Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2024 IV. negyedévében a kiigazított adatok szerint 0,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal bővült. 2024-ben a gazdaság teljesítménye a kiigazított adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az előző évit. A KSH adataiból az is kiderült, hogy továbbra is a legnagyobb mértékben a közúti jármű gyártása és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez.
„Míg 2023 az infláció letörésének az éve volt, a 2024-es év a gazdasági növekedés újraindításának az éve lesz” – ezt ígérte a kormány a tavalyi évre. A valóság ezzel szemben az lett, hogy a GDP volumene a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Ennek értelmében a második becslés nyers volumenindexe nem változott, ugyanakkor a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott index 0,1 százalékponttal alacsonyabb lett az első becsléshez képest.
Így érdemi változás nem történt, de a számítás mögött meghúzódó tényezőket most részletesen kifejtették. Talán a legfontosabb, hogy az ipar teljesítménye 1,6, azon belül a feldolgozóiparé 3,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest.
A német gazdaságot látva nem meglepő, hogy A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű gyártása és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez.
Ugyanakkor a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása és a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 3,1, a mezőgazdaságé 13,5 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
A szolgáltatások hozzáadott értéke együttesen 2,1 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedés (6,4 százalék) a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 4,4, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé és a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé egyaránt 2,9 százalékkal bővült.
A kereskedelem teljesítménye 2,8, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 2,7 százalékkal nőtt.
Az információ, kommunikáció hozzáadott értéke 2,5, a szállítás, raktározásé 1,4 százalékkal növekedett. Az oktatás teljesítménye 1,2, a közigazgatásé 1,1, az ingatlanügyleteké 0,1 százalékkal lett nagyobb.
A KSH számítása szerint a bruttó hazai termék 2024. IV. negyedévi 0,4 százalékos növekedését a szolgáltatások bővülése (1,3 százalékponttal) segítette elő. A legnagyobb mértékben a kereskedelem, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye egyaránt 0,4, az építőiparé 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlegének nem volt érdemi hatása a nemzetgazdasági teljesítmény alakulására.
Az is kiderült, hogy a háztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal bővült. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,8 százalékkal nagyobb lett.
A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt
– a tartós termékek esetében 12, a féltartósok esetében 1,8, a nem tartósok esetében 4,4, a szolgáltatások esetében pedig 4,6 százalékkal. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,1 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 6,2 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,1 százalékkal bővült. Így a végső fogyasztás 2,6 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben 10,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent. A bruttó felhalmozás 2,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 1,2 százalékkal nőtt.
Az adatközlésben arra is kitértek, hogy a gazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 786 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene nagyobb mértékben (2 százalék) csökkent, mint az importé (1,3 százalék). A külkereskedelem majdnem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 3,3, a behozatal 2,3 százalékkal kisebb lett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 2,3, importja 3,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék 2024. IV. negyedévi, 0,4 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 1,8 százalékponttal járult hozzá, miközben a bruttó felhalmozás 0,9 százalékponttal lassította. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,5 százalékponttal fékezte a gazdasági teljesítményt.
A KSH adataiból az is kiderült, hogy 2024 IV. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal nőtt. A termelési oldalon a mezőgazdaság és a szolgáltatások teljesítménye egyaránt 1, az építőiparé 0,4 százalékkal nőtt. Az ipar teljesítménye 1,2 százalékkal csökkent.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,6 százalékkal nagyobb lett, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké és a közösségi fogyasztásé 0,1 és 1,2 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,6 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az import és az export volumene összességében alacsonyabb lett.
2024-ben az előző évhez képest az első becslés szerint a GDP értéke folyó áron 81 148 milliárd forint volt, volumene 0,5 százalékkal nőtt. A naptárhatással kiigazított adatok alapján a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 0,6 százalékkal növekedett. A termelési oldalon a szolgáltatások hozzáadott értéke 2,1 százalékkal nőtt, miközben az építőiparé 0,6, az iparé 3, a mezőgazdaságé 10,4 százalékkal kisebb lett.
A GDP volumenét a szolgáltatások teljesítménye 1,1 százalékponttal növelte, az építőiparé érdemben nem befolyásolta, a mezőgazdaságé 0,3, az iparé pedig 0,6 százalékponttal mérsékelte. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal bővült, míg a közösségi fogyasztás 5,8 százalékkal csökkent, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 2,6 százalékkal nőtt. A bruttó felhalmozás 6,1, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 11,3 százalékkal visszaesett. Az export volumene 2,8, az importé 3,3 százalékkal csökkent.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 1,8, a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,2 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 0,5 százalékos emelkedéséhez, míg a bruttó felhalmozás 1,5 százalékponttal lassította a gazdaság teljesítményét.
A hazai fogyasztási kiadások volumene 4,6 százalékkal bővült. Tartósság szerinti csoportbontásban minden csoportban nőtt a volumen: a tartós termékek esetén 7,4 százalékkal, a féltartós termékeknél 3,2, a nem tartós termékeknél 4,3 és a szolgáltatások körében 4,7 százalékkal.
Érdemes végezetül hozzátenni, hogy 2024-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak: 8,9 százalékkal. Az élelmiszerek ára 2,8, a szeszes italok, dohányáruké 4,4, a ruházkodási cikkeké 4,2, az egyéb cikkeké 1,7 százalékkal emelkedett.