A forint árfolyama fontos lélektani határt lépett át a héten, amikor négy hónapos rekordot megdöntve ismét 400 alá került az euróval szemben. Bár a Donald Trump által bejelentett európai vámok átmenetileg gyengítették a magyar fizetőeszközt, a hét végéig jól tartotta magát a hazai deviza. A péntek esti Trump–Zelenszkij-találkozó azonban drámai fordulatot hozott: a kudarcba fulladt megbeszélés után a forint visszagyengült a 403-as szintre. Szakértőkkel azt is megnéztük, a jövő héten milyen események mozgathatják a fizetőeszközünk árfolyamát. Heti összefoglalónk.
A forint biztató teljesítményt nyújtott majdnem egész héten, többször benézett a 400-as lélektani szint alá. Először szerdán, majd pénteken ismét hármassal kezdődött az euró árfolyama.
Ezzel új négyhavi csúcsra hágott a magyar fizetőeszköz.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint „bár látszólag teljesen mindegy, hogy az árfolyam 399,9 vagy 400,1, a gyakorlatban azonban a 400 alatti forint erősíti a bizalmat, és javítja a gazdasági hangulatot, így az árfolyam erősödésének mégiscsak van önmagán túlmutató hatása”.
Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum elemzője szerint kiemelkedő jelentőségű, hogy a forint többször a 400-as szint alá ért.
Regős Gábor emlékeztetett, hogy kedden az MNB kamatdöntő ülést tartott, ahol a várakozásoknak megfelelően nem változtak a kamatkondíciók. A döntést követő tájékoztatón ugyanakkor Virág Barnabás alelnök szigorú üzeneteket küldött, ennek nyomán pedig a forint erősödni tudott – szerdán délelőtt át is törte a 400-as szintet.
A forintot leginkább a dollárral szemben szerdáig erősödő euró és az MNB kamatdöntését követő tájékoztatón megütött szigorú hangnem lökte át a 400-as határon
– erősítette meg Rodic Ádám. A hét közepén azonban Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Európai Unióval szemben 25 százalékos vámot vet ki, miközben a magyar kormány a 2026-os hiánycél megemeléséről döntött.
Regős Gábor szerint ezek hatása „jóval kisebb volt a forintra, mint arra számítani lehetett, az árfolyam nem ment 402 fölé”. Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője szerint is habár Donald Trump több új vámbejelentést tett a hét folyamán, mely fokozta a bizonytalanságot a részvény- és devizapiacon, a forint árfolyama viszonylag stabil maradt.
A hét végéhez közeledve azonban drámai fordulat következett: péntek este Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fehér Házban találkoztak, ahol az ukrán–amerikai nyersanyag-megállapodás részleteiről egyeztettek volna.
Bár a két vezető előzetes sajtótájékoztatót tartott, az egyezményt végül nem írták alá, miután az egyeztetés veszekedésbe torkollott.
Trump a találkozó után közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy nem sikerült megállapodni Ukrajnával, és Zelenszkijt hazaküldte, mert az ukrán elnök szerinte „nem áll készen a békére”. Ez az esemény azonnal éreztette hatását a pénzpiacokon, a forint is hátraarcot vett, így a 403-as szint közelében fejezte be a heti kereskedést.
Hogy hogyan fogunk élni, és hogy lesz-e béke, arra nagy hatással volt a Fehér Ház Ovális Irodájában történt esemény – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Tényeknek adott exkluzív interjúban.
Amit tegnap láttunk, az egy rossz dolog volt
– fogalmazott, hozzátéve, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem akar békét, Donald Trump amerikai elnök pedig ezt szorgalmazza. Elmondta, látott már ilyesmit, sőt volt a részese is, de csak zárt ajtók mögött. Kemény helyzet, de amikor minden a színpadon zajlik, még keményebb – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint „nem babra megy a játék, Európa jövője a tét”.
A miniszterelnök szerint eddig csak Magyarország és a Vatikán akart békét, de most már az Egyesült Államok is melléjük állt, így már többségben vannak. Orbán Viktor szerint a világot meglepte Donald Trump, aki betartotta az ígéretét, mert megmondta, minden eszközzel megteremti a békét, és most ezt teszi. Zelenszkij azonban nem akar békét – tette hozzá a kormányfő.
Rengeteg a pusztítás, iszonyatos a pusztítás, Ukrajna lélegeztetőgépen van
– festette le a helyzetet Orbán Viktor, aki szerint „elvesztettünk húszmilliárd eurót a háború miatt”, Zelenszkij pedig a harmadik világháborút kockáztatja.
A következő héten számos fontos gazdasági adat jelenik meg, amelyek befolyásolhatják a forint árfolyamát.
Ezeknél is nagyobb hatása lesz az Európai Uniót és így hazánkat is érintő amerikai vámoknak, illetve az ezzel kapcsolatos híreknek, hiszen a vámok gyengíthetik a forintot,
valamint az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatos eseményeknek, várakozásoknak is jelentős hatása lehet
– emelte ki Regős Gábor. Az elemző szerint szintén meghatározó lesz a héten az új jegybankelnök hivatalba lépése: „nem lenne meglepő, ha Varga Mihály megszólalna, és ismertetné főbb elképzeléseit – egy megfelelően szigorú üzenet erősíthetné a forintot is”.
Rodic Ádám a következő napok legfontosabb eseményei közül kiemelte az EKB csütörtöki kamatdöntését: „Itt egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítunk, amely a kamatfelár további növekedése által segíthet 400 alatt tartani az euró-forint keresztet”.
Az elemző fontosnak tartotta megjegyezni, hogy „bármilyen hír arról, hogy Kanada és Mexikó megegyezhet Washingtonnal a vámokkal kapcsolatban, az euró-dollár kereszt korrekciójához vezethet, amely áttételesen a forintnak is kedvezne”.
2024 novemberében jelentette be a magyar miniszterelnök, hogy Matolcsy György mandátumának lejárta után Varga Mihály korábbi pénzügyminisztert jelöli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére. Decemberi meghallgatásán Varga Mihály kiemelte, hogy a jegybanktörvénynek megfelelően továbbra is az alacsony infláció fenntartása az MNB célja, és kiemelt figyelmet fordítanak a stabil forintárfolyam fenntartására, melynek meghatározó szerepe van a gazdaság növekedésében. A korábbi pénzügyminiszter mindemellett sikerrel oszlatta el a piaci szereplők aggodalmát, mely szerint az új jegybanki vezetés a korábbinál nagyobb súllyal venné figyelembe a kormány gazdaságpolitikai szempontjait.
Varga Mihály mellett további személyi változások is lesznek a Monetáris Tanácsban, az idei évben Patai Mihály, Kandrács Csaba és Pleschinger Gyula mandátuma is lejár.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője az új jegybanki vezetés előtt álló kihívásokról elmondta, hogy ugyan az orosz–ukrán háború lezárásáról megkezdett tárgyalások ideiglenesen hozzájárultak a forint erősödéséhez, azonban a folyamat elhúzódása ismét forintgyengülést okozhat, valamint a Fed és az EKB kamatpolitikája is kedvezőtlenül hathat a feltörekvő piaci devizákra. Varga Zoltán hozzátette: Donald Trump lépései továbbra is erős inflációs kockázatokat jelentenek, a jegybank mozgásterére azonban elsősorban a forintárfolyam és a világpiaci energiaárak alakulása lesz leginkább befolyással a következő időszakban. A korábbi években a pozitív reálkamat-környezet terén éles szakmai vitája volt az MNB jelenlegi vezetésének, illetve a kormánynak. Az Equilor várakozása szerint a kormány és a jegybank viszonya az új vezetéssel javulhat, ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy a reálkamat kérdésében fennmarad a véleménykülönbség. Az Equilor Befektetési Zrt. várakozása szerint 2025-ben összesen 50 bázispontos kamatvágás lehet reális, mely ismét mérsékelten gyengülő pályára állíthatja a forintot, ami az év végére 420 forint körüli euróárfolyamot eredményezhet.
(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Fehér Házban Washingtonban, az Amerikai Egyesült Államokban 2025. február 28-án. Fotó: Brian Snyder / Reuters)