Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a héten többször is belengette, hogy mivel a bankok idei jelentős számladíjemelése szerinte nem indokolt, ezért beavatkozna a kormány a folyamatokba. Az áremelés tagadhatatlan, felesleges állami beavatkozás pedig rossz. Az Index megvizsgálta a bankok jelenlegi kedvezményeit, amelyeket a lakosságnak nyújtanak, és megállapítható, hogy az ügyfelek tudatosabb bankolással a kormányzat nélkül is rengeteget le tudnak faragni a díjakból.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a héten a közösségi oldalán jelezte, hogy a bankok idei jelentős számladíjemelése nem indokolt, így a tárcavezető kijelentette, ha kell, beavatkoznak a területen. Majd egy szűk körű partin kedden, az EXIM Awards díjátadó gálán is hangot adott annak a véleményének, hogy speciális számlacsomagok kialakítását javasolta a nyugdíjasok és családok számára, és kérte a bankszövetség segítségét, hogy ezt közösen dolgozzák ki. Fontosnak nevezte a miniszter, hogy ezek az érintettek számára megfizethető számlacsomagok legyenek.
Bár a változásokról még nem születtek konkrétumok, az Index megvizsgálta, milyen korcsoportokra bonthatók a bankok ügyfelei, és ezekben milyen kedvezmények érhetők el jelenleg,
hiszen egyre biztosabbnak tűnik, hogy valamilyen intézkedés mellett dönt a kormány a számladíjemelések tekintetében.
Amellett, hogy a magyar bankszektor 2024-ben történelmi nyereséget ért el, már most is nagyon sok kedvezmény áll az ügyfelek rendelkezésére. Ezek egy részét épp az állam tette kötelezően ingyenessé vagy kedvezményessé – hívta fel erre a figyelmet az Indexnek Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Minden lakossági ügyfél számára ingyenesek a bankkártyás vásárlások a boltokban és az interneten is, csakúgy, mint a fizetési kérelem kifizetése, az ATM-ből vagy postán elérhető törvényi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel és két kisebb kedvezmény: a QR-kódos fizetés és a törvényileg havi 40 ezer forintig ingyenes készpénzátvétel az erre szerződött boltokban. Ezenkívül sok banknál létezik korlátlanul vagy 50 ezer forintig ingyenes vagy kedvezményes átutalási lehetőség is. A szakember szerint sokan vannak régi, már nem előnyös számlacsomagban évek, akár évtizedek óta. Mások eleve rossz számlacsomagot választottak, mert rábeszélték őket.
Talán érdemes onnan kezdeni, hogy a 14–18 éves korosztályban a bankszolgáltatások kifejezetten olcsók, sok esetben ingyenesek. Három banknál, a Gránit Banknál, az MBH Banknál, és az OTP Banknál a két legfontosabb (és általában kikerülhetetlen) költség, a havi számlavezetési díj és a bankkártya éves díja folyamatosan ingyenes, ahogy a bankkártyás vásárlások is. Ráadásul törvényi ingyenes ATM és postai készpénzfelvétel 16 éves kortól kérhető. Az OTP és Raiffeisen bankok emellett külön kuponos kedvezményprogramokat is működtetnek, kifejezetten ennek a korosztálynak.
Így jellemzően 24-26 éves korig jár a diákoknak a diákszámla. Mivel ebben az életkorban már bármilyen felnőtt számlát megnyithatnak, a diákszámla olcsóbb, mint egy átlagos felnőtt bankszámla: olcsó vagy ingyenes a havi számlavezetési díj (ez a leggyakoribb kedvezmény), és sok esetben legalább az első évben nem számolják fel a bankkártya éves díját sem. A diákhiteles ügyfelek külön Diákhitel Számla nevű konstrukciót vehetnek igénybe a folyósítási szakaszban, ami
négy banknál is törvényi előírás alapján nyújtja ingyen a legtöbb szolgáltatást – köztük a számlavezetési díjat és a bankkártya mindenkori éves díját, továbbá az átutalást is.
Három pénzintézet, az OTP Bank, a Raiffeisen Bank és az UniCredit Bank is vezet olyan számlát, amelyet a továbbtanulást nem választó, pályakezdő fiatalok is igénybe vehetnek, miközben ugyanolyan kedvezményeket nyújt, mint egy diákszámla.
És akkor lépjünk a következő szintre! 35 éves kor a végső határ, amit a bankok a felnőttek világában kedvezményes életkornak tekintenek, legalábbis az OTP Banknál a Bázis számlán automatikus kedvezmény jár 28 éves korig, ami a kedvezményes számlavezetést jelenti, a prémiumfeltételek pedig 35 éves korig vehetők igénybe kedvezményesen. A Smart számlacsomag esetében korábban 35 éves korig az előírtnál kevesebb összegű jövedelem is elég volt a kedvezményes számlavezetési díjhoz, de mióta a minimálbér meghaladta a 150 ezer forintot, ez a különbség csak formálisan maradt meg.
Aztán hosszú évtizedek jönnek, amelyekben már semmilyen kedvezmény nincs korcsoportoknak, nagycsaládosoknak vagy egyéb társadalmi rétegeknek.
Majd 65 éves korban aztán belépnek a nyugdíjasok, akik számára a CIB Bank kínál 50 százalékos számlavezetési díjkedvezményt, ha családi flottában csatlakoznak a bankhoz. Régebben lehetett igényelni kifejezetten nyugdíjas bankszámlát, amely kedvező (549 forintos) számlavezetési díj mellett díjkedvezményeket, valamint egy CIB Orvosi tanácsadó vonal szolgáltatást is biztosított. Ezt a korábbi ügyfelek ma is használhatják.
Gergely Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a felnőtt korosztályban is elérhető sok olyan kedvezmény, amelyről talán kevesebbet hallottak az ügyfelek. A drága bankszolgáltatások ezekkel is hatékonyan csökkenthetők lennének. Ilyen például az alapszámla nevű konstrukció. Ez európai uniós, kötelezően kínált szolgáltatás, amelynek lényege, hogy a minimálbérhez kötött – jelenleg 1334 forintos vagy olcsóbb havi díjú – számlavezetési díjért cserébe ingyenes éves díjú bankkártya, a törvényivel megegyező ingyenes készpénzfelvétel és – összesen havi 100 ezer forintig – legfeljebb havi négy ingyenes elektronikus átutalás jár, továbbá a csoportos beszedés és a bankkártyás vásárlás is kötelezően ingyenes.
Az Erste Bank, Gránit Bank, MBH Bank, OTP Bank és Raiffeisen Bank – akár havi 600 ezer forintos, vagy még nagyobb összegig – kedvezményes devizaváltást biztosít ügyfeleinek a devizaárfolyamokból. Az Erste Bank, K&H Bank, OTP Bank, Raiffeisen Bank és UniCredit Bank is biztosít olyan digitális kuponokat saját ügyfeleinek, amelyek bankkártyás vásárláskor jelentős kedvezményeket kínálnak. Bár a kuponok változnak, de magát a lehetőséget folyamatosan biztosítják a bankok.
Azt is fontos kiemelni, hogy majdnem minden bank évek óta kiszámíthatóan nyújtja a számlanyitási és az ügyfélajánlási akciókat. Így akár több százezer forintot is bezsebelhetnek az ügyfelek. Ezeknél – teljesíthető feltételekért és általában 2 év hűségidőért cserébe – bankonként jellemzően mintegy 40 ezer forintos ajándékpénzt kapnak az új számlanyitó ügyfelek, ezt szabadon elkölthetik, és még adózniuk sem kell utána.
A bankok – egy-két kis bank kivételével – nem hárítják át az ügyfélre a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket, melyet 0,45 százalékos mértékben minden devizaváltás után be kell fizetniük az államkasszába tavaly október 1. óta. És bár kis tétel, a bankok nem hárítják át a lakosságra a bankkártyás vásárlásokat terhelő, évenkénti egyszeri 500 forintos pénzügyi tranzakciós illetéket sem.
Gergely Péter szerint 2013-ig, a pénzügyi tranzakciós illeték megjelenéséig szinte minden banknál létezett az ingyenes bankszámla, ami a számlavezetési díjat, a bankkártya éves díjat, az átutalások és csoportos beszedés díját ingyen biztosította havi 150 ezer forintos jóváírás esetén.
Ezt pedig pont az állam által bevezetett pénzügyi tranzakciós illeték szorította ki a piacról.
Az illetéket az állam azóta jelentősen, másfélszeresére megemelte 2024. júliusban, melyet a bankok a tavalyi év végéig jogszabályi előírás alapján nem háríthatták át a lakossági ügyfelekre. A szakember szerint a költségcsökkentéshez igazából elég lenne a piactorzító tranzakciós illeték kivezetése, ami Európában csak hazánkban és Szlovákiában van, és utána visszatérhetnének az ingyenes bankszámlák Magyarországon is. Mindez piaci alapon is megvalósulhatna, tehát az állam beavatkozása nélkül.
A 2025 év eleji banki díjemelések megterhelők ugyan, de valójában csak a kormányzat által megemelt pénzügyi tranzakciós illeték továbbhárítását, illetve az évenkénti egyszeri inflációs díjemelést foglalják magukban, ami megfelel a jelenleg hatályos jogszabályoknak. 2023 januárja óta, az előző évi inflációk alapján egymásra épülve, 2023-ban 14,5 százalékkal, majd 2024-ben 17,6 százalékkal, míg idén 3,7 százalékkal emelkedtek a banki díjak, ami együttesen mintegy 40 százalékos díjemelést jelent.
Az átutalásokra, csoportos beszedésekre, készpénzfelvételekre ható pénzügyi tranzakciós illetéket a kormány másfélszeresére emelte 2024-ben.
Ez azt jelenti, hogy ezekre a műveletekre még rájön egy legfeljebb 50 százalékos emelési hatás, ami akár 109 százalékig is felemelheti a banki díjemelkedés mértékét.
Gergely Péter szerint amennyiben a kormányzat újabb piactorzító szabályozást alkalmaz, és valamilyen módon kötelezi a bankokat alacsonyabb banki költségek alkalmazására, úgy többféle kedvezőtlen hatásra lehetne számítani.
Csökkenhet a banki innováció, a digitális fejlesztések üteme, ami végső soron az ügyfeleknek lenne rossz.
A bankok visszaléphetnek a számlanyitási kedvezményektől, ami jelenleg szabályos pénzesőnek számít, és ez passzívabbá teheti a lakosságot, miközben az elmúlt években már éppen elindult egy jó irány a számlanyitásokban. A bankok csökkenthetnék vagy megszüntethetnék a kedvezményes devizaváltási kereteket, és kivezethetnék az általuk kínált kuponos kedvezményeket is.
Bezárhatnának most még kedvező díjcsomagokat, és olyan újakat nyithatnának helyettük, amelyek már nem lesznek annyira kedvezőek a lakosság számára.
Mindez ráadásul kihathat olyan tényezőkre is, mint például a bankok hitelkamatai, amelyek emelkedhetnek vagy nem fognak annyira csökkenni, mint amennyire lehetne. Holott ez nemcsak a lakosságnak, de az államnak is hasznos, hiszen segíti a gazdaság fejlődését, bővülését.
(Borítókép: Nagy Márton 2025. január 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)