Három éve tört ki az orosz–ukrán háború, amely alapjaiban rengette meg Európa biztonságát és gazdaságát. Ukrajnából milliók menekültek külföldre, több százezren estek a háború áldozatául, az országban van egy elveszett generáció – világított rá Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumi elnöke hétfőn az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány közös konferenciáján.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány közös konferenciát rendezett a „Három év háború – felkészülés a békére?” címmel.
Bendarzsevszkij Anton személyes emlékekkel kezdte előadását. Elmondta, 2022. február 21-ig nem hitte, hogy megtörténik az orosz támadás. Majd jött a fordulópont: Vlagyimir Putyin összehívta a Biztonsági Tanácsot.
Akkor már biztos volt a támadás, csak az időpontja maradt kérdéses
– mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, akit mélyen megráztak a háború első képei: a ledöntött határoszlopok és a Harkivi területen átmasírozó harckocsik látványa.
Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint az ország újjáépítése évtizedekig tarthat, miközben a világpolitikai helyzet is jelentősen átalakult a konfliktus hatására.
A háború pusztítása jelentős károkat okozott Ukrajnának. „Az ország 18-20 százaléka biztosan romba dől” – fogalmazott Dezső Tamás. Az emberi veszteségek pontos számát egyelőre nem lehet tudni, de becslések szerint több százezer lehet a halottak, és ennek kétszerese a sebesültek száma.
Kétmillió ember menekült külföldre, négymillió belső menekült van, az ukrán lakosságnak egyötöde gyakorlatilag eltűnt
– emelte ki kuratóriumi elnök, majd hozzátette: „Ukrajnában van egy elveszett generáció.” A konfliktus nemcsak Ukrajnára, hanem a globális erőviszonyokra is hatással van. Az Európai Unió elszigetelődése egyre nyilvánvalóbb – véli Dezső.
A szakértő személyes tapasztalattal is alátámasztotta a veszteségek súlyosságát. Az alapítvány gyakornoki programjára jelentkező kárpátaljai magyar fiatalembernek három rokona vesztette életét a háborúban. A fizikai sérülések mellett a lelki megrázkódtatás is súlyos következményekkel jár – emelte ki Dezső.
Rámutatott, hogy a BRICS-országok és szövetségeseik már a globális GDP nagyobb részét termelik, mint a nyugati országok. A nyugati szankciók pedig paradox módon Oroszországot erősítik, mivel az olajbevételek továbbra is jelentős forrást biztosítanak számára. Emlékeztetett, hogy az Európai Unió elfogadta a 16. olyan csomagot, amellyel szankcionálni akarják Oroszországot, „tehát még mindig ezen az úton járunk, és nem látjuk, hogy ennek a vérontásnak hogyan és mikor lesz vége”.
Az Oroszország ellen bevezetett szankciók hatékonysága erősen megkérdőjelezhető a szakértők szerint. Miközben Oroszország nem roppant meg, Európa versenyképességét jelentősen rontották.
Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari szakértője világosan fogalmaz a hatékonyságról:
A szankciók kellemetlenek Oroszországnak, de nem roppantották meg.
A szakértő a határozott fellépés hiányára is figyelmeztet: „Nem merünk konfrontálódni az oroszokkal, félünk, hogy megnyomják a piros gombot. Ha nem állunk oda erővel, akkor jönnek.”
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője szerint a szankciók kijátszása már a bevezetésük előtt megkezdődik: „Szemfényvesztés, ha Putyinhoz közel vagy, elviszed onnan a pénzed, ahol szankcionálnak. A szankciók utólag tudnak hatni. Mire megtárgyalják és végigmegy a folyamat, addigra már kitalálták a szankcionált szereplők, hogyan tudják azt kikerülni. A szankciók loholnak a valóság után.”
Különösen aggasztó, hogy a korlátozó intézkedések Európa gazdaságát jelentősen gyengítették. Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője kimondta:
„Van egy költséghatékonysági probléma, Európa magát már megroppantotta.”
A szakértő rávilágított a szankciók kijátszásának gyakorlatára is: „Sokan átterelték a kereskedelmüket közvetítő országok felé, kijátszották a szankciókat.”
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden rossz a háborúval jött, és a békével minden megoldódik. Emlékeztetett, hogy az energiaárak nem a háború kitörésével kezdtek felszökni, már 2021-ben is emelkedtek. Németország sem csak a háború miatt szenved – nem volt elég innovatív, nem elég jó az infrastruktúra.
Pletser Tamás szerint egy fegyverszünet Oroszország érdeke lenne, „összeszedi magát, és kezdődik elölről a verkli”. Szerinte Ukrajnának jelenleg csak Európa adhatna erőt.