Önmagán is túlmutató űrmisszió van készülőben magyar főszereplés mellett. A projekt forradalmasíthatja az űrkutatást azáltal, hogy az eddigieknél messzebb szállít növényi, állati, valamint emberi sejteket. Ahogy szintén úttörőnek számít, hogy a minták vissza is térnek a Földre, ezáltal további – akár a rákkutatás területén végzett – vizsgálatokra is lehetőség nyílik. A misszióról az Index számolt be elsőként. Lapunk nyomon követi a misszió állomásait, ezúttal újabb fejleménnyel jelentkezünk.
Az Index írt először arról, hogy forradalmi előrelépés kapujában áll az űrkutatás, mindez pedig magyar főszereplővel történik. A 1,000 Samples to LEO & Back to Earth elnevezésű misszió úttörő biológiai űrkísérlet-sorozat, amelyet a Genesis Sustainable Future Limited (Genesis SFL) végez nemzetközi együttműködéseknek köszönhetően, csaknem kétévnyi előkészület után.
A misszió csaknem ezer biológiai mintát küld alacsony Föld körüli pályára (LEO), úgynevezett CubeSat műholdakkal. Célja, hogy előmozdítsa annak megértését, hogy az űr körülményei miként hatnak a biológiai szervezetekre, hozzájárulva ezzel a tágabb űrbiológiai célokhoz és a jövőbeni űrkolonizáció lehetőségeihez
– számolt be az Indexnek Mátyás Bence kutató, agrármérnök, a Genesis Analytics Ltd. alapító-vezérigazgatója.
A biológiai mintákat a Genesis csapata által kifejlesztett MayaSat–1 kutatóműholdban helyezik el. A MayaSat–1 biológiai inkubátorként működik, amely a hosszabb űrutazásoknál biztosítja a minták megfelelő hőmérsékleten és nyomáson történő tárolását. Ezáltal életképesek és sértetlenek maradnak a misszió utáni pontos elemzéshez. A MayaSat–1-et egy nagyobb biológiai kapszulában, a francia–német űrhajógyártó vállalat, a TEC – amely 750 millió eurónyi támogatással járult hozzá a misszió lebonyolításához – által fejlesztett és gyártott Nyx űrkapszulában helyezik el, amelyet a SpaceX Falcon 9 rakétája szállít.
„A kapszula visszatérési képessége lehetővé teszi, hogy a MayaSat–1 a Földre térjen vissza, remélhetőleg minden mintával, ép állapotban. Ez lehetőséget ad a további elemzésekre, hogy jobban megértsük, hogyan hat az űrutazás a biológiai rendszerekre” – mondta Mátyás Bence.
Röviden összefoglalva a következők miatt egyedülálló a misszió:
Az űrmisszió óriási érdeklődést váltott ki. Kutatók, egyetemek, civilek előtt is nyitva állt az ajtó, hogy mintával szolgáljanak az űrutazáshoz. Ahogy arról lapunk beszámolt, híres magyar festő és ejtőernyős-világbajnok is mintát küld az űrbe.
Februárban Budapesten tartották a Genesis Space Bioscience Konferencia 2025-öt – a MayaSat–1-misszió premiereseményét, melyet a Genoplant Research Institute szervezett. A Nemzetgazdasági, valamint a Külügyminisztérium képviselőinek részvételével zajló konferencián a MayaSat–1 partnerei és kulcsszereplői beszámoltak a misszióról, egyúttal bemutatták kísérleti beállításaikat.
A résztvevők megosztották tapasztalataikat az űrhajósok egészségéről, a fenntartható élelmiszer-termelésről és a biológiai rendszerek szerepéről a jövőbeli holdi és marsi élőhelyek támogatásában. A konferencia célja a mikrogravitáció biológiai rendszerekre gyakorolt hatásainak vizsgálata volt, különös tekintettel a MayaSat–1 küldetésre, amely során 980 biológiai minta kerül a Nemzetközi Űrállomásnál magasabb pályára – számolt be az Indexnek Mátyás Bence, aki Genesis: The New Beginnings című könyvében is beszámolt a Mars terraformálási koncepciójáról, kutatási eredményeiről, valamint a MayaSat–1 misszió részleteiről.
A MayaSat–1 felbocsátására legkorábban idén júniusban kerül sor. A Nyx űrkapszula landolási helyszíne Hawaii partjainál lesz. Ennek tükrében a kutatók leghamarabb júliusra várhatják a minták visszatérését. A visszanyert mintákat a szlovéniai Murski Crnciben megnyitott, részben magyar érdekeltségű Genoplant Research Institute-ben elemzik majd
– jelentette be Mátyás Bence.
A kutatási eredményekről beszámoló űrbiológiai találkozót évente megismétlik – hangzott el.
(Borítókép: Genesis)