A KSH szerint mind a bruttó, mind a nettó átlagkeresetek tovább emelkedtek idén, valamint a bérek vásárlóereje is erősödött.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 727 700 volt 2024. decemberben, 11,0 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 625 400 forintra becsülhető, 10,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset növekedésének mértékét részben a 2023. decemberi minimálbér- és garantált bérminimum-emelés befolyásolta. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 624 100, a költségvetésben 610 200, a nonprofit szektorban 680 200 forintot tett ki, 9,4, 14,5, illetve 12,2 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 483 900, a kedvezményeket figyelembe véve 500 500 forintot ért el, 11,0, illetve 10,9 százalékkal magasabb volt, mint 2023 decemberében.
A reálkereset 6,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,6 százalékos növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset 560 900 forint volt, 13,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 389 800 forintot ért el, 13,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a KSH által számolt átlagbért jócskán torzítja a társadalom felső néhány százalékának fizetései. Az átlagbér úgy jön ki, hogy a dolgozók bérét összeadják, majd elosztják a létszámukkal. Ebben az esetben egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobhatja az átlagot, miközben a dolgozók többsége nem ennyit keres – tehát lényegében egy „torzabb” képet kapunk a fizetési szintről.
A magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Ugyanis míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. A mediánbérnél a hazai munkavállalók fele magasabb, fele pedig kevesebbet keres. Az átlagbér ennél jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy számottevően kevesebben vannak a bérskála magasabb részén, mint az alacsonyban.
A mostani adatból is jól kiolvasható, hogy
az átlag- és a mediánbér között 110 700 ezer forint különbség mutatkozik.
Általános szakmai vélekedés szerint a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar társadalom 75 százaléka kevesebbet keres.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,2, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2024 decemberében tovább csökkent a bérnövekedés üteme Magyarországon. Bár a piaci várakozások egyszámjegyű növekedéssel számoltak, az ING Bank elemzése szerint az átlagbér 11 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A bérdinamika csökkenése egy hosszabb távú trendbe illeszkedik, amely az egész év folyamán megfigyelhető volt.
„A tavalyi év egészét nézve az átlagbér 13,2 százalékkal növekedett, míg a csökkenő inflációnak köszönhetően a reálbér-növekedés meghaladta a 9 százalékot. Ennek ellenére a magyar gazdaság stagnáló állapotban maradt. A lakossági fogyasztás növekedése elmaradt a várakozásoktól, mivel a háztartások az emelkedő keresetek ellenére is inkább megtakarításaikat növelték a fogyasztási kiadások helyett” – fejtette ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A bérnövekedés lassulása nem egyetlen ágazathoz köthető, de bizonyos szektorokban különösen markáns volt a csökkenés. Az agráriumban, a bányászatban és az építőiparban jelentősebb visszaesés tapasztalható, míg a feldolgozóiparban csak mérsékelt lassulás figyelhető meg. A szolgáltatási szektorban azonban több területen is negatív meglepetések érték a szakértőket. Az alkalmazottak számának alakulása alapján szinte minden szektorban enyhe lemorzsolódás figyelhető meg, ami arra utal, hogy nem az összetételhatás, hanem strukturális tényezők okozták a bérnövekedés lassulását.
„A tavaly decemberi adatokban jelentős szerepet játszott a 2023 decemberi minimálbér-emelés magas bázishatása. Azokban az ágazatokban, ahol a minimálbér-emelés erősebb hatással volt a bérekre, nagyobb volt a lassulás mértéke is. Emellett a vállalati bónuszok csökkenése is hozzájárult az átlagbérek szerényebb növekedéséhez. Ezzel szemben az állami szektorban 17 százalék fölé ugrott a bérnövekedés üteme, amely elsősorban az oktatás területén történt jelentős béremelésnek köszönhető. A pedagógusok 28,5 százalékos béremelést kaptak az év végén, amelyre 2012 óta nem volt példa” – mutatott rá az elemző.
A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy megismétlődhet-e az idei tendencia, miszerint a vállalatok kezdeti alacsonyabb béremelési tervei végül a munkavállalók magasabb bérigényeihez igazodtak. Virovácz Péter idézett egy friss Randstad-felmérést, amely szerint a munkáltatók 88 százaléka 10 százalék alatti béremeléssel számol, míg a dolgozók 86 százaléka legalább 11 százalékos növekedést szeretne, sőt, 45 százalékuk 20 százalék feletti bérnövekedést vár el.
„A vállalati oldal szempontjából azonban a gazdasági környezet nem kedvez a magasabb béremeléseknek. Az emelkedő munkanélküliség, a vállalati jövedelmezőség csökkenése és a gyenge gazdasági teljesítmény miatt valószínűbb, hogy a munkáltatók kerülnek erősebb alkupozícióba a bértárgyalások során” – mondta Virovácz Péter. A közszférában ezzel szemben tovább folytatódhat a bérrendezés, amely jelentős hatással lehet az országos átlagbér alakulására. Emellett a vállalatok a költségcsökkentés érdekében elsősorban az alacsonyabb keresetű és alacsonyabb termelékenységgel bíró munkavállalókat bocsáthatják el, ami statisztikailag felfelé torzíthatja az átlagbért – tette hozzá.
Az ING Bank 2025-re átlagosan 9-10 százalékos béremelkedést prognosztizál, amely mellett 5,1 százalékos inflációval számol. Ez azt jelenti, hogy a reálbér-növekedés üteme 4 százalék körül alakulhat, ami ugyan meghaladja a hosszú távú átlagot, de elmarad a 2024-ben tapasztalt jelentős reálbér-növekedéstől.
„A gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy a háztartások a felhalmozott megtakarításaikat fogyasztásra fordítják-e, vagy továbbra is óvatos pénzügyi stratégiát követnek. Ha a kormányzat intézkedései sikeresen ösztönzik a fogyasztást, az hozzájárulhat a gazdasági élénküléshez. Ha viszont az infláció újbóli emelkedése miatt a megtakarítási hajlandóság marad domináns, akkor továbbra is visszafogott fogyasztási aktivitásra és lassú gazdasági növekedésre számíthatunk” – vetítette előre a szakértő.
Virovácz Péter rámutatott: összességében a bérek alakulása szorosan összefügg a magyar gazdaság állapotával. A következő hónapok döntőek lehetnek abban, hogy a lassuló bérnövekedés milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, a fogyasztásra és a gazdasági növekedés ütemére.
„A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2023-hoz viszonyítva 2024-ben a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal mintegy 647 ezer forintra nőtt. 16 hónapja tart a reálbérek dinamikus növekedése, melynek hatására a családok bizalma fokozatosan erősödik, bővül a fogyasztás, a családok egyre bátrabban és egyre többet költenek akár utazásra, kikapcsolódásra is” – fogalmazott az adatokra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kormány célja, hogy a reálbérek tovább emelkedjenek, és amit az infláció elvitt, azt visszaadja a családoknak, ezzel is segítve a magyar háztartásokat. A kormány nagy hangsúlyt fektet a kispénzűek és a középosztály megerősítésére, a 2024-ben megfigyelhető kimagasló reálbér-emelkedés is ezen csoportoknál volt a legnagyobb – tette hozzá az NGM.
„A dinamikus reálbér-emelkedés hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom bővülése, a lakossági hitelezés élénkülése, a lakás- és autópiac felfutása, valamint az, hogy a hazai turizmus 2024-ben újabb rekordévet zárt. Mindezek mellett a foglalkoztatottság magas, 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van” – emelte ki Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
A minisztérium előrejelzése szerint az előző évhez hasonlóan 2025-ben is dinamikus reálbér-növekedés várható, ennek képez alapot a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv, amelynek első pontját a kormány teljesítette, és létrejött a hároméves bérmegállapodás. Ennek értelmében a minimálbér 2027-re 40 százalékkal nő, a kötelező legkisebb bérek emelése pedig közel 1 millió embert érint közvetlenül. A kormány célja, hogy a következő években a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen.
Bár a magyar gazdaság nem a legszebb arcát mutatja, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter optimista jövőképet vázolt tavaly decemberben a parlament gazdasági és költségvetési bizottsága előtt tartott meghallgatásán. A Pénzügyminisztérium Nemzetgazdaság Minisztériumba olvadásával gazdasági csúcsminiszterré avanzsálódó Nagy fogadni is merne rá, hogy megvalósul a kormány által célul kitűzött 1000 euró minimálbér (mai árfolyamon közel 415 ezer forint), valamint az egymillió forintos átlagfizetés.
(Borítókép: Németh Emília / Index)