Mélyponton van a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén a hóban tárolt víz mennyisége. Pontosabban a Tiszáéban annyira alacsony, hogy igazából nem is mérhető. A szakemberek szerint a klímaváltozás és a sokéves átlagtól elmaradó csapadékmennyiség az oka a fennálló helyzetnek. Így ugyan talán elmaradnak a tavaszi áradások, viszont a hazai folyók vízkészletére már nem lesz ilyen pozitív hatással.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) jelentései alapján a hóban tárolt víz mennyisége sokéves mélyponton van a Duna vízgyűjtő területén, a Tiszáén pedig szinte egyáltalán nincs hó – számolt be a hvg. Ez hatással lehet a tavaszi áradásokra is – tehát hogy konkrétan nem lesznek –, viszont azt, hogy milyen hatással lesz ez a hazai folyók vízkészletére, már nehezebb megjósolni.
Csík András, az OVF Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztályának keretein belül működő Országos Vízjelző Szolgálat vezetője szerint csak becsülhető, hogy a két nagy folyó vízgyűjtőin mennyi hó lehet, viszont az biztos – hazai és nemzetközi mérések alapján –, hogy nagy a baj. Januárban és februárban szinte semennyi csapadék nem hullott, de az elmúlt időszak sem hozott túl sokat, így szinte semmi tartalék nincs a területeken.
A Duna vízgyűjtőjén 10–30 milliméterrel marad el a sokéves átlagtól a csapadékmennyiség, a Tiszáén pedig olyan szinten van, hogy az a grafikonokon nem is ábrázolható.
Bár a Tiszánál ez viszonylag egy megszokottabb dolog, hiszen többször előfordult már az elmúlt két évtizedben, most viszont mindkét folyónál és egyre gyakrabban fordul elő, hogy kevesebb víz kerül a vízgyűjtőbe.
Ungvári Gábor vízgazdasági elemző úgy véli, ennek egyértelműen a klímaváltozás az oka, pontosabban az intenzívebb besugárzás, az emelkedő hőmérséklet, a levegő csökkenő relatív páratartalma, és ezekből fakadóan a növekvő párolgás. „1990 és 2020 között több mint 8 százalékkal, bő 50 milliméterrel nőtt a felszínről évente elpárolgó víz átlagos mennyisége. Ez azt jelenti, hogy az ország minden egyes négyzetméterén 50 literrel kevesebb víz maradt az év végére, mint ami odakerült, akár csapadék, akár vízfolyások révén” – tudtuk meg a 2023-as BME-s tanulmányból.
A szakemberek szerint a holtágak és csatornarendszerek elárasztása megoldás lehetne a problémára, ezzel növelhető lenne a talajvízszint, és számos előnnyel járna.