Több mint 1400 szarvasmarhát ölnek le Győr-Moson-Sopron vármegyében, miután ötven év óta először azonosították a rendkívül veszélyes és ragadós száj- és körömfájás vírusát egy kisbajcsi telepen. A járvány megfékezése érdekében az állategészségügyi hatóság drasztikus lépésre kényszerült, amiről nem tájékoztatták a bábolnai önkormányzatot.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírust azonosított egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen. A rendkívül ragályos betegség több mint ötven év után jelent meg újra Magyarországon – legutóbb 1973-ban fordult elő az országban.
A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a betegség tünetei. A fertőzött állatoknál magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak láthatók. A helyi állategészségügyi hatóságot a telepet ellátó állatorvos március 5-én értesítette, aznap helyszíni vizsgálat és mintavétel is történt. A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma március 6-án erősítette meg.
Mint arról beszámoltunk, Pásztor Szabolcs országos főállatorvos azonnali hatósági intézkedéseket rendelt el a súlyos gazdasági kárral járó betegség elterjedésének megakadályozása érdekében. A telep zárlat alá került, és további korlátozó intézkedéseket vezettek be.
Az érintett állatállomány felszámolása haladéktalanul megkezdődött. Szombaton este Pintér Róbert bábolnai önkormányzati képviselő arról tájékoztatott, hogy a leölt marhákat egy Bábolna közigazgatási területéhez tartozó külterületre szállítják. Az ugytudjuk.hu-nak megerősítette, hogy
a csaknem ezer tonnányi tetemet egy Bábolna mellett ásott hatalmas gödörben fogják megsemmisíteni.
Ezt – információi szerint – a Nébih rendelte el, és jelölte ki a területet is. A képviselő ugyanakkor nehezményezte, hogy erről a település vezetői hivatalos értesítést nem kaptak. Információi szerint egészen jövő hét csütörtökig folyamatosan tart majd az állati tetemek szállítása és égetése.
A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony rá, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok is veszélyeztetettek. Emberre nem jelent veszélyt, azonban az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőzött állatokat nem lehet gyógyítani – ha egy gazdaságban egyetlen állat is megbetegszik, akkor az összes párosujjú patás állatot fel kell számolni. A járványügyi helyzet rendkívüli, ezért a korlátozások is szigorúak:
A betegségről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, ahol támogatásáról biztosította az agrárszektor szereplőit. Jelezte, hogy a járvány által elszenvedett veszteségek végső soron a sertéshús, illetve a tej árában is megjelenhetnek.
A helyzet mindenképp kezelést igényel, az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak
– nyilatkozta a miniszter. Az intézkedéseket a járványhelyzet alakulása alapján folyamatosan felülvizsgálják.