Az egy évvel ezelőttihez képest érezhetően kedvezőbb kilátásokkal kezdte el az idei évet a magyar agrárium, elsősorban annak köszönhetően, hogy elindult a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervének keretében összesen mintegy 3000 milliárd forintból megvalósuló beruházások konkrét végrehajtásának előkészítése. A soha nem látott mértékű támogatási keret kulcsfontosságú a versenyképesség javulásához, végső soron a fogyasztói árak kordában tartásához. Ami az árakat illeti: emelkedő tej-, alacsonyabb zöldség-, stabil búzaárak jellemzik a piacot, a magyar agrárium jövője szempontjából kiemelten fontos, hogy a túl nagy súllyal jelenlévő gabonaexporttól az állattenyésztés és az élelmiszeripar irányába mozduljon el.
„Rövid távon az alapot adó terménypiacokon és az egyéb élelmiszer-termékpályákon is fel kell készülni az esetleges gyors változásokra, a mezőgazdasági termékek árai szempontjából is meghatározó lesz a nemzetközi kérdések, a kínai kereslet, a Donald Trump amerikai elnök által fűtött kereskedelem- és vámpolitika, valamint az energiaárak alakulása” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, utóbbival kapcsolatban főként a költségoldali tervezést kiemelve.
Az árak volatilitása az infláción keresztül befolyással van a kamatpolitikára, és óvatosságra sarkallja a piacokat, ami a finanszírozásra is kihathat. Mindezek fényében rövid távon nem valószínűsíthető a kamatkörnyezet további számottevő javulása.
A magyar agrárium számára kulcsfontosságú a Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozása, amely jelenleg 3000 milliárd forintos támogatási programmal segíti az ágazatot.
Még inkább felértékelődik tehát a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében új elemként elérhető kamat- és kezességidíj-támogatás, amely jelentős segítség lehet az ágazat verseny- és ellenállóképességét növelő beruházások megvalósításában
– mutatott rá Hollósi Dávid, ugyanígy kiemelve még a bankok által nyújtott komplex szolgáltatások felértékelődését is: az agrárvállalkozások gyors és hatékony, egyablakos kiszolgálását széles körű pénzügyi termékekkel, tervezéssel, tanácsadással. Emlékeztetett arra, hogy a projektek megvalósításához várhatóan mintegy 700-800 milliárd forint beruházási hitelre és 400-500 milliárd forint támogatás-előfinanszírozásra lesz szükség az elkövetkező években.
Az első pályázati döntések megszülettek, főként a kis élelmiszeripari és állattenyésztési beruházások terén. Ugyanakkor az agrárhitelezés két éve stagnál, a mezőgazdasági és élelmiszeripari hitelállomány 2024 végére lényegében változatlan maradt.
A kamattámogatott programok, mint a Széchenyi Kártya és az Eximbank hitelei, egyre nagyobb szerepet kapnak a beruházások megtérülésében. Az uniós támogatások csökkenése, továbbá a nemzetközi gazdasági bizonytalanságok kihívásokat jelenthetnek, így a gazdálkodók számára a hatékonyság növelése és az innováció lehet a legfőbb kitörési pont
– hangsúlyozta az ügyvezető.
2024 végén a mezőgazdasági hitelállomány 1048 milliárd forint, az élelmiszeripari pedig 756 milliárd forint volt.
A támogatások által véghezvitt beruházásoknak köszönhetően a munkaerőhiány is kezelhető. A magyar mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepet kapnak a precíziós gazdálkodási és automatizált technológiák, amelyek a munkaerőhiány enyhítésére is megoldást jelenthetnek. Az agrárfinanszírozási programok egyik fő célja a modernizáció, amely fejlettebb gépekkel és innovatív megoldásokkal segíti a kézi munkaerő kiváltását. A nemzetközi munkaerőpiaci változások és az emelkedő költségek miatt a hatékonyság növelése kulcsfontosságúvá vált, így a beruházások és uniós támogatások elengedhetetlenek a szektor versenyképességének megőrzéséhez.
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2025 elején 33,7 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel továbbra is az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pont közelében van. Az eddigi legmagasabb érték a 2024 harmadik negyedévének végén mért 34 pont volt. A negyedéves összevetésben mutatkozó enyhe csökkenés elsősorban annak tudható be, hogy az állattartók egy részénél az év utolsó része kedvezőtlenebbül alakult. A mostani szint viszont az előző év azonos időszakát 0,6 ponttal felülmúlja, „tehát minden bizonytalanság ellenére a tavalyinál érezhetően kedvezőbb kilátásokkal várja a piac az idei évet” – mutatott rá Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.
2024 végén a tej-, a tojás- és a napraforgó-termékpálya adta a legkedvezőbb helyzetértékelést, ennek legfőbb oka mindhárom terméknél az árak termelői szempontból kedvező alakulása volt. A tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében már a boltokban is erőteljesebben érzékelhető volt az áremelkedés, ami a kereskedői oldalon okozott némi nehézséget, az év végi ünnepi időszak azonban tompított a keresletcsökkenési hatáson.
A napraforgónak és a többi olajos növénynek jelenleg keresleti piaca van, a termelők magasabb, tonnánként 200 ezer forint körüli áron tudják lekötni a terményt, aminek lehetőségével sokan élnek is. Ezzel összefüggésben a bank elemzői rámutattak, hogy az elmúlt évek aszályos időszakait leginkább megszenvedő kukorica csökkenő termésterületét részben a napraforgó válthatja fel az idei vetésforgóban.
Az MBH Bank legutóbbi elemzéséhez képest a búza-, a kukorica- és a napraforgó-termékpályán javult a szántóföldi növénytermesztők helyzetértékelése. A termelői visszajelzések és a statisztikai adatok szerint is felpörgött a kivitel, a termelők jó áron tudtak értékesíteni év végén, kiváltképp a már említett napraforgó esetében, melynek termesztése egyre népszerűbb, mivel nemcsak jó áron értékesíthető, hanem aszálytűrő képessége miatt is vonzó választás a termelők számára.
Ezt a hatást fokozza, hogy az idei első lekötések is kedvezően alakulnak. Az értékesítés az elmúlt évekhez képest gyorsan forgott a bank agrárszakértői szerint, a gazdálkodók részben költségmegfontolási, részben likviditási okokból nem nagyon tárolták, hanem inkább gyorsabban eladták a magtárban lévő terményeiket. A termelők helyzete a beszerzési oldalt vizsgálva is javult év végére, év elejére az inputanyag-kereskedőkkel szemben, mint ahogy a műtrágyavásárlás is érezhetően erősödött. A gázárak elmúlt időszakban tapasztalt emelkedése azonban a műtrágyát is drágítja, ami tavasszal minden bizonnyal érezteti hatását.
Emellett viszont a minőség felértékelődésére is számítunk, ehhez pedig elengedhetetlen az intenzívebb inputanyag-felhasználás
– mutatott rá Héjja Csaba.
A globális kereskedelempolitikai folyamatok lehetséges hatásait vizsgálva a bank agrárszakértői volatilis árkörnyezetre számítanak az árutőzsdéken. A piac folyamatosan árazza a globális szereplők vámpolitikával kapcsolatos bejelentéseit – állapították meg, hangsúlyozva azonban, hogy ezek a mozgások várhatóan nem érik el az ellátásbiztonsággal kapcsolatban az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése után kialakult félelmek piaci hatásainak mértékét. „Összességében az olajos magvaknál számíthatunk magasabb árpályára, valamint alacsony bázisról ugyan, de a kukorica esetében is. A búzánál jó áron lehet szerződni, ám a most kialakult, tonnánkénti 90 ezer forint körüli áraknál nem várható érdemben magasabb szint, emellett megfelelő nyereséget érhetnek el a gazdák” – foglalta össze a várakozásokat Héjja Csaba, fontos körülménynek nevezve az árfolyamingadozás hatását a hazai termelői árak alakulásában. „Ezt viszont az inflációs folyamatok és a kamatpolitika fényében nehezebb előre vetíteni” – tette hozzá.
Az állati termékpályákon a tavaly nyári aszályos időszak miatt a legelők Európa-szerte nem voltak megfelelő állapotban, így a termelőknek jelentősebb mértékben pótolniuk kellett a takarmányt, emellett a száj- és körömfájás, a német tejpiacon kialakult tejzsírhiány, valamint Kína erősödő tejporvásárlása hirtelen keresleti piacot okozott a tej esetében.
2024 végére, 2025 év elején
literenként 200 forint körül alakultak a termelői tejárak, ami megközelítette a 2022-es rekordmagas szintet
– ez főként az aszály és a takarmányárak növekedésének következménye –, így az alágazatok közül a legmagasabb, 34,8-as értéket ezúttal a tej érte el az MBH AgrárTrend Indexben. A tojás- és a húsmarha-termékpálya szintén pozitív helyzetértékelést adott, a kedvező árviszonyok és a jó kereslet hatására. A húsmarha esetében az ágazat szempontjából rendkívül fontos kivitel is jól alakul a bank szakértői szerint, így azok a gazdálkodók, akik jó stratégia mentén tudtak takarmányozni, jó évet zártak, és jó szezonra számíthatnak idén.
2024 nagy nyertese a sertés volt, bár a termékpálya lendülete némileg alábbhagyott az év végére. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a meghatározó német piacon túlkínálat alakult ki, emiatt pedig csökkenésnek indultak a jegyzések. Emellett a hús iránti kereslet sem volt kiemelkedően jó. „Így nem ment végbe a várt növekedés. A jövedelmezőség némileg csökkent ugyan a sertésnél, de az ágazat így is lényegesen erősebb, mint az elmúlt években volt” – mondta Héjja Csaba. A baromfira áttérve rámutatott, hogy a szektort az év végén, év elején ismét madárinfluenza sújtotta, és különösen a víziszárnyas-ágazatban végül kedvezőtlen évet zártak a termelők és a feldolgozók. Mennyiségben ugyan emelkedett a kivitel, de még mindig nem éri el a korábbi szintet, és az árak sem magasak. A brojlercsirke ugyanakkor tudta tartani a kiviteli szintet, és az árviszonyok is stabilak.
A bizonytalanságok és a termelői árak rövid távú csökkenése ellenére az állattartók körében kiemelkedő az érdeklődés a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének pályázatai iránt, ami tükrözi, hogy a szektor az agrárium egészére pozitív hatást gyakorolva tovább erősödhet az elkövetkező években – foglalták össze a bank szakértői.
A szőlő-bor termékpálya szereplői bíznak a jó 2025-ös értékesítésben, aminek részben a háztartásokban némileg emelkedő fogyasztás jelenti az alapját. A területre legnagyobb Kunsági borvidéken kedvezőtlenek voltak a termelési viszonyok, az ország más borvidékein viszont jó minőségű borok kerültek a pincékbe tavaly. A gyümölcstermesztésben a korábbiaknál valamivel jobban alakultak az értékesítési feltételek, keresleti piac volt, így idén inkább kisebb mértékű csökkenésre lehet számítani magasabb szintről.
A friss fogyasztásra szánt zöldségek alapvetően is igen változékony árában 10-25 százalékos csökkenés is végbement egyes termékeknél, mint a fürtös paradicsom és az uborka, amellett, hogy az inputanyagköltségekben nem volt változás. Így a hajtatott zöldségek esetében is romlott valamelyest a piaci helyzetértékelés, további árcsökkenés azonban nem vetíthető előre a szakértők szerint.
A szántóföldi zöldségtermesztésben – magyar viszonylatban elsősorban a konzervipari feldolgozásra szánt zöldborsó és a csemegekukorica esetében – viszont más a helyzet: ezen a piacon már több mint egy éve erős kínai importnyomás helyeződik Európára, ami lefelé nyomja a feldolgozói árakat. Ez az idei termelői árakban is megjelenik, akár 30-40 százalékos csökkenésre is lehet számítani mindkét termék esetében.
Elsősorban a tejtermékek, a tojás és a liszt bolti áremelkedése miatt gyorsult az élelmiszer-infláció 2024 végén, 2025 elején: a januárra vonatkozó inflációs adatok éves összevetésben 6 százalékos emelkedést mutattak az élelmiszerkosár egészére. Ez részben az alapanyagok drágulásának tudható be, de közrejátszott benne a forint árfolyamának gyengülése, az energiaárának emelkedése, valamint az ehhez kapcsolódó olajpiaci folyamatok is – részletezték az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői. „Az élelmiszerpiacokon vannak rövid távú hatások, amelyek jelentősen befolyásolják az alapanyagárakat. Ezt láttuk például a tejtermékek esetében is. Vannak azonban külpiacok, ahol már látszanak enyhülésre utaló jelek” – tették hozzá. Rámutattak arra is, hogy míg
a mezőgazdasági termelői árak 2024 végére éves összevetésben 22 százalékkal haladták meg az előző évit – ami a kiskereskedelmi árakba is továbbgyűrűzött –, addig az élelmiszeripari árak ettől elmaradó, 5 százalék körüli mértékben.
Viszont mindkét esetben alacsony előző évi bázisról ment végbe az emelkedés. „Összességében a piaci körülmények nem mutatnak a 2022–2023-ban tapasztalt erőteljes áremelkedéshez hasonló folyamatok irányába” – hangsúlyozták.
A szakérők hozzátették, bár egyes termékek áremelkedése kihívást jelent a fogyasztóknak, a mezőgazdasági ágazat számára az árstabilizáció és az exportlehetőségek kedvezőbb kilátásokat hozhatnak a következő időszakban.
A fogyasztói igények változása és a piaci átrendeződés egyre nagyobb hatással van az élelmiszeripar szerkezetére és az árképzés mechanizmusára.
A fogyasztói szokások jelentős átalakuláson mennek keresztül, különösen a nyugat-európai fejlett országokban, ahol egyre több ember él városias környezetben, elszakadva a mezőgazdaságtól.
Ennek következtében nő a globális piacról származó élelmiszerek fogyasztása, ami szűkíti a helyi termelők mozgásterét.
Az élelmiszeripari árak nem emelkednek ugyanolyan mértékben, mint a termelői árak, mivel a feldolgozott termékek költségeit számos egyéb tényező – például energia, csomagolás, szállítás és logisztika – is befolyásolja.
Illúzió kerget, aki szerint az ukrán és az orosz gabona nem talál helyet Európán kívül. Mindkét ország jelentős szereplője a globális mezőgazdasági piacnak, erős gabonaexporttal és megfelelő szállítási kapacitásokkal. Bár kicsi a valószínűsége, hogy Ukrajna négy-öt éven belül EU-tag lesz, mezőgazdasági termékei már most versenyt jelentenek a magyar piac számára, különösen a takarmánybúza esetében. Héjja Csaba rámutat, hogy amennyiben Ukrajna belépne az EU-ba, akkor az ottani mezőgazdaság is szigorúbb szabályozás alá esne, ami csökkenthetné jelenlegi előnyeit.
A magyar agrárium jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy elmozduljon a nyers gabonaexporttól az állattenyésztés és az élelmiszeripar irányába,
ezzel csökkentve függőségét az ukrán és orosz gabonával folytatott árversenytől. Ezért – ahogy az az eddig eddig beérkezett KAP-támogatás iránti pályázatokban is leképeződik – előtérbe kerültek az állattenyésztés és élelmiszeripar bővítésére irányuló beruházások.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)