Ahogy arról az Index korábban több ízben beszámolt, idén élesedtek a kormány új gazdaságpolitikai akciótervének lakhatást könnyíteni szándékozó lépései, melyekről bővebben itt olvashat.

Az otthonteremtés nem egyszerű Magyarországon – erről is írtunk –, és a jövőben sem ígérkezik annak, tekintve, hogy az áremelkedés már a tavalyi év végén berobbant, 2025 elején pedig tovább folytatódott.

Ezt erősíti meg az MBH Elemzési Centrum 2024 negyedik negyedévre vonatkozó Lakáspiaci Kitekintője is. Az elemzőközpont számításai szerint a magyar lakáspiac 2024-ben visszaesést mutatott, 13 295 új lakás épült, ami 29 százalékkal kevesebb az előző évhez képest. Az építési engedélyek száma is csökkent, így a következő évben csak mérsékelt növekedés várható, legfeljebb 10 százalékos emelkedéssel.

Ingatlanba folyhatnak az állampapírpénzek

A lakáspiaci tranzakciók száma 2024-ben 124 504 volt, de a következő évben 10-20 ezerrel több adásvétel történhet, részben a lakhatást támogató intézkedéseknek és lejáró állampapírokból felszabaduló tőkének köszönhetően: 2025-ben minden eddiginél nagyobb kifizetések valósulnak meg a prémium-állampapíroknál (PMÁP). A tőke- és kamatfizetés megközelíti az 1750 milliárd forintot, ebből csak az év első három hónapjában 1270 milliárd kerül kifizetésre.

Nem a PMÁP az egyetlen lakossági állampapír, amely idén kamatot fizet, összesítve 2025-ben 3000 milliárd forint környékén lehet a tőke- és kamatkifizetés összege. Ennek a pénznek egy jelentős része a nagyot csökkenő kamatok miatt alternatív befektetési célpontot keres – részben ingatlanbefektetés formájában.

Mindennek már most tapasztalható a keresletfelhajtó hatása, amely egyúttal felfelé hajthatja az ingatlanárakat. A Duna House Barométer adatai szerint például idén januárban a fővárosi adásvételek 36 százalékát a befektetési cél motiválta.

További jelentős drágulás várható

Az ingatlanárak tovább emelkednek: az éves nominális növekedés 14,5 százalékra nőtt, míg reálértékben 10,6 százalékos drágulás tapasztalható.

2024-ben nőtt a Budapest és a legtöbb vidéki település közti árolló mértéke a használt lakások esetében. Az új és a használt lakások árváltozása kezd szétválni egymástól, mivel az új építésű lakások áremelkedési trendje továbbra is erős maradt, míg a használtaké csak enyhébb növekedést mutat. A budapesti új lakások átlagos négyzetméterára 1,4 millió forint körül alakul.

Már csak két kerületben fordul elő 1 millió forint alatti átlag-négyzetméterár. Az ingatlan.com adatai szerint január elején Budapesten kerülettől függően 739 ezer és 1,9 millió forint között volt az eladó használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára. A legolcsóbb kerület a XX. a legdrágább pedig az V.

A fővárosi új lakásoknál is jelentős eltérések vannak: 2,9 millió forintos átlagárával a XII. kerület a legdrágább, ezzel szemben a legalacsonyabb árat a XVIII. és XX. kerület nyújtja, mindkét városrészben 1 millió forint alatt maradt az új lakások átlagos négyzetméterára.

A bérleti díjak is emelkedtek: országosan 9,4 százalékkal, Budapesten 9,5 százalékkal nőttek 2025 januárjában. A reálbérek növekedése, a nyugdíjpénztári megtakarítások és állampapír-kifizetések tovább fokozhatják a keresletet.

A KSH–ingatlan.com lakbérindexe alapján a kínálati lakbérek 2025 januárjában tovább emelkedtek: országosan 1,7, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek a kiadó lakások bérleti díjai a korábbi hónaphoz viszonyítva. Az előző év azonos időszakinál országosan 9,4, Budapesten 9,5 százalékkal, a 2015. évi bázisidőszakinál pedig 116, illetve 106 százalékkal voltak magasabbak a januári lakbérek.

A lakáshitelezés rekordokat dönt: 2024-ben 227 százalékkal több lakáscélú hitelre szerződtek, és 2025 januárjában az igényelt jelzáloghitelek összege 53 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakához képest. Az új hitelek volumene várhatóan 25 százalékkal nő 2025-ben.

(Borítókép: Shutterstock)