A szakértők szerint a keddi kamatdöntő ülésen nem várható meglepetés, az alapkamat 6,5 százalék marad, de ez lesz Matolcsy György utolsó ülése, márciustól már Varga Mihály vezeti a Magyar Nemzeti Bankot. A forint jelentős erősödést mutatott az elmúlt időszakban, a piacok optimistán reagáltak a gázai tűzszünetre és az ukrán békével kapcsolatos hírekre. Azonban a belföldi gazdasági tényezők miatt szóba sem kerülhet a kamatcsökkentés.
Az Index által megkérdezett szakértők szerint a keddi kamatdöntő ülésen nagy meglepetésre nem kell számítani, az alapkamat várhatóan továbbra is 6,5 százalék marad. Ugyanakkor a mostani ülés lesz a Matolcsy György által vezetett jegybank utolsó ülése, márciusban már megváltozott összetételű Monetáris Tanács dönt az irányadó rátákról, és a Magyar Nemzeti Bank élére Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter érkezik.
Azonban a legtöbb Monetáris Tanács tagnak nem jár le a mandátuma.
Így Regős Gábor szerint a jövőre nézve elhangzó üzeneteknek marad súlya, azokat érdemes figyelembe venni. A Gránit Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint ezzel kapcsolatban az elmúlt hónapokban talán volt is némi zűrzavar. „A jelenlegi kamatkondíciók tartósan velünk maradnak” üzenetet a piac csak akkor hitte el, amikor meglátta a januári inflációs adatot.
Az elemző szerint az alapkamat csökkentése és emelése ellen több tényező szól. A csökkentést a januári magas, 5,5 százalékos inflációs adat kizárja – még akkor is, ha ezt legalább részben átmeneti tényezők okozzák. Illetve a csökkentés ellen szól a nemzetközi kamatkörnyezet alakulása is. Az Egyesült Államok esetében legfeljebb egy-két kamatvágás valósulhat meg, és az is inkább az év második felében. Regős Gábor lapunknak azt is kiemelte, hogy az Eurostat esetében még három kamatvágással számolhatunk az idei évre – ez azonban korábban még négy volt.
Az igazi korlátot a lengyel alapkamat jelenti, melynek szintje több mint egy éve változatlanul 5,75 százalék. Kockázati megítélésük azonban Magyarországgal szemben kedvezőbb, így a kamatkülönbözetet muszáj fenntartani velük szemben. Esetükben a korábbi várakozásokkal ellentétben csak az év vége felé várható kamatcsökkentés. Szintén a kamatcsökkentés ellen szól a jegybanki kommunikáció is:
az elmúlt hónapokban a változatlan kamatszintet hangsúlyozták.
A jegybanki nyilatkozatok nemcsak a kamatcsökkentést, hanem a kamatemelést is kizárják. Bár ez több szereplőben felvetődött a januári magas inflációs adat alapján, a némileg erősebb – de az egy évvel korábbinál még mindig érdemben gyengébb – forintárfolyam ezt kizárja. Az is ritka, hogy egy jegybank egy-két adat alapján változtasson az irányadó rátán.
„A későbbiekben a kamatok változását több tényező befolyásolhatja: a beérkező inflációs adatok, a forint árfolyamának változása, a nemzetközi kamatkörnyezet alakulása, valamint a geopolitikai történések és azok országkockázatra gyakorolt hatása. Az elmúlt hetekben láttuk, hogy az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatos várakozások érdemben tudták erősíteni a forintot, így egy tényleges békekötés tovább erősíthetné, azonban ennek elmaradása gyengíthetné a hazai fizetőeszközt” – összegezte az Indexnek Regős Gábor, aki kiemelte,
A jegybank szempontjából a kamatcsökkentés akkor lenne biztonságosan végrehajtható, ha a forint ismét tartósan 400 alatt tartózkodna és a 400 fölé gyengülés valószínűsége alacsony lenne.
A 400 alatti árfolyamot a jegybank sosem mondja ki célként. Ezt nem is nagyon tehetné, ezzel a piacot felhívná egy keringőre. Pedig az elemző szerint az infláció letörése, a pénzügyi stabilitás és a bizalom növelése szempontjából is célszerűbb lenne a 400 alatti árfolyam. „Az inflációs adatok és a forint elmúlt időszakban bekövetkezett hullámvasútja, valamint a lengyel kamatok várható alakulásával kapcsolatban tehát most arra számítok, hogy az alapkamat az idei év végéig változatlan marad, esetleg egy kamatcsökkentés történik az év vége felé.”
Virovácz Pétert, az ING vezető elemzőjét is megkérdeztük a Monetáris Tanács várható döntéséről: „Aligha tartogat óriási tűzijátékot az utolsó Matolcsy György által vezetett kamatdöntő ülés. Pedig lehetett volna másképp is. A korábbi hónapokkal ellentétben ugyanis, amikor egyértelműen a pénz- és tőkepiaci instabilitás, pontosabban a forint gyengülése és a hazai hozamkülönbözet emelkedése csukta rá az ajtót a kamatvágási várakozásokra, most fordult a kocka.”
Az ING vezető elemzője szerint a forint az elmúlt egy hónapban érdemi erősödést mutatva egészen közel került a 400-as szinthez. A korábban kinyílt hozamkülönbözeti olló is visszaszűkült. Összességében pedig erősödött a kockázatvállalási hajlandóság a piacokon. Mindez pedig köszönhető egyrészt a gázai tűzszünetnek, de nagyobb részt azon – talán túlzóan optimista – piaci várakozásnak, hogy küszöbön áll az ukrán béke.
A forint jelenleg erősen „túlvett”, rendkívül egyoldalú a pozicionáltsága. A piacok a várt béke jegyében a forint mellett voksoltak.
Ugyanakkor ez meglehetősen törékeny állapot. Elég egy rossz hír, és amilyen gyorsan jött a forint ereje, olyan gyorsan el is illanhat. Hogy mennyire globális és nem lokális sztori most a forint, azt jól mutatja, hogy az ukrán hírek hallatán a zlotyi is nagyot erősödött, de még a DAX index is hegymenetbe kapcsolt a botrányosan gyenge német gazdasági helyzet ellenére.
Hasonlóan fogalmaztunk a vasárnapi, heti tőzsdei összefoglalónkban. Azonban ott azt is hangsúlyoztuk, hogy a január eleje óta tartó forinterősödési hullám megtorpant az elmúlt napokban, mivel a piacok a korábban vártnál lassabb békekötést kezdtek beárazni. Az elemzők szerint amíg nem érkezik pozitív impulzus a béketörekvésekkel kapcsolatban, nem várható, hogy tartósan a 400-as szint alá süllyedjen az euró-forint árfolyama. Többek közt ezért is lenne fontos a gyors békekötés, amelynek pozitív gazdasági hatásait szinte azonnal megéreznénk.
Virovácz Péter szerint itthon költségvetési fronton sem történt újdonság, a nyersanyagárak pedig lefelé mozdultak. A Fed/EKB divergencia sztori sem erősödött tovább a korábbiaknál. „Vagyis minden, ami eddig akadály volt, most nem tűnik annak. De akkor miért nem lehet kamatot csökkenteni? Nos, pont az egyenlet legfontosabb komponense nem stimmel mára: az infláció.”
A decemberi meglepetés után januárban egy még nagyobb jött. Nemcsak év/év szinten, hanem havi alapon is nagyon erős volt az áremelkedési ütem. Januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az üzemanyagok 2,7 százalékkal drágultak – hívta fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek ára az előző évhez viszonyítva 6 százalékkal, míg decemberhez képest 1,9 százalékkal drágult. Így nem csoda, hogy a kormány nyíltan jelezte a piacnak: kész beavatkozni.
Ráadásul az alapvető inflációs folyamatok is kedvezőtlenül alakulnak. A hab a tortán pedig az inflációs várakozások trendszerű erősödése, ami különösen tetten érhető a szolgáltatások és a kiskereskedelmi szektor esetében. Ez utóbbi kettő pedig érdemben hat a tényleges infláció alakulására már rövid távon.
Az ING Bank a saját 4,5 százalékos éves átlagos inflációs előrejelzését 5,1 százalékra emelte a januári adatközlést követően és további érdemi felfelé mutató kockázatokat lát.
Ilyen helyzetben igen gyorsan fogyhat a relatív reálkamat és az ebben mért kamatkülönbözet a régiós országokkal szemben. Vagyis a határozottan romló inflációs kilátások esélytelenné teszik, hogy a jegybank kamatot vágjon rövid távon. De könnyen lehet, hogy az egész évre vonatkozóan bezárult ez az ajtó. Jelenleg nagyobb esélyét látom annak, hogy idén nem lesz tér kamatvágásra, és év végéig marad a 6,50 százalékos alapkamat.
Ugyanakkor, ha a magyar gazdaság sorozatban a harmadik évben is a vártnál rosszabbul teljesít, akkor az Virovácz Péter szerint mérsékelheti annyival az inflációs kilátásokat a monetáris politika teljes időhorizontján, hogy végül mégis csak lehet az év vége felé egy (talán kettő) 25 bázispontos kamatcsökkentés. „Azonban jelen helyzetben nagyobb esélyét látom annak, hogy ismét nem konvencionális, a jegybankmérleget érintő, a jegybanki eszköztárt újra kiszélesítő lépésekkel operáljon az új vezetés. Különösen akkor, ha a forint képes ezen a szinten stabilizálódni a következő hónapokban.”
(Borítókép: Matolcsy György 2024. szeptember 5-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)