Valótlan feltételezések jelentek meg Schmidt Máriáról, nem keres majd az szja-mentességen annyit, mint 12 911 olyan kétgyermekes család, ahol mindkét szülő minimálbért keres. Az egész felvetés teljesen abszurd. A korábbi példákból jól levezethető, hogy a jogalkotó nem engedte korábban az szja-mentességet alkalmazni az osztalékokra, és nem is teheti meg, hogy a továbbiakban másképpen járjon el. Politikailag motivált gazdasági cikkek helyett nézzük inkább a tényeket!
Csütörtökön több sajtótermék is (G7; HVG; 444) valótlanságot írt a szja-mentességről, majd egyesek ezt később – inkább kevesebb, mint több sikerrel – igyekeztek frissíteni. A cikkek állítása annyiban igaz, hogy az édesanyák szja-mentességével a magasabb jövedelműek részesülnek nagyobb adókedvezményben – ezek szerint több mint 10 év után még mindig tud meglepetést okozni az egykulcsos adózási rendszer –, azonban tévesen vonták le azt a következtetést, hogy a lakáskiadásra, az árfolyamnyereségre vagy az osztalékra is érvényesíthető lesz ez a kedvezmény.
Hibásan így összegezték az állításukat: „A tavalyi osztalék kivételes nagyságú – közel háromnegyede a korábbi években felhalmozott eredménytartalékból jött –, de azért érdemes összevetni: ha egy ilyen kifizetésre 2029-ben is sor kerül majd, akkor Schmidt Mária annyit nyer az új adómentességgel, mint a bevezetést követően 12 911 olyan kétgyermekes család, ahol mindkét szülő minimálbért keres.”
Egészen biztosan kijelenthető, hogy ez nem igaz.
Mindenekelőtt fontos tisztázni: a kormányzati kommunikáció szerint adómentes lesz a csed és a gyed, míg az szja-mentességet „kiterjesztik” – nagyon fontos a szóhasználat – a két- és háromgyerekes anyákra is. Tehát a gyakorlatban nem új jogszabályt alkot, hanem a korábbi kritériumokat enyhíti a jogalkotó.
Így jogilag annyi történik, hogy kevesebb gyermekkel is érvényesíteni lehet majd az szja-kedvezményt.
Mivel a korábbi jogszabályok bevezetését követően nem lettek tömegével a négygyermekes anyukák cégtulajdonosok, így biztosan kijelenthető, hogy a „kiterjesztést” követően sem fogja a jogalkotó az adókedvezményt az osztalékra is engedélyezni.
Gondoljunk csak bele: ha ez a módosítás megtörténne, akkor 2030-tól minden legalább kétgyermekes anyukának elég lenne keresni egy céget, ahol – tegyük fel – bizonyos díjazás mellett felvehetné az osztalékot szja-mentesen a tényleges férfi tulajdonos helyett, majd azt odaadná neki. Így a tényleges tulajdonos kevesebbet adózna. Ha létezne ilyen kiskapu, akkor ezt korábban a négygyermekesek, valamint a 25 év alattiak már régen megtették volna.
Egy szó, mint száz: egy ilyen változtatás azért elképzelhetetlen, mert a feketegazdaság azonnal lecsapna erre a lehetőségre. Ezt a jogalkotó is tudta, és már korábban lezárta ezt a kiskaput, amikor nem tette lehetővé az szja-mentesség érvényesítését az osztalékokra.
Nézzük a valóságot! Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek négy csoportba oszthatók:
Az szja-törvény jelenleg hatályos szabályai szerint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák az adóalap-kedvezményüket (NÉTAK) csak az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre érvényesíthetik, de még azok közül sem bármelyikre.
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek közül is csak a bér- és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre alkalmazható az adóalap-kedvezmény.
Ezenfelül pedig van néhány önálló tevékenységből származó jövedelem, amelynél figyelembe vehető a NÉTAK, de például bérbeadásra nem érvényesíthető. A jogszabály ugyanezt a logikát követi például a 30 év alatti anyáknak járó adóalap-kedvezmény esetében is. Tehát még az sem világos, hogy egyáltalán minek alapján merült fel a cikkekben, hogy „Schmidt Mária annyit nyerhet a nők szja-mentességén, mint 13 ezer minimálbéres család” – ahogy a címek szóltak.
Az anyák által megszerzett tőkejövedelmek, mint például az osztalék vagy árfolyamnyereségből származó jövedelmek az úgynevezett külön adózó jövedelmek táborába tartoznak, amelyek értelemszerűen nem tartoznak ebbe a körbe,
tehát ezekre nem alkalmazható az anyáknak járó adóalap-kedvezmény sem.
A kormányzati kommunikációból az derül ki, hogy a fent említett rendszerben kívánják kibővíteni a két- vagy háromgyermekes anyákra is a kedvezményeket. Vagyis kizárólag az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre terjedhet ki az új adóalap-kedvezmény. Ezért a bérbeadásra, az árfolyamnyereségre és az osztalékra nem alkalmazhatják majd az anyák a tervezett adóalap-kedvezményt, ahogy eddig sem.
(Borítókép: Orbán Viktor 2025. január 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)