A Németország keleti részén működő gyárak és más ipari létesítmények közül többen már arra készülnek, hogy az orosz gáz visszatér Európába – közölte a Bloomberg.

Bizakodásuknak az alapját az ukrán-orosz háború esetleges megszűnése adja. A lap szerint az Európai Unió három évet töltött azzal, hogy felhagyjon az orosz gáz használatával, ez pedig kifejezetten kedvezőtlen hatással volt a régió legnagyobb gazdaságára.

Azért is volt Németországra ekkora hatással, mivel az ottani ipar az olcsó orosz gázon alapult, az emelkedő energiaárak pedig több gyártót arra kényszerítettek, hogy külföldre helyezzék át a termelést. Christian Günther, az egyik legnagyobb német ipari üzem vezetője szerint:

Amennyiben Európa a jövőben segíteni fog finanszírozni Ukrajna fellendülését, akkor Németországnak gazdaságilag erősnek kell lennie ahhoz, hogy ehhez egyáltalán hozzájárulhasson.

Günther végül azzal zárta, hogy a vegyi ipari ágazatot csak úgy lehet újjáéleszteni, ha ismét olcsó orosz gázhoz jut Németország.

Hogy áll Európa energiapiaca?

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője az ATV és az Index közös podcastjében kifejtette, hogy az EU jelenleg sokkal többet fizet az energiáért, mint Kína vagy az Egyesült Államok, ennek szerinte az egyik fő oka a szelektív vásárlás, illetve a szankciók, a másik pedig a túlzó zöldpolitika.  Amelyeken véleménye szerint sürgősen változtatni kell, hogy piacképes tudjon maradni Európa.  

Szóba került Ursula von der Leyen javaslata is. Az Európai Bizottság elnöke úgy vélio, 2027-ig le kell válnia Európának az orosz energiáról. A százhalombattai finomító jelenleg kétharmados arányban használ orosz olajat, így a szakértő szerint kicsi a realitása annak, hogy ez az elképzelés megvalósulhat Magyarországon.

A beszélgetés utolsó szakaszában a szakértő kifejtette: a különböző európai szankciók visszafelé sültek el, és sokkal nagyobb gondot okoztak magának az EU-nak, mint Oroszországnak, ezt el kell fogadni. Hortay Olivér végül arról is beszélt, hogy Magyarország minden fronton igyekszik fejlődni: az áram tekintetében az atomenergia és a napelemek fejlesztése folyik, míg a gáz frontján az „elosztó” szerepkör lehet a megoldása a stabil működésnek.

Magyarországnak arra kell törekednie, hogy egy regionális elosztó szerepbe kerüljön [...] Magyarország kiépítette a határkeresztező kapacitásait, jó kapcsolatot ápol számos olyan országgal, amely képes gázt exportálni Magyarország irányába [...] Ez a sok kis lépés lehetővé tette, hogy mára az ország a gázpiacon ne csak vásárlóként, hanem tranzitszerepben is képes legyen hasznosítani az infrastruktúráját

– fejtette ki a szakértő.