Az Európai Unió népességének átlagéletkora 2024-ra elérte a 44,7 évet, ami azt jelenti, hogy az uniós átlagéletkor tíz év alatt a 2014-ben feljegyzett 42,5 évről 2,2 évvel emelkedett; a népesség átlagéletkora Magyarországon 3,1 évvel emelkedett a vizsgált tízéves időszak alatt – közölte az Eurostat közleményét az MTI.
Az uniós hivatal közlése szerint a vizsgált időszakban az átlagéletkor valamennyi uniós tagállamban nőtt, kivéve Máltát (mínusz 0,7 év) és Németországot (mínusz 0,1 év), utóbbi esetében ez a mutató az elmúlt két évben változatlan maradt.
Négy uniós országban a népesség átlagéletkora legalább 4 évvel emelkedett. Ezek közé tartozik Görögország, Olaszország, Portugália és Szlovákia, majd Ciprus, Spanyolország és Lengyelország következett, ahol a népesség átlagéletkora 3,8 évvel növekedett.
Az uniós tagállamok között a lakosság átlagos életkora Olaszországban (48,7 év) volt a legmagasabb és Írországban (39,4 év) a legalacsonyabb.
Magyarországon a lakosság átlagos életkora 44,5 év volt 2024-ben az uniós statisztikai hivatal adatai szerint, szemben a 2023-ban feljegyezett 44,2 évvel, valamint a 2014-ben regisztrált 41,4 évvel.
A legkorábban, 1960-ban feljegyzett adatok szerint a lakosság átlagéletkora 32 év volt. A jelentés kitér arra is, hogy az Európai Unió tagországaiban született népesség átlagos életkora 2 évvel volt magasabb (45,1), mint a külföldön született, majd az unió területére költözött népességé (43,1 év). A nem uniós országokban született, de az unió területén élő lakosság 59,7 százaléka volt 20 és 54 év közötti, szemben az unióban született népesség 42,1 százalékával – derült ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből.