Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a Tanács novemberi informális vezetői ülését követően bejelentette, a vállalatok terheinek csökkentése érdekében három kulcsfontosságú fenntarthatósági jogszabályt kíván átalakítani (omnibusz formájában).

Az első jelentős jogszabály az „omnibuszhoz” kapcsolódóan az EU Taxonómia. Ez olyan osztályozási rendszer, amely kritériumokat határoz meg az EU éghajlati céljaihoz és az éghajlaton kívüli tágabb környezetvédelmi célokhoz igazodó gazdasági tevékenységekre vonatkozóan.

A második jogszabály a CSRD, amely korszerűsíti és megerősíti a vállalatok által közzéteendő társadalmi és környezeti információkra vonatkozó szabályokat. A harmadik jogszabály a CSDDD, amelynek célja a fenntartható és felelős vállalati magatartás előmozdítása a vállalatok működésében és globális értékláncukban.

A KCG Partners Ügyvádi Társulás ESG szakértője szerint a bemutatott EU Omnibusz javaslatcsomag a fenti ígéret megvalósításaként értékelhető, amely átfogó reformként a fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítését célozza. A csomag emellett érinti az uniós szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmust (CBAM) is.

Mutatjuk a konkrét hatásokat

Zsiros Tamás szerint a vállalkozások régóta várják, hogy az EU meghallja panaszaikat, amiket a túlszabályozottságról és a nagy terhet jelentő adminisztratív kötelezettségekről nyíltan kommunikálnak. Az EU válaszaként az Omnibusz javaslatcsomaggal állt elő. Az Európai Bizottság a „Versenyképességi Iránytű” (azaz Competitiveness Compass) keretében vállalta, hogy minden vállalat számára legalább 25 százalékkal, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében pedig 35 százalékkal csökkenti a jelentéstételi kötelezettségből fakadó terheket. 

A bizottság közleménye szerint a korábban a CSRD szerinti jelentéstételi kötelezettség alá tartozó vállalatok 80 százalékának többé nem kell megfelelnie ezeknek az előírásoknak, így fenntarthatósági beszámolási kötelezettségek a javaslat szerint azokra a nagyvállalatokra irányuljanak majd, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják az emberekre és a környezetre.

Emellett a jelentéstételi követelmények alkalmazását két évvel (2028-ig) elhalasztják a jelenleg a CSRD hatálya alá tartozó, és ennek értelmében 2026-tól vagy 2027-től jelentéstételre kötelezett vállalkozások esetében. A CSDDD szerinti szisztematikus átvilágítási követelmények pedig elsősorban a közvetlen üzleti partnerekre lesznek alkalmazandók. Zsiros Tamás szerint az Omnibusz javaslatcsomag legjelentősebb kedvezményei:

• A CSRD szerinti jelentéstétel csak azokra a nagyvállalatokra vonatkozna, amelyeknek több mint 1000 alkalmazottja van.
• A vállalati átvilágítási követelmények harmonizációja EU-szerte az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében.
• A terhek csökkentése, azáltal, hogy korlátozzuk a nagyvállalatok által az értéklánc feltérképezésének részeként kérhető információk mennyiségét.
• A tagállamoknak a CSDDD-irányelvet 2026. július 26. helyett 2027. július 26-ig kellene átültetniük a nemzeti jogba.
• Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egyszerűsítése is része a javaslatcsomagnak. 

Zsiros Tamás azonban hangsúlyozta, az Omnibusz javaslatcsomag még csak javaslattervezetek csomagja, amit az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Ezen kívül a magyar ESG-törvényben előírt kötelezettségekre az Omnibusz csomag jelenleg nincs közvetlen hatással.

A törvény szerint a vállalkozásoknak a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeik részeként – többek között – megfelelő kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk, amennyiben szükséges megfelelő megelőzési és korrekciós intézkedést kell tenniük valamint rendszeres kockázatelemzést kell végezniük.

Mindezek biztosítják, hogy a törvény szerinti ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során már teljeskörűen be tudjanak számolni a megfelelés érdekében tett intézkedéseikről.