Az Indexen megjelent előrejelzéssel megegyezően nem változtatott az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden, így marad 6,5 százalékon. Ez volt Matolcsy György utolsó ülése jegybankelnökként, márciustól már Varga Mihály vezeti a Magyar Nemzeti Bankot.
Nagy meglepetésre nem kell számítani, az alapkamat várhatóan továbbra is 6,5 százalék marad – írtuk meg kedden reggel.
Az Indexen tett előrejelzéssel megegyezően nem változtatott az alapkamaton az MNB, így az marad 6,5 százalékon.
Ugyanakkor a mostani ülés lesz a Matolcsy György által vezetett jegybank utolsó ülése, márciusban már megváltozott összetételű Monetáris Tanács dönt az irányadó rátákról, és a Magyar Nemzeti Bank élére Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter érkezik .
A Monetáris Tanács legtöbb tagjának ugyanakkor nem jár le a mandátuma, így a jövőre nézve elhangzó üzeneteknek súlya van. Kedd délután 15 óra magasságában Virág Barnabás jegybanki alelnök a mostani kamatdöntés hátteréről, és a gazdasági környezetről árult el részleteket.
„Múlt év szeptembere óta a globális dezinfláció nagyon sok országban megállt” – kezdte sajtótájékoztatóját Virág Barnabás.
Januárban a hazai infláció az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben emelkedett.
– mutatott rá, majd hozzáfűzte, hogy a beérkezett adatok alapján tovább nőtt a magasabb idei inflációs pálya kockázata. Figyelmeztetett, hogy a szolgáltató szektorban látott erős átárazások és az inflációs várakozások magas szintje nincs összhangban az árstabilitás fenntartható elérésével.
„Az idei növekedés egyre szélesebb alapokon áll, megindult egy növekedés a tavalyi év végén”
– jelezte Virág. A költségvetés egyenlegében trendszerű javulást figyeltek meg. A dezinflációs trend pedig Magyarországon az első negyedévben újraindulhat. A globális befektetői hangulat összességében javult a januári kamatdöntés óta, a forint pedig erősödött a főbb devizákkal szemben.
A monetáris politika célja a dezinfláció minél gyorsabb újraindítása és az árstabilitás fenntartható elérése. Virág hangsúlyozta, hogy óvatos és türelmes megközelítésre van szükség. A bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kockázatok a szigorú kondíciók fenntartását indokolják.
A szolgáltató szektorban nagyobb átárazás valósulhatott meg: a szolgáltatói szektor inflációja 9 százalék felett volt.
A lakossági inflációs várakozások magasabban maradtak, úgy is, hogy a tavalyi évben nagyrészt az infláció a jegybanki célsávon belül alakult. Antiinflációs monetáris politikára van szükség a jegybanki alelnök szerint. Ugyanakkor rámutatott, hogy a GDP élénkült a tavalyi negyedik negyedévben, és ez a folyamat az idei évben folytatódhat.