Egy közérdekű adatigénylés után az Európai Bíróság közölte, hogy mennyi pénzt vontak le eddig a Magyarországnak szánt kohéziós alapból, de azt is kifejtették, hogy más támogatási alapokat is megnyirbálhatnak, amennyiben Magyarország nem teljesíti a jogállamisággal kapcsolatos „szupermérföldköveket”, és nem fizeti ki a büntetését.
2024 júniusában egy 200 millió eurós (80 milliárd forintos) bírságot szabott ki az Európai Bíróság, és azzal vádolja Magyarországot, hogy rendszeresen figyelmen kívül hagyja az uniós menekültügyi szabályokat, valamint hogy olyan jogsértést követett el a magyar kormány, amely precedens nélküli. Amíg a kormány nem fizeti meg a büntetést, napi 1 millió euró (vagyis 400 millió forint) büntetést is felszámítanak.
Az ítélet szerint az ország nem biztosította a menedékkérők jogainak megfelelő érvényesítését, és jogellenesen akadályozta a menekültkérelmek benyújtását. A kormány szerint viszont az ítélet politikailag motivált, ezért nem fizetnek, hanem inkább jogi útra terelték az ügyet. Az ítéletek értelmében azonban nincs kötelező befogadási kötelezettsége a magyar kormánynak – mint ahogy azzal védekeznek –, hanem csak biztosítaniuk kellene, hogy az érintettek Magyarországon is kezdeményezhessék a menekültügyi eljárásokat. Azokat később el lehet utasítani.
Mivel a kormány eleddig nem fizette be a bírságot, ezért az halmozódik, az Európai Bizottság pedig 90 naponta végrehajtással egyenlítheti ki az összeget, amelyet bármely uniós forrás kiutalásából levonhat. Mivel eddig nem lehetett tudni, hogy ezt mégis miből vonják, ezért a Portfolio közérdekű adatigényléssel kért tájékoztatást az ügyről. Ebből pedig kiderült, hogy ez idáig
összesen 293 millió eurót (120 milliárd forint) vontak le a 2021–2027-es kohéziós alapból.
Azt is hozzátették, hogy a késedelmi kamatokat is felszámolták, amelyek további 325 millió eurót (131,5 milliárd forintot) tettek ki, 11,5 százalékos büntetőkamatokkal számolva.
A napi büntetések jelenleg már több mint 250 millió euró (100 milliárd forint) felett tartanak, ezeket nagy valószínűséggel szintén a kohéziós forrásból vonják majd le. Orbán Viktor szerint a kormány nem fog engedni a migráció ügyében, illetve véleménye szerint ez így még mindig kevesebb pénz, mint amit a bevándorlókra kellene költeni, ha beengednék őket az országba.
A portál számításai szerint amennyiben 2025-ben sem sikerül rendezni a vitákat, akkor a kamatokkal együtt újabb 403 millió eurós forrás (161,6 milliárd forint) válik lehívhatatlanná. Ez pedig azt jelentené, hogy
2025 végére az N+2-es szabály miatt újabb 1,04 milliárd eurót (417 milliárd forintot) veszítenének a magyarok.
Emellett az sem elhanyagolható, hogy január 1-jével további 1,04 milliárd eurót bukna a magyar állam, ugyanis a jogállamisági eljárásban 2022 óta nem tudott megállapodásra jutni a bizottsággal.
Az N+ a kohéziós politikai alapokból származó pénz éves elosztására vonatkozó finanszírozási szabályokkal kapcsolatos. Ha a kérdéses finanszírozást addig az időpontig nem költötték el, a bizottság „feloldhatja” a jövőbeli költségvetési előirányzatokat. A 2021–2026-os évekre vonatkozó kötelezettségvállalások harmadik évének (n+3) végére automatikusan visszavonásra kerül sor, ha a finanszírozást nem költik el, vagy nem nyújtanak be kifizetési kérelmet. Az időszak a 2027-es kötelezettségvállalások esetében N+2-re rövidül.
A Magyar Helsinki Bizottság ezzel összefüggésben december elején közölte: „A kormány továbbra sem teljesíti az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek jelentős részét. Nem tett megfelelő lépéseket az Európai Bizottság és a tagállamok által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében.”
A 27 ún. »szupermérföldkőből« 10 máig nem teljesült. Mielőbb érdemi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ország és polgárai hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz
– írták.
Az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország átfogó értékelést készített a kormány eddigi intézkedéseiről. Ennek a vizsgálatnak az eredménye lett az, hogy az Európai Bizottság által előírt 27 szupermérföldkőből (amelyek mindegyikét el kellett volna érni legkésőbb 2023 első negyedévére) 10 csak részben teljesült, és csak 17 tekinthető teljes mértékben teljesítettnek.
(Borítókép: Az Európai Bíróság luxemburgi épülete 2022. április 1-jén. Fotó: Harald Tittel / picture alliance / Getty Images)