„Rengeteg pénz van a magyar gazdaságban, rengeteg pénz van a vállalatoknál, rengeteg pénz van a háztartásoknál, és óriási hitelezési kapacitások vannak a bankoknál. Annyi a feladat, hogy ebben az évben ezeket a pénzeket megmozdítsuk” – többek között így jellemezte Orbán Viktor miniszterelnök a magyar gazdaság jelenlegi állapotát az MKIK gazdasági konferenciáján. Az ott elhangzott legfontosabb állításain keresztül igyekszünk bemutatni azt, hogy milyen kilátásai vannak a magyar gazdaságnak.
Bár korábban a már bejelentett édesanyákat érintő szja-mentesség, valamint az áfa-visszatérítés után újabb nagyobb horderejű bejelentést vártak Orbán Viktortól, a kormányfő szombaton végül pusztán megerősítette a korábbi gazdaságfilozófiáját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) konferenciáján. „Amit a jövőt illetően mondani tudok Önöknek a magyar gazdaságpolitikáról, az, hogy annak filozófiai alapjai, leglényegesebb elemei nem fognak megváltozni.” Továbbra is a munkakalapú, a családokat pozitívan szankcionáló adórendszert lehet várni a kormánytól.
Orbán Viktor ugyanakkor kiemelte azt is: nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, hogy elfogyott a magyar munkaerő. Szerinte körülbelül 300 ezer magyar ember még munkába állítható idehaza. „Ehhez persze képzések, egy területileg kiegyensúlyozottabb gazdaságpolitika, illetve egyebek is kellenek, de még legalább 300 ezer olyan honfitársunk van, aki úgy tűnik, hogy akarna is dolgozni, de még nem találja meg ehhez a lehetőséget.”
A gazdaságpolitikai stratégia harmadik pillére a vállalkozások támogatása lesz.
A kormányfő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel egyetemben többször is hangot adtak annak, hogy a Széchenyi Kártya Programon keresztül a vállalkozások már eddig is több száz milliárd forint értékben részesülhetnek támogatásokban. „Három háborús év alatt plusz 400 milliárd forintot pumpáltunk a gazdaságba, kifejezetten a vállalkozások, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások támogatására. Azt tervezzük, hogy idén (...) a 2024-es évhez képest 1730 milliárd forinttal több pénzt fogunk a magyar gazdaságba pumpálni a vállalkozókon, elsősorban kis- és középvállalkozásokon keresztül.”
Mindezt a kormány úgy akarja kivitelezni, hogy a költségvetési egyensúly végig megmarad. Ez azt takarja, hogy nullás elsődleges egyenleg kell, a kamatkiadások mértékében költekezhet túl a kormány. „Ez az a mozgástér, amivel rendelkezik a gazdasági miniszter. Hogyha az elsődleges hiányunk is negatívba megy, az olyan pénzügyi instabilitást okozhat az országban, amit nem engedhetünk meg magunknak.”
Ám itt érdemes megállni egy pillanatra.
Orbán Viktor és Nagy Márton egyértelműen kijelentették, szerintük a fiskális konzervativizmusnak európai szinten vége. A két politikus ezt Németországon keresztül vezette le, „a németek hoztak egy döntést: 800 milliárd eurós csomag, friss pénz a gazdaságban” – így Orbán Viktor, míg Nagy Márton annak adott hangot, hogy Európa legnagyobb gazdaságában „a következő 10 évben évente a GDP 2 százalékát fordítják gazdaságélénkítésre. A világ harmadik legnagyobb gazdasága, Németország is belépett a globális gazdasági versengésbe.”
Ez pedig végül ragadós lehet az Európai Unióban és a fejlesztő államok kerülhetnek előtérbe.
A Macronomx Gazdaság napja című konferenciáján a gazdasági miniszter külön kifejtette, hogy a globális gazdaság strukturális kihívás, technológiai váltás előtt áll. A folyamatot a kínaiak elkezdték, és Donald Trump hivatalba lépésével az Egyesült Államok is nagyobb sebességre kapcsolt. A fejlesztő államok szerint erre érdemes most hatalmas összegeket költeni.
Az EU mindeddig ezt másként látta, ebben a régiós megközelítésben jelentett hatalmas változást Németország minapi döntése. „De ez átmeneti beruházás, amíg át nem áll a struktúra.” A kormány már korábban is érvelt amellett, hogy a maastrichti kritériumok miatt az Európai Unió lemarad, mert az Egyesült Államok és Kína hatalmas összegeket költ versenyképességére, sokkal inkább túlköltekeznek, mint az uniós országok.
„A probléma lényege, még egyszerűbben fogalmazva az, hogy az Európai Uniónak az volt az eddigi legfontosabb szabálya, hogy a tagállamok költségvetési hiányának 3 százalék alatt kell lenni. Aki ettől eltér, egy előre ismert szankciórendszer szerint büntetést fog elszenvedni. Láthatjuk, hogy a versenytársaink nem ezt csinálják, sőt hallhattak számokat, hogy évtizedek óta nem ezt csinálják, és eljött az a pillanat, amikor az uniónak szembesülnie kell ennek következményeivel” – összegezte Orbán Viktor az MKIK konferenciáján.
Nagy Márton szerint ez nem jelentheti azt Magyarországon, hogy beköszöntött a fiskális alkoholizmus korszaka.
Egyébként a miniszterelnök külön kiemelte beszédében, hogy a kormány az elmúlt 15 év minden választási évben csökkentette a költségvetési hiányt. Ez szerinte jól mutatja, hogy „elkötelezettek vagyunk a pénzügyi fegyelem irányába”. Az mindenesetre jól látható, hogy a nemzetközi folyamatok alapján az látszik, hogy a költségvetési hiány mint a gazdaságpolitika egyik korábbi fokmérője, a jövőben megváltozik.
Elképzelhető, hogy végül Európa feltűri ingujját és elkezdi felvenni a versenyt a globális versenytársakkal szemben úgy, hogy forrást pumpál a gazdaságokba.
Mindenesetre Orbán Viktor szerint az biztos, hogy a pénzpumpa első következménye az lesz, hogy „Európa közepén megkezdődik Németország újrafelfegyverzése. Lesz német hadsereg. Az lesz a legnagyobb egész Európában, nagyobb lesz mindenki másénál, és a mögötte álló ipari bázis, amit ebből a pénzből akarnak kiépíteni, az is messze nagyobb lesz mindenki másénál. Ilyet a II. világháború óta nem láttunk.”
Bár a magyar konjunktúraérzeten egyáltalán nem látszik – Nagy Márton szerint az élelmiszer-infláció februárban felmehet akár 7 százalék fölé is –, a kormány váltig állítja: az idei év az áttörés éve lesz, illetve a gazdaság fordulópontot ért el. A nemzetgazdasági miniszter ezt a Macronomx konferencián több pontban vezette le:
Tehát a legnagyobb kihívás ismét az infláció lett. A reálbérekben jelentős emelkedés ment végbe, a 2023-as reálbércsökkenést sikerült leküzdeni, „de a kérdés, hogy vissza tudtuk-e adni a lakosságnak azt, amit az infláció elvett? A válasz igen. A bérek magasabban vannak most, mint az elmúlt három évi infláció – a reálbér-emelkedés három év alatt 8,7 százalék volt. A jövedelmi kategóriák közül ez a hatás a minimálbérnél volt a legnagyobb, itt 17 százalékos reálbér-növekedés valósult meg” – mondta a miniszter.
Az Index nemrég egy táblázatban mutatta be a magyar gazdaság legnagyobb problémáját. E szerint
a 2021 és 2025 januárja közötti 4 évben 83,45 százalékkal emelkedett a szóban forgó alapvető élelmiszerek átlagára a KSH táblázatában található számok alapján.
Az alapvető élelmiszerek fogyasztói átlagárának alakulása az elmúlt 5 év januárjában (forintban):
| 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | |
| Kenyér (fehér, kg) | 374 | 458 | 966 | 871 | 904 |
| Zsemle (1 db) | 30 | 36 | 69 | 66 | 68 |
| Csirkemellfilé (csont és bőr nélküli, kg) | 1360 | 1730 | 1760 | 1900 | 2310 |
| Csirkeszárny (kg) | 639 | 763 | 1180 | 1170 | 1120 |
| Csirkecomb (kg) | 653 | 807 | 1340 | 1230 | 1200 |
| Sertéshús (comb, csont és csülök nélkül, kg) | 1440 | 1440 | 1610 | 1890 | 2010 |
| Rövid karaj (kg) | 1660 | 1780 | 2510 | 2630 | 2630 |
| Kristálycukor (kg) | 254 | 277 | 260 | 388 | 386 |
| Só (étkezési, finomított, nem tengeri só, 1 kg) | 146 | 158 | 291 | 272 | 264 |
| Tojás (10 db) | 442 | 498 | 904 | 750 | 930 |
| Burgonya (kg) | 200 | 270 | 400 | 398 | 402 |
| Tehéntej (UHT, 2,8% zsírtartalom, liter) | 258 | 315 | 298 | 318 | 524 |
| Tehéntej (pasztőrözött, ESL, 2,8% zsírtartalom, liter) | 258 | 303 | 557 | 457 | 534 |
| Finomliszt (búza, kg) | 181 | 242 | 219 | 179 | 272 |
| Rétesliszt (kg) | 217 | 287 | 482 | 336 | 339 |
| Étolaj (napraforgó, liter) | 590 | 802 | 749 | 650 | 793 |
| Sajt (trappista, tömb, kg) | 1940 | 2400 | 4650 | 2950 | 3440 |
| Vaj (legalább 80% zsírtartalom, 100 g) | 332 | 391 | 791 | 621 | 708 |
| Margarin (200–250 g) | 292 | 362 | 629 | 601 | 580 |
| Kávé (őrölt, 200-250 g) | 722 | 812 | 1250 | 1320 | 1670 |
| Sertészsír (nem mangalica, 400-500 g) | 456 | 497 | 1070 | 812 | 791 |
| Tészta (spagetti, 4 tojásos, gyári készítésű, 400-500 g) | 402 | 479 | 846 | 615 | 603 |
| Rizs (hántolt, fényezetlen, kg) | 419 | 467 | 777 | 736 | 753 |
| Kakaós csiga (db) | 147 | 175 | 262 | 247 | 252 |
Forrás: KSH
Ez a táblázat a közelgő választások miatt is fontos, hiszen a konjunktúraérzet azt eldöntheti, és kevésbé lesz fontos a növekedés. Ahogy azt többször kifejtettük, a világjárványt követően a demokraták által elkezdődött a gazdasági helyreállás az Egyesült Államokban, de a választási eredmény ezt nem tükrözte. Jól látható, hogy a világon a lakosság konjunktúraérzetének javítása mindenhol hosszú folyamat. Pedig a kormánynak a valós konjunktúraérzet megteremtése most a választás miatt fontosabb, mint a KSH-számokban kimutatható növekedés.
Ennek megfelelően az idei kormányzati bejelentések sokkal inkább a lakossági konjunktúraérzetet célozták, mint a GDP-növekedést.
Ha visszatérünk az élelmiszer-inflációra, akkor a mostani tudásunk szerint szerdán dönthet a kormány arról, hogy a folyamatokba valamilyen módon (egyáltalán nem biztos, hogy ha lépnek, akkor az ársapkát választják) beavatkoznak. Egyelőre pusztán annyit tudni, hogy a hat nagy élelmiszerlánc közül kettő adott értékelhető választ, „ami az árak kordában tartását vetíti előre, van még munka e téren” – üzent Nagy Márton a kiskereskedelmi szektor szereplőinek.
Az Index ráadásul több forrásból is úgy értesült, hogy a kormány sokkal inkább abban gondolkodik, hogy
A BESZERZÉSI ÁRAKAT FEL KELLENE TÜNTETNI AZ ÜZLETEKBEN A FOGYASZTÓK SZÁMÁRA, PUSZTÁN A LEHETSÉGES MÉRLEGELÉS MIATT
– pontosan úgy, ahogy már egy korábbi cikkünkben megírtuk. Nagy Mártont egyébként részletesen is kérdeztük arról, hogy milyen problémák állhatnak az élelmiszerárak emelkedése mögött. Hiszen gyakran felvetődik, hogy nem hatékony az egész élelmiszer-ellátási struktúra, vertikálisan nem integrált, így nem hatékony.
Nagy Márton szerint ha a termelő – most épp az alapanyagárak miatt – emel az árain, arra a folyamatban következő szereplő „ctrl+c, ctrl-v”-vel rápakolja a saját emeléseit. Nem véletlen tehát, hogy háromlépéses akciótervet dolgoztak ki az élelmiszerárak megfékezésére. Ennek első eleme – az önkéntes árcsökkentés – a kereskedőket és a beszállítókat érinti. A második, a haszonkulcs maximalizálása, ami szintén őket célozza. A harmadik, az árstop viszont mindenkire hat: a termelőtől kezdődően az összes szereplő árképzését érinti.
„Ezt a jövő szerdai kormányülésen megtárgyaljuk. Az önkéntes árcsökkentéssel kapcsolatos kérésünkre adott válaszok alapján a hat láncból kettőnek van olyan vállalása, ami értékelhető, a többi négyé nem. Meglátjuk, mi lesz a kormány reakciója erre” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: ha ezt nem tudjuk elfogadni, a haszonkulcs maximalizálásával jön a következő lépés. Ugyanakkor a tárcavezető szerint oda kell figyelni az élelmiszer-infláció mellett a növekvő banki számlavezetési díjakra is. A kormány ezt is észrevette, azzal „elkaptunk benneteket, ezt nem kéne csinálni” – fogalmazott a miniszter.
Rengeteg pénz van a magyar gazdaságban, rengeteg pénz van a vállalatoknál, rengeteg pénz van a háztartásoknál, és óriási hitelezési kapacitások vannak a bankoknál. Annyi a feladat, hogy ebben az évben ezeket a pénzeket megmozdítsuk, és egy értelmes módon a gazdasági növekedés és termelékenység szolgálatába állítsuk. Ez lehetséges. Erre megvannak a megfelelő embereink, megvannak a programjaink, és nagyon remélem, hogy az önök részéről is megvannak azok a kijelölt, megválasztott vezetők, akikkel le is tudjuk bonyolítani ennek a gazdasági lendületszerzésnek a folyamatát
– összegezte a magyar gazdaság jelenlegi állapotát Orbán Viktor.
(Borítókép: Orbán Viktor beszédet mond a Gazdasági évnyitó 2025 rendezvényen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikai fórumán Budapesten, a Puskás Arénában 2025. március 8-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)