Öthavi csúcsra ugrott a forint az euróval szemben, miközben a dollár ellenében is látványos erősödést produkált az elmúlt napokban. Ebben szerepe volt annak, hogy a német kormány történelmi léptékű gazdasági stimulust és védelmi költekezést lengetett be. Szakértők szerint az orosz–ukrán konfliktus alakulása, a várható vámháború és a következő napokban érkező hazai inflációs adatok dönthetik el, folytatódik-e a forint menetelése. Heti összefoglalónk.
„Egy rövid szünetet követően folytatódott a héten a január 7. óta tartó forinterősödési trend” – kezdte lapunknak küldött elemzésében Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum szakértője.
Míg a hétfő reggelt 402 körül kezdte az euró-forint árfolyam, addig a hét közepére már 398 alatti árfolyamszintekkel is találkozhattunk, amely öt hónapos csúcsot jelent.
A dollárjegyzések is többször 368-ig zuhantak – jelezte az elemző. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője emlékeztetett, hogy a múlt péntek esti események – Donald Trump és Volodimir Zelenszkij találkozója – után a forint először átmenetileg jelentősen gyengült, az árfolyam egy darabig 407-ig is felkúszott, majd innen korrigált, és ért végül többhavi rekordértékre a hét közepén.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője rámutatott, hogy az euróval szemben a 398-as, rendkívül erős támasz azonban megállította a mozgást.
Utoljára tavaly októberben járt itt az árfolyam
– emelte ki. Regős jelezte, hogy a dollár a héten gyengült az euróval szemben, ami jótékony hatást gyakorolt a forintra. A zöldhasú gyengülésében szerepet játszott a monetáris politikai várakozások alakulása:
Európában elkezdtek a fegyverkezés nyomán szigorúbb, míg az Egyesült Államokban a recessziós félelmek nyomán lazább monetáris politikát árazni
– világított rá. Rodic Ádám szerint megváltozott az amerikai és európai gazdasági kilátásokról szóló befektetői narratíva.
Varga szerint a piaci szereplők elkezdték negatívan árazni Donald Trump „ad hoc vámpolitikáját”, emiatt erősödtek az amerikai kamatvágási várakozások. Másrészt abban is bíznak a befektetők, hogy az orosz–ukrán háború lezárása irányába tett erőfeszítések előbb-utóbb eredménnyel zárulnak.
A német szövetségi választásokat követően a győztes pártok az adósságfék-szabály megreformálása mellett tették le voksukat. A költségvetési szabályok enyhítésével több száz milliárd euró irányul majd infrastrukturális beruházásokra és védelmi kiadásokra.
Ez remek hír a német értékláncokban szorosan integrált kelet-közép-európai országoknak, így Magyarországnak is
– hangsúlyozta Rodic Ádám. A fiskális lazítás kilátásba helyezésével a német 10 éves államkötvény hozama eddig több mint 40 bázisponttal emelkedett, de emelkedtek például a francia és magyar állampapírpiaci hozamok is. „Az európai kamatemelkedések az eurónak is erős támaszt nyújtottak, amely megmagyarázza a felértékelődését, melyet az EKB 25 bázispontos kamatcsökkentése sem ingatott meg hosszabb ideig” – világított rá az elemző.
Varga megerősítette, hogy a Németország által bejelentett költségvetési lépések jelentősen erősítették az eurót, ami közvetve a forintra is pozitív hatással volt. Az euró-dollár árfolyam az 1,04-es szintről 1,09 közelébe emelkedett a héten, így a dollár-forint jegyzése 387-ről 367-ig zuhant.
Orbán Viktor a szombaton tartott gazdasági évnyitón úgy értékelte a német gazdaságélénkítő terveket, hogy „az, hogy jó-e Magyarországnak közép- és hosszú távon, hogy Németország elengedi az adósságféket, és hogy hadsereget fejleszt, azt egyelőre még nem lehet tudni. Az viszont biztos, hogy rövid távon a magyar gazdaság ezzel csak jól járhat.”
A pozitív várakozások mögött az a logika, hogy mivel a magyar gazdaság erősen függ a német teljesítményétől, így ha az felpörög, akkor a magyar is követni fogja.
Arról is kérdeztük az elemzőket, hogy a következő héten hogyan mozoghat a magyar fizetőeszköz.
A legvalószínűbb az lesz, hogy a forint a 400-as szint körül ingadozik
– vélekedett Regős. Ettől akkor lehet eltérés, ha a keddi inflációs adat a vártnál lényegesen jobb vagy rosszabb lesz, hiszen ez befolyásolhatja a kamatvárakozásokat. Szintén befolyásolhatják az árfolyamot az orosz–ukrán háború lezárásával és az amerikaiak által kivetni szándékozott vámokkal kapcsolatos hírek.
Az elkövetkező napokban is felkészülhetünk egy magasabb devizapiaci volatilitásra, az irányokat pedig leginkább az orosz–ukrán háborúról, az európai védelmi kiadásokról, a német költségvetési lazításról és a vámokról érkező szalagcímek jelölik majd ki
– jelezte Rodic Ádám. Hozzátette, hogy a januári német ipari termelési adatok, a márciusi euróövezeti Sentix befektetői hangulatindex és a magyar költségvetési hiány februári alakulása fontos mutatók lesznek.
„A legfontosabb adatközlés kedden reggel érkezik, a KSH közzéteszi a februári inflációs adatsort”
– emelte ki Varga. A Bloomberg konszenzusa alapján 5,3 százalékos éves infláció várható, az Equilor számításai szerint 5,2 százalékos, az MBH szerint 5,3 százalékos. Regős szerint a februári inflációs adat is a januári szinten alakulhatott. Emlékezetes, hogy januárban az infláció a várakozásokat érdemben meghaladta, a várt 4,9 százalék helyett 5,5 százalékra emelkedett az előző havi 4,6 százalékról.
Fontos még, hogy szerdán teszi közzé az MNB a legutóbbi kamatdöntő ülésről szóló jegyzőkönyvet, majd nem sokkal később az Egyesült Államokban is megjelennek a februári inflációs adatok.
Az euró-forint árfolyamában továbbra is a 398–407-es tartomány látszik bejárhatónak, viszont a dollár-forint jegyzése lejjebb tolódott, most a 360–380-as zónában mozoghat
– jelezte előre Varga. Regős is hasonló véleményen van, szerinte a forint a 400-as szint körül ingadozhat a következő napokban, hacsak nem érkeznek váratlan hírek. Korábban Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével néztük meg, mivel járhat a történelmi léptékű német gazdasági stimulus, amiről ide kattintva olvashat bővebben.
(Borítókép: Friedrich Merz 2025. március 8-án Berlinben. Fotó: Kay Nietfeld / picture alliance / Getty Images)