A kormány reményei szerint 2025 a gazdasági fordulat éve, azonban az infláció itt van a nyakunkon, kezdeni kell vele valamit – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszer a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. A tárcavezető szerint amíg megfelelő a gazdasági növekedés, addig a lakosság le tudja nyelni az inflációt. Hozzátette: 2028-ra érhető el az 1000 eurós minimálbér. Varga Mihály szerint Európa elveszítette versenyképességét, és egyelőre nem látja, miként tudja visszaszerezni. Az újdonsült jegybankelnök úgy látja: visszatérhet a gazdasági növekedés, míg a legfontosabb feladat az árstabilitás elérése. Az MKIK elnöke pedig arról beszélt: tudásalapú kamarára van szükség, ami a vállalatok digitalizációjának, ezáltal a versenyképesség javításának kulcsa.
2025 a gazdasági áttörés, a gazdasági fordulat éve – adta meg az alaphangot beszédében a Pénzügyminisztérium az általa irányított Nemzetgazdasági Minisztériumba olvadásával gazdasági csúcsminiszterré avanzsált Nagy Márton, aki nyolc pontot sorolt fel, ami alátámasztja ezt:
„A Donald Trump-adminisztrációval elérkezett a gazdaságpolitika újrasúlyozása: az államok fejlesztőkké válnak, ahogy azt Kínában látjuk, de felzárkózik az Egyesült Államok, valamint Németország is ráül erre a »rule breaker« vonalra” – fogalmazott a tárcavezető, akinek olvasatában a Trump egyik fő gazdaságpolitikai törekvésének tekintett kereskedelmi vámok legfőbb célja a termelés, a gyárak relokációja.
Az USA nem okozott meglepetést, Németország viszont igen: a fiskális konzervativizmusnak vége. A következő 10 évben évente a GDP 2 százalékát fordítják gazdaságélénkítésre. A világ harmadik legnagyobb gazdasága, Németország is belépett a globális gazdasági versengésbe. Brüsszel gazdasági törekvéseit azonban továbbra sem értem
– mondta Nagy Márton.
A miniszter szóba hozta az új gazdaságpolitikai akciótervben szereplő elemeket: a bérek vásárlóerejének növelését, a vállalkozások támogatását, illetve a lakhatási nehézségek csökkentését. Ezenfelül behozott három újnak számító elemet: az ismét emelkedő infláció letörését, a 100 új gyár programot, valamint az adócsökkentési intézkedéseket – utóbbi kettőt Orbán Viktor jelentette be évértékelő beszédében.
Ebben a keretrendszerben szeretnénk, hogy repülőrajtot vegyen a magyar gazdaság
– fogalmazott a miniszter.
Nagy Márton emlékeztetett: a turizmus fellendülése egyértelmű, a lakossági hitelezésben is fordulat ment végbe – mindez úgy, hogy nem a támogatott, hanem a piaci hitelezés dübörgött. „Őrület van a lakáspiacon”, ami jól látszik a tranzakciószámokban. Az építőipar rendelésállományának 16 százalékos növekedése pozitív fordulatot jelez, továbbá az élelmiszeriparban, gyógyszeriparban is egyértelmű a fogyasztás bővülése – sorolta.
„A legnagyobb kihívás jelenleg az infláció” – deklarálta Nagy Márton. A reálbérekben jelentős emelkedés ment végbe, a 2023-as reálbércsökkenést sikerült leküzdeni, „de a kérdés, hogy vissza tudtuk-e adni a lakosságnak azt, amit az infláció elvett? A válasz igen. A bérek magasabban vannak most, mint az elmúlt három évi infláció – a reálbér-emelkedés három év alatt 8,7 százalék volt. A jövedelmi kategóriák közül ez a hatás a minimálbérnél volt a legnagyobb, itt 17 százalékos reálbér-növekedés valósult meg” – mondta a miniszter, hozzátéve: áfa-visszatérítést adnak azoknak a csoportoknak, akiket az infláció a legjobban „megrágott” – utalt a nyugdíjasoknak szánt kedvezményre.
„Az infláció sosem nyugszik” – mondta Nagy Márton, aki rámutatott: a dübörgő élelmiszer-infláció egyértelmű feszültséget szül a lakosság körében, ezért kezelni kell – mondta a miniszter, majd rámutatott: ezzel kapcsolatban három lépésben gondolkodnak – közösen a kiskereskedelmi szektorral:
„A hat nagy élelmiszerlánc közül kettő adott értékelhető választ, ami az árak kordában tartását vetíti előre, van még munka e téren” – üzent Nagy Márton a kiskereskedelmi szektor szereplőinek.
A pénzügyi szektor rekordbevételeket realizáló szereplői sem maradtak ki. „Tovább emelkednek a különböző pénzügyi szolgáltatások díjai, a bankok dráguló számlacsomagjaival is kezdeni kell valamit” – hangsúlyozta.
Támogatásáról biztosította az agrárszektor szereplőit, akik soha nem látott támogatásokhoz juthatnak a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében. Évtizedek óta nem látott száj- és körömfájás tizedeli az állatállományt, az ezáltal elszenvedett veszteségek végső soron a sertéshús, illetve a tej árában is megjelenhetnek. „A helyzet mindenképp kezelést igényel, az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak” – jelezte.
Nagy Márton emlékeztetett a hároméves bérmegállapodásra. Idén 9, jövőre 13, utána 14 százalékkal növekszik a minimálbér.
„Az 1000 eurós minimálbér az európai középmezőnybe hozza Magyarországot, ez 2028-ra elérhető.”
A minimálbér a lakosságnak bevétel, a vállalkozásoknak kiadás. Ha 10 százalékkal emelkedik a minimálbér, 2-3 százalékkal emelkedik az átlagbér.
A minimálbérnek két hatása van: az egyik, hogy a vállalatok árat emelnek, ám Nagy Márton szerint a termelékenység növekedésével ennek az éle kivehető. „A munkaerőköltség növekszik, de ezzel párhuzamosan a munkaerő-hatékonyság is fejlődik” – mondta.
Emlékeztetett, hogy 1900 vállalat adott be jó pályázatot a Demján Sándor Program keretében, a vállalatok nagy része digitalizálni szeretne, illetve kapacitásbővítő beruházásokat eszközölni. „A kormány olcsó források – például támogatott hitelek – által segíti a termelékenységnövelési szándékot.” Példaként említette a Széchenyi Kártya-hiteleket, melyek volumene ma 5000 milliárd körül van, ez a költségvetésnek 320 milliárd forint kiadást jelent. „A beruházási hitelek kamata 3, az egyéb hitelek támogatott kamata 4,5 százalék” – mutatott rá.
Nagy Márton egyetért Nagy Elekkel abban, hogy végre kell hajtani a vállalkozások adóterheinek egyszerűsítését – erről egyeztetnek a kamarával. Az ESG-követelményekkel kapcsolatos adminisztrációs kötelezettség egyéves halasztását szorgalmazza, valamint az NTAK egyszerűsítését is kilátásba helyezte, amivel szerinte a mikrovállalatok esetében van probléma, de várhatóan 2026-ban bevezetik az e-nyugtát, ami megoldja a mostani macerás helyzetet.
A Magyar Nemzeti Bank új vezetése elkötelezett az infláció csökkentése mellett, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ugyanakkor a monetáris politika mozgásterét jelentősen befolyásolja, hogy mi történik körülöttünk – mondta az a Varga Mihály, aki hosszú, miniszterségben eltöltött évek után először szólalt fel a Magyar Nemzeti Bank elnökeként.
A jegybankelnök hangsúlyozta: a kiszámíthatatlan nemzetközi környezet ellenére a magyar gazdaság egyensúlyi pozíciói jelentősen javultak, a pénzügyi rendszer stabil, a növekedési kilátások kedvezőek.
„Minden gazdasági térség a saját kihívásaival küzd. Az amerikai gazdaság még kitart, az európai azonban nincs jó helyzetben, bár a hadiipari fejlesztések reményt adhatnak” – mondta Varga Mihály.
Jelenleg nehéz látni, hogyan tudja orvosolni Európa azt a versenyképességi lemaradást, amit az elmúlt évtizedekben összegyűjtött
– fogalmazott az új jegybankelnök.
Varga Mihály az ismét felfutóban lévő inflációval kapcsolatban elmondta: 2024 szeptembere óta a világ több országában ismét növekedni kezdtek a fogyasztói árak. Szerinte ennek hátterében a nyersanyagárak, valamint az élelmiszerárak világpiaci növekedése is szerepet játszik. „Jól látszik azonban, hogy az árak felfelé könnyen mozognak, lefelé viszont kevésbé látható ez a dinamika” – mondta, a cukor világpiaci árát példaként felhozva, melynek 16 százalékos csökkenése egyelőre nem épült be a fogyasztói árakba.
Varga Mihály szerint az infrastrukturális beruházások hiánya okozza az EU versenyképességi problémáit. Rámutatott, hogy 2010-hez képest mostanra a szárazföldi infrastruktúrával kapcsolatos kiadások 14 százalékkal csökkentek az EU-ban, míg az Egyesült Államokban 45 százalékkal nőttek.
„Amikor a versenyképesség hiányát keressük az Európai Unióban, akkor elég világosan látszik, hogy infrastrukturális beruházások nélkül nem lehet előrelépni” – fejtette ki a jegybankelnök, aki megjegyezte, hogy az uniós központi bank egyelőre nem készül ilyen beruházások finanszírozására, „bár ezek még csak az első nyilatkozatok voltak elnök asszony részéről”.
A jegybankelnök szerint a GDP alakulása egyértelműen azt mutatja, hogy jó irányba halad Magyarország, ugyanis a tavalyi negyedik negyedéves bővülés többszörösen meghaladta az uniós átlagot.
A beruházási ráta 2019-es képest csökkent, de még így is a 8. legmagasabb az unióban. „Ez a mutató kifejezetten magas bázisról lépett vissza” – jegyezte meg.
A jegybankelnök szerint a GDP-adatok kiváló alapot adhatnak arra, hogy a gazdaság ismét élénkülő pályára lépjen. „A magyar gazdaság növekedése egyre szélesebb alapokon nyugszik. A vállalatok leginkább három dologtól tartanak: a kereslet visszaesésétől, az infláció emelkedésétől, valamint az adminisztrációs terhektől, amikkel foglalkozni kell a döntéshozóknak” – fogalmazott Nagy Mártonhoz hasonlóan.
A jegybankelnök kifejtette: a magyar bankrendszer egészséges, hitelezési képessége erős. A hitelbetét-mutató tekintetében azonban elmaradunk a régiós átlagtól, úgyhogy van mozgástér még a fejlődésre – tette hozzá. „A háztartási hiteldinamika tavaly is erős volt, viszont a vállalkozási hiteldinamika továbbra is mérsékelt, „abban bízunk, hogy a konjunktúra megerősödésével utóbbi is élénkül” – mondta.
A jegybank legfontosabb feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. A pénzügyi rendszer stabilitása mellett ezekre kell koncentrálni – szögezte le Varga Mihály. Rávilágított azonban, hogy nincs olyan terület, melyet ne érintene az infláció, „ezért kulcskérdés, hogy amennyiben tartósan visszatérhetne, miként ronthatná a gazdaság helyzetét”. Ugyanakkor hozzátette: szerinte nem tér vissza a magas infláció.
A 2025-ös év megnyerésének a kulcsa az árstabilitás elérése, amihez következetes és fegyelmezett monetáris politikára van szükség, jegybankelnökként ilyen politikát ígérek
– zárta mondandóját.
Hogyan lehet a magyar gazdaságot versenyképesebbé tenni, és ebben milyen szerepe van a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (mkkv) alkotta kamarának – vázolta Nagy Elek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetését tavaly november végén átvevő elnök emlékeztetett: „kamarai reneszánszot hirdettünk, amely a vállalkozót helyezi középpontba”. Hozzátette: a tudáson keresztül vezet az út, ezért hirdették meg a tudásalapú kamarát. „A tudásalapú kamara vezet a tudásalapú gazdaságfejlesztéshez” – mondta.
A vállalkozások kétharmada alkalmaz olyan munkaerőt, aki innovációra specializálódott. „Ezek a cégek 70 százalékkal többet költenek munkavállalókra, mint a nemzetgazdasági átlag, ebből is látszik, hogy optimisták, hisznek a jövőben” – mondta Nagy Elek, aki leszögezte: a vállalkozások méretbeli ugrására van szükség – a kis- és középvállalkozások (kkv) mérethatékonyságára való törekvést korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is deklarálta.
Jelentős probléma azonban a források szűkössége, „de azért vagyunk vállalkozók, hogy ezt megoldjuk”. Ökoszisztéma építése a cél: szét kell nézni a képzési rendszerben, például a szakképzés, felnőttképzés környékén, a hiányzó képzéseket kell felépíteni. Az oktatásba behívjuk a vállalkozásokat, aminek köszönhetően hatékonyan megoldható ez a hiányosság – mondta Nagy Elek, aki szerint
ennek kifutása 6-8-12 év, „de el kell kezdeni”.
Az MKIK elnöke felhívta a figyelmet a Harvard Egyetem és a Boston Consulting Group (BCG) közös kutatására, amely rámutat, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használók 12 százalékkal több feladatot voltak képesek végrehajtani, 25 százalékkal gyorsabban és 40 százalékkal jobb minőségben. Azonban jelentős a kockázat is, ugyanis a helytelen megoldások 19 százalékkal nagyobb arányban jelentek meg. „Ez rámutat arra, hogy az ember és az MI interakciója rendkívül fontos, a magyar kkv-kat minél hamarabb meg kell tanítani az MI használatára” – mondta Nagy Elek.
Számos külső tényező van befolyással a magyar gazdaság működésére, ami többek között inflációs kockázatot is hordoz magában – tért rá az elnök a fogyasztói árak ismételt szárba szökkenésére. „A helyzet komplex kezelésével ez a probléma kezelhető, ám ehhez a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a kamarák szoros együttműködésére van szükség” – vázolta az elnök.
A vállalkozók problémáinak megértéséhez kutatásokra van szükség, vagyis meg kell kérdeznünk őket, a kapott információkat összegezve pedig adatalapú döntéseket kell hozni – mutatott rá a kamaraelnök. A kisebb vállalkozások két legégetőbb problémájának az adminisztrációs, valamint az adó- és járulékterheket említette.
Az adminisztrációs terheket széles körben lehet csökkenteni, amihez kormányzati oldalról maximális támogatást tapasztalnak – mondta Nagy Elek. A bürokráciacsökkentés eszközeként említette – például a turizmus iparágban tevékenykedő vállalatok esetében – az adminisztrációs rendszerek, például az NTAK-adatok egyszerűsítését, digitalizálását. Hasonlóan vélekedett a vállalatok terheit növelő fenntarthatósági adatkötelezettség, az ESG-jelentésekkel kapcsolatban, melyek elhalasztását szorgalmazza.
A kamara a magyar exportképes vállalkozások felmérését és támogatását is zászlajára tűzte. Fontos, hogy a közbeszerzéseken a magyar tulajdonú cégek kerüljenek előtérbe, ahogy az történik például Ausztriában vagy épp Olaszországban az európai uniós szabályok betartása mellett – jelezte a kamaraelnök.
Nagy Elek szót ejtett a 100 milliárd forintos keretösszegű Demján Sándor Programról, amellyel olvasatában új korszak kezdődik a kkv-k forráshoz juttatásában, ami a MKIK hálózatán keresztül történik. „Megkeressük azokat a vállalkozásokat, melyek növekedését kellő források bevonásával támogatni tudjuk” – mondta.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóját percről percre közvetítettük, amelyet ezen a linken tud elolvasni.
(Borítókép: Nagy Márton 2025. március 8-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)