A vártnál alacsonyabb munkanélküliségi rátát jelzett a KSH januárra vonatkozó adatsora. A kormány jelezte: rekordmagas a hazai foglalkoztatottság, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy még több inaktív ember lépjen a munkaerőpiacra. Az elemző szerint ugyanakkor a fogyasztói és üzleti bizalom trendszerű csökkenése arra utal, hogy ismét a vártnál gyengébb lehet a gazdaság teljesítménye, ami csökkentheti a pozitív hatásokat.
A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 32 ezer fővel, 4 millió 684 ezer főre emelkedett 2025 januárjában az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első hónapjában a munkanélküliek száma 214 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt.
A KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikái pozitív meglepetéssel szolgáltak az év elején, ugyanis 2025 januárjában a modellbecslés adata csupán 4,4 százalékra emelkedő munkanélküliségi rátát jelzett. Eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés rátája kedvező irányban változott, így ez a mutató 4,3 százalékon állt a november–januárra vonatkozó időszakban. Az elmúlt évek év eleji szezonális munkanélküliségiráta-emelkedése így lényegében az idei év első hónapjában elmaradt. A munkanélküliek számát illetően a két statisztika alapján a csoport létszáma 213-214 ezer fő körül alakult.
A részletes adatok alapján azt látni, hogy az elmúlt években megszokottakkal szemben nem csökkent, sőt valamelyest nőtt a foglalkoztatottak létszáma a havi adatokat figyelve. Emellett a munkanélküliek száma enyhe – hibahatáron belüli – emelkedést mutatott decemberről januárra, így a gazdaságilag aktívak száma is nőtt. Mindezek alapján könnyen előfordulhat, hogy az újabb inflációs hullámot látva és annak súlyosbodásától tartva sokan visszatértek a munkaerőpiacra
– értékelte az adatokat az ING Bank vezető elemzője.
Virovácz Péter szerint ugyanakkor egy hónap becsült adatából komoly strukturális következtetést nem szabad levonni. „Azonban ha visszaemlékszünk a megélhetési válság mélypontjára, mely élénken élhet még a háztartások emlékezetében, hasonló folyamatok mentek végbe. Az infláció élénkülésével párhuzamosan emelkedett a munkaerőpiacon részt vevők száma. Sokan munkanélküli státuszba kerültek, ám akkor még könnyebb volt inaktivitás után akár egyből elhelyezkedni. Ma ez a feladat sokkal nehezebb, tekintve, hogy a cégek nagy része mögött két nehéz év van. Sok helyen megkezdődtek a racionalizálások, költségcsökkentések, elsősorban a feldolgozóipar területén” – mutatott rá.
Ennek az esetleges leépítési hullámnak még csak az elején járunk, így a potenciális munkaerő-tartalék mutatója (ami nemcsak a munkanélkülieket, hanem az alulfoglalkoztatottakat és az olyan inaktívakat is figyelembe veszi, akik a hivatalos munkanélküli definíciónak nem felelnek meg, de önbesorolás alapján mégis odatartoznak) továbbra is az elmúlt másfél év legalacsonyabb szintjén áll. Ez pedig feszesen tartja a munkaerőpiacot. Ezt a feszességet fenntarthatják az év folyamán várhatóan belépő új termelői kapacitások, amelyek érdemi felszívóerőt jelenthetnek a munkaerő szempontjából – jelezte a közgazdász.
„Az előttünk álló évben a fent említett pozitív hatásokat azonban mérsékelheti, hogy a fogyasztói és üzleti bizalom trendszerű csökkenése arra utal, hogy ismét a vártnál gyengébb lehet a gazdaság teljesítménye. Ezt tapasztalva a vállalatok, akik még munkaerőt tartalékolnak, további leépítéseket foganatosíthatnak. E tekintetben az exportra termelő feldolgozóipar különösen érintett lehet. Összességében ezen folyamatok mentén a munkanélküliségi ráta az év elején némileg romolhat, míg az év vége felé javulás várható. Számok szintjén ez 2025 egészében átlagosan 4,5 százalék körüli munkanélküliségi rátát jelenthet” – vetítette előre Virovácz Péter.
Az aktuális munkaerőpiaci folyamatok azt jelzik, hogy fokozatosan egyre több olyan munkavállalónak sikerül elhelyezkednie, akik korábban inaktívak voltak és a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseknek köszönhetően el tudtak helyezkedni, illetve találtak munkát. Az aktivitási ráta jelenleg is emelkedik, ami az egy évvel korábbi 78,3 százalékról 78,5 százalékra javult, míg a foglalkoztatottak száma 32 ezerrel nőtt az egy évvel ezelőtti szinthez képest – értékelte az adatokat Czomba Sándor. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a foglalkoztatottak száma továbbra is magas, miközben az inaktívak és a regisztrált álláskeresők száma rekordalacsony. Magyarországon 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.
„A kormány célja, hogy mindenki, aki akar és tud, az dolgozhasson. Ennek érdekében a kormány új munkaerőpiaci programokat indított: a »Munkából munkába« program 1,5 milliárd forintos keretösszeggel segíti az elbocsátott dolgozók újbóli munkába állását, lehetővé téve, hogy egyetlen napot se kelljen munka nélkül tölteniük azoknak, akik a közelmúltban veszítették el állásukat” – szögezte le az államtitkár. A digitális fejlesztési program keretében pedig a kormány összesen 2 milliárd forinttal támogatja a hazai kkv-k versenyképességének növelését és digitális infrastruktúrájának fejlesztését. A kormány a vállalkozások megerősítésével a családok anyagi biztonságához is hozzájárul, hiszen a hazai vállalkozások 99 százalékát adó kkv-szektor a foglalkoztatottak 72 százalékának biztosít megélhetést – tette hozzá.
„A kormány töretlenül azon dolgozik, hogy a magas foglalkoztatottság fenntartása mellett a családok anyagi helyzetét is jelentősen javítsa. A 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében hároméves bérmegállapodás jött létre, amelynek értelmében a minimálbér 2027-re 40 százalékkal nő, a kötelező legkisebb bérek emelése pedig közel 1 millió embert érint közvetlenül. A kormány az akcióterv keretében a jövedelmek vásárlóerejének növelését további intézkedésekkel is támogatja, a munkáshitellel a fiatalok életkezdését, a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával pedig a családokat segíti” – közölte Czomba Sándor.