A német gazdaság kritikus fordulóponthoz érkezett, miután sajtóértesülések szerint Friedrich Merz kancellár bejelentheti az ezermilliárd eurós gazdaságélénkítő programot. Az infrastruktúra-fejlesztésre és védelmi kiadásokra fókuszáló terv az adósságfék szabályainak módosításával valósulhat meg. Közben az Egyesült Államok által kilátásba helyezett védővámok alapjaiban veszélyeztetik a német exportorientált gazdasági modellt.
Történelmi léptékű gazdasági stimulus van a láthatáron: „Friedrich Merz kedden megerősítette a korábbi sajtóhíreket, melyek szerint megállapodásra jutott az SPD-vel: módosítják az adósságfék-szabályokat, mostantól a védelmi kiadások csak a GDP 1 százalékáig számítanak bele az ország adósságának kiszámításánál – ez elvileg korlátlan védelmi kiadásokat tesz lehetővé a német kormány számára” – világított rá Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője az Indexnek.
Az elemző kiemelte, hogy „kimondták az 500 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztést is”. A bejelentés azonnali pozitív hatást gyakorolt a pénzpiacokra:
A bejelentés után az euró öthónapos csúcsra, 1,0750 fölé erősödött a dollárral szemben, a befektetők optimisták, hogy a német gazdaságpolitika mostantól növekedésorientált lesz, és az elmúlt évtized elmaradt beruházásait most bepótolják
– fejtette ki Tatár. A gazdasági szakértő szerint a német kormány drasztikus lépéseket tesz a gazdaság újraindítása érdekében.
Friedrich Merz nagyon határozott szándékkal kezdett tárgyalásokba a potenciális koalíciós partnereivel: a sajtóértesülések szerint nem kevesebb, mint 500 milliárd eurót fordítana védelmi kiadásokra, és egyenesen 500 milliárd eurót a német infrastruktúra fejlesztésére
– mondta Tatár Mihály (ebből az 500 milliárd eurós fejlesztést már bejelentették). Ez az ezermilliárdos csomag rendkívül ambiciózus, különösen annak fényében, hogy például 2024-ben Németország teljes adóbevétele 860 milliárd euró volt – hangsúlyozta az elemző.
Emlékeztetett, hogy a túl sok kiadási prioritásba – zöldítés, migráció, nyugdíjrendszer, honvédelem – bele is bukott a Lámpakoalíció. Ekkora hitel felvételéhez természetesen szükség van a német alkotmányba foglalt adósságfék eltörléséhez is, így szükség van hozzá a baloldali pártok támogatására.
„Tulajdonképpen a következő évek meghatározó kérdése az lesz, hogy minek lesz nagyobb hatása a német gazdaságra: a Merz kancellár által vezetett német kormány nagyszabású kísérletének a gazdaság beindítására a hadiipari megrendeléseken és az infrastruktúra-fejlesztéseken keresztül, vagy pedig az EU ellen kivetett amerikai védővámoknak, amelyek a legsúlyosabban pont Németországot érintik?” – tette fel a kulcskérdést Tatár.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy pusztán állami beavatkozással megoldhatók lennének a strukturális problémák:
„Vissza lehet-e egyáltalán szerezni az elveszett német versenyképességet pusztán az állami megrendelésekkel és az eddigi radikális zöldátállás felpuhításával?”
Az elemző rámutatott, hogy a német pénzügyek továbbra is viszonylag jó állapotban vannak, a jelentős kiadási tervek ellenére. „A költségvetési fegyelemre mindig kényes Németország GDP-arányos adóssága most 62 százalék, nagyon alacsony” – emelte ki.
„A német a világ harmadik legnagyobb gazdasága, mintegy 4300 milliárd euró méretű, tehát látható, hogy ez az ezermilliárd eurós költekezési program még bőven beleférne az ország teljesítőképességébe” – tette hozzá.
Tatár Mihály szerint kulcsfontosságú kérdés a pénzek hatékony elköltése.
A kérdés inkább az, hogy jól lesz-e a pénz elköltve? Például jelenleg az EU az Egyesült Államokból vásárolja a fegyvereinek kétharmadát – azaz az európai hadiipart először fel kellene odáig fejleszteni, hogy több fegyvert lehessen rendelni tőle, és a beszerzések segítsék a német ipar teljesítményét
– fejtette ki. Az infrastruktúra-fejlesztések önmagukban szintén nem jelentenek teljes megoldást a versenyképességi problémákra. „Az infrastruktúraépítés is biztosan segíti a növekedést, de az új hidak és vasúti szerelvények önmagukban nem javítják a globális német versenyképességet. Ahhoz sokkal alacsonyabb energiaárak, a kényszerekkel operáló, felülről vezérelt zöldátállás újragondolása és a mostaninál sokkal dinamikusabb innováció, digitalizáció is kellene” – magyarázta Tatár.
Az elemző különös figyelmet fordított az Egyesült Államok kereskedelempolitikájának várható hatásaira.
Márpedig a növekedés beindításra nagy szükség lesz: hamarosan »becsapódnak« Washington vádővámjai. Ezek elsősorban az európai autóipart, gépipart, vegyipart és gyógyszeripart érintik érzékenyen: azaz a legjobban éppen a német exportot
– figyelmeztetett a szakértő. A hatások jelentősek lehetnek: „A Bloomberg számításai szerint a német gazdasági növekedés önmagában a vámoktól 1,7 százalékot eshet majd a következő egy évben” – idézte Tatár. Ez pedig nekünk sem éppen jó hír, hiszen Németország a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, így a gazdaságuk lassulása a magyar gazdaságot is visszahúzhatja.
A helyzetet tovább súlyosbítja Németország kínai piacvesztése is.
Különösen fájdalmas ráadásul a német vállalatok számára, hogy éppen kiszorulóban vannak a kínai piacról, és azon belül is a legjövedelmezőbb kínai autópiacról
– mondta az elemző. Ez a kettős nyomás alapjaiban kérdőjelezheti meg a német gazdasági modell jövőjét: „Ha még az amerikai piacról is kiszorulnak a német vállalatok, akkor a német exportmodell alapjaiban dől össze, és teljesen új stratégiára lesz szükség” – zárta gondolatait Tatár Mihály.
(Borítókép: Friedrich Merz kancellár 2025. február 3-án Berlinben, Németországban. Fotó: Maja Hitij / Getty Images)