, 3-4 vásárlónak kell tesztanyagot adnunk az év végéig” – árulta el az igazgató.
A Bamo katódanyaggyártó üzeme elsősorban az európai piacot célozza meg, de az anyacég globális jelenléte lehetőséget ad a rugalmas alkalmazkodásra. A teljes kiépítés után évi 100 ezer tonna kapacitással rendelkező gyár nagyjából 250-300 ezer elektromos autó ellátásához elegendő katódanyagot fog termelni. Ez a mennyiség tehát üzembiztosan értékesíthető, pláne hogy ebben az iparágban a hosszabb, 3-5 éves szerződések jellemzők.
Az elemzések szerint 2027-re évente 30 milliónyi új elektromos autót vesznek majd szerte a világon, mi ennek az egy százalékát tudjuk kiszolgálni
– érzékeltette Fülöp Ferenc, hogy mekkora piacról van szó. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a Huayou Cobalt (az anyacég) vertikálisan integrált vállalat, amely a bányászattól a katódanyag gyártásáig lefedi a teljes spektrumot. Elmondása szerint a cégcsoportban mintegy 60 ezren dolgoznak, ebből jelenleg csak 40-45 fő Magyarországon, de a beruházás végső szakaszában 900 munkavállalójuk lesz Ácson.
A vállalat legfontosabb európai partnerei között szerepel a BMW, különösen a debreceni gyára, illetve az ahhoz kapcsolódó EVE Power akkumulátorgyár, valamint az LG.
Az ácsi katódanyaggyárral szemben a beruházás bejelentését követően kritikaként jelent meg, hogy negatív hatással lehet a település környezetére.
A fejlett folyamattervezésnek és technológiának köszönhetően a katódanyaggyártás biztonságos és kockázatmentes
– állította válaszában a cég vezetője, majd elmagyarázta: az anyagokat zárt láncban, biztonságos környezetben használják fel. A gyártási folyamatban kétféle alapanyagot kevernek össze: nikkel, mangán és kobalt keverékét (NMC), valamint lítiumsót. A keveréket elektromos kemencén engedik át, és az így keletkezett katódanyag a vállalat szerint biztonságos, nem minősül veszélyes anyagnak.
A Miskolci Egyetem laborjában végzett független szakértői vizsgálat mind az üzemben használt alapanyagot, mind a gyártott terméket vizsgálva megállapította, hogy egyik anyag sem éghető vagy robbanásveszélyes.
Érdeklődésünkre elmondták, hogy a gyárban háromkörös légszűrő rendszer működik majd, az első két körben légszűrővel, a harmadik körben vizes mosóval.
A környezeti hatások kapcsán Fülöp elárulta, hogy az előzetes környezeti hatástanulmány alapján a terület nem esik vízbázis védőövezetébe. A talajmintákban határértéket meghaladó szennyezést nem találtak, azonban a felszín alatti vízben vannak olyan anyagok, amelyek koncentrációja meghaladja a határértéket, vélhetően a korábbi mezőgazdasági tevékenység miatt.
Arról is beszélt, hogy az ácsi önkormányzat egy monitoringrendszert épít ki, amely keretein belül mérőállomások figyelik majd a gyár környékén a szennyezettséget és a határértékek betartását.
A gyár teljes kiépülése esetén mintegy 900 főt foglalkoztatnak majd, de az első évben csak körülbelül 100 alkalmazottal számolnak.
Kezdetben a berendezések beállításához szükség van a kínai szakértelemre, de a magyar munkavállalók aránya a próbaüzem és a betanítási időszak végeztéig folyamatosan emelkedni fog.
„Az idei évre körülbelül száz emberrel tervezünk, de már most több mint 40-en vagyunk, tehát úgy gondolom, hogy nem lesz szakemberhiány” – mondta Fülöp. A vezetői pozíciókat hosszabb távon is kínai szakemberek tölthetik be.
„A felső vezetés a harmadik körben is kínai lesz, de lesznek magyar középvezetők is”
– világított rá az igazgató. A kultúrák közötti együttműködésben nem lát jelentős problémákat a vezető. A munkamorállal kapcsolatban megjegyezte: „Időeltolódás van Kína és Magyarország között, télen 7 óra, nyáron 6 óra, de ha be kell ülni egy hajnali 1 órás meetingre, akkor ők beülnek. Ha kell, akkor én is megteszem velük együtt.”
A kínai szakemberek meglepő módon nyitottságot mutatnak a magyar nyelv iránt. Míg más beruházásoknál gyakran a helyiektől várják el az alkalmazkodást, az ácsi katódanyaggyár esetében fordított a helyzet.
A kínaiakat tanítom magyarra. Azt szoktam csinálni, hogy péntek délután elkurjantom magam itt, az irodában, hogy »magyar!«, és akkor jönnek négyen, öten, hatan
– mesélte lapunknak Fülöp Ferenc. A nyelvleckéket beárnyékolja, hogy a kínai szakemberek többsége csak átmenetileg tartózkodik Magyarországon, jellemzően fél éven belül vissza is mennek Kínába, így mélyebben nem tudják megismerni a magyar kultúrát.
Korábban megírtuk, hogy Szegeden, a BYD-gyár indulása miatt már megfigyelhető a fordított irány is: ott a magyarok kezdtek kínaiul tanulni.
A Bamo beruházása kapcsán felmerül a kérdés, hogy mennyire profitál valójában a magyar gazdaság a kínai tőkebefektetésből. Bár a vállalat hangsúlyozza a 900 új munkahely teremtését és a helyi iparűzési adóbevételek emelkedését, érdemes kritikusan szemlélni a teljes képet.
Gyakori kritika a Magyarországra települő gyárakkal szemben, hogy túlnyomó többségben a gyártótevékenységeket hozzák ide, nem járulnak hozzá ahhoz, hogy feljebb lépjünk az értékláncokban, nem végeznek hazánkban kutatás-fejlesztési tevékenységet. Ezzel is szembesítettük az igazgatót.
Azt válaszolta, hogy a cég már megkezdte a helyi, magyar munkaerő toborzását, és folyamatosan tárgyal a környékbeli egyetemekkel az együttműködési lehetőségekről.
Tárgyaltunk már a Győri Egyetemmel, a Széchenyi Egyetemmel, illetve Tatabányán van az Edutus, nekik vannak hasonló irányultságú műszaki karaik, ahol el lehet kezdeni egy együttműködést
– mondta Fülöp. Büszkén említette, hogy már sikerült ácsi és szlovákiai magyar mérnököket is alkalmazniuk. Ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelnünk a 900 új munkahelyet: mivel az akkumulátoripari cégek jellemzően jóval magasabb fizetéseket kínálnak, mint a többi szektor vállalatai, kérdéses, hogy valóban 900 új munkahelyet teremt-e a cég a térségben, vagy éppen a környező településekről szívja el a munkaerőt.
Ezt az aggályt az igazgató más nézőpontból közelíti meg. Úgy véli, hogy mivel a munkaerőt elsősorban a környékbeli ipari parkokból tudják majd átcsábítani, ez előnyös lehet az ácsiak számára, akik jelenleg Győrbe vagy Komáromba ingáznak, naponta több órát utazva.
A beruházás kezdeti fogadtatása nem volt felhőtlen, de Fülöp szerint a tiszta kommunikációval sikerült átvészelniük a nehéz időszakot. A cég több lépést is tett a helyi közösség megnyerésére: játszóteret építettek, anyagilag támogatták az Ácsi Napokat
A Bamo együttműködést kezdeményezett a helyi önkormányzattal, és rendszeres üléseket tart a helyiekkel, ahol a beruházási projekt aktuális állásáról tájékoztatják az érdeklődőket.
Szerintem arra nincs példa más kínai befektető esetében, mint amit a Bamo megcsinál, hogy alapított egy munkacsoportot a helyi önkormányzattal együtt, és ez rendszeresen ülésezik
– hangsúlyozta Fülöp. Hozzátette, hogy az ellenzők is részt vehetnek ezeken a találkozókon, és szabadon kérdezhetnek. A városban felállítottak egy postaládát is, amelybe bárki bedobhat kérdéseket, és megválaszolják.
„Az utóbbi időben kérdéseket már nem, csak állásjelentkezéseket kapunk”
– állítja az igazgató. Bár a cég számít állami támogatásra, Fülöp elmondása szerint még nincs aláírt szerződésük, és egyelőre nem vettek fel támogatást. A beruházást jelenleg teljesen a kínai anyacég finanszírozza.
Az igazgató hangsúlyozza, hogy a Bamo a városnak fizetendő helyi iparűzési adóval jelentősen hozzájárul majd a fejlesztésekhez. „Az 520 milliárd forint összértékű beruházás után fizetett adó lehetővé teszi majd számos fejlesztés megvalósulását a térségben, infrastrukturális, egészségügyi, kulturális fejlődést elősegítő kezdeményezések történnek" – zárta gondolatait Fülöp Ferenc.
(Borítókép: Fülöp Ferenc 2025. január 30-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)