„Két százalékkal csökkenhet a teljes infláció az árrésstoptól” – fogalmazott az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egy háttérbeszélgetésen. Kedden jelentette be a kormány, hogy március 17-től harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. Most a miniszter az Indexnek elárulta a részleteket, bezárathatják azokat a boltokat, amelyek nem teljesítik az új játékszabályokat, valamint a kormányzati intézkedés március 17-től május 31-ig lesz effektív. Az árstophoz képest kisebb szabályzás, de a termékkör nagyobb.
Kedden kiderült, hogy a fogyasztói árak emelkedése a januári magas szint után februárban sem lassított. A lakosság leginkább az élelmiszerárakon keresztül érzi a bőrén az inflációt. A magyar gazdaság kriptonitja a fogyasztói árak mellett a gyenge ipari teljesítmény.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már szombaton, az Economx és az Index közös konferenciáján arról beszélt, hogy „akár 7 százalékig is felkúszhat az élelmiszer-infláció”. Ez pedig előrevetítette, hogy a teljes infláció sem tud csökkenni.
Januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg a tavalyit. Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az élelmiszerek ára az év első hónapjában éves szinten 6, havi szinten 1,9 százalékkal drágult. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétette a friss, februári adatokat. Ez alapján a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg 2025. februárban az egy évvel korábbiakat. Az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt, ezen belül
A havi viszonylatban februárban átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak januárhoz képest. Itt az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, ezen belül az étolaj 5,4, a kávé 5,2, a margarin 4,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8, a kenyér 3,3, a párizsi és a kolbász 2,7, a csokoládé, kakaó 2,3, a vaj és a vajkrém 2,0, a baromfihús 1,9 százalékkal többe került.
szinte azonnal, Ahogy az adatok megérkeztek, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentést tett: a kormány belenyúl harminc alapvető élelmiszer árába.
„A kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre. Március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot” – közölte kedden Orbán Viktor miniszterelnök.
Orbán Viktor kedden a Facebook-oldalán kijelentette: „Az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében tárgyalásokat folytattunk az elmúlt napokban a kereskedelmi láncok képviselőivel.” A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokat úgy értékelte, hogy tovább harcolnak az indokolatlan áremelések ellen. Majd a bejelentést követően kiderült az a lista is, amely az árrésstopos élelmiszerekre vonatkozik:
A kormány már korábban kommunikálta a háromelemes lépés tervezetét:
„A gyengébbtől megyünk az erősebb felé, jelenleg a második szinten vagyunk” – mondta az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen. A tárcavezető kiemelte, a korábbi egyeztetéseket követően számára világossá vált, hogy a hat kereskedelmi láncból pusztán kettő tett megfelelő ajánlatot a kormánynak.
A kereskedelmi árrés korlátozását úgy kell értelmezni, hogy semmilyen árrés nem emelkedhet. Tehát ami 10 százalék fölött van, az 10 alá került, de ha valakinek most egy termékkörön 4 százalékos árrése van, akkor annak befagyasztását várja el most a kormány a listán szereplő termékeknél – a januári árhoz képest. A lista összesen a kiskereskedelmi boltokban kapható élelmiszereknek az egynegyedét tartalmazza. (Az élelmiszer-inflációs kosár 6 százaléka.)
így sokkal nagyobb beavatkozás történik most az élelmiszerkosárban, mint az árstop esetén.
Nagy Márton szerint a ceteris paribus elv alapján a kormány csaknem 10-15 százalékos csökkenést vár az élelmiszer-inflációs kosárban, a teljes inflációt a számítása szerint 2 százalékponttal csökkentheti. Nem a listaárat, hanem a fizikailag beérkező árat veszi figyelembe a kormány. Ez végül alacsonyabb nettó élelmiszerárat eredményezhet.
Tehát a backmarginnal csökkentett beszerzési árra vonatkozik az árrésstop, a minisztérium az alacsonyabb beszerzési árat veszi figyelembe. A beszerzési árak meghatározásánál figyelembe veszik a különböző megállapodásokat, kedvezményeket, amiket a nagykereskedők, beszállítók adnak. A miniszter ismertette a számításuk szerinti felárak mértékét is. Például a csirkecombnál 20, csirkeszárnynál 40, sertészsírnál szintén 40, tehéntúrónál 70, joghurtnál 70-80 százalék, párizsinál 20 százalék felárt tapasztalat az NGM.
Nagy Márton arra is kitért, hogy látják a márciusi adatokat az online pénztárgépek miatt. Ennek alapján az élelmiszer-inflációs trend márciusban folytatódott, 7,1 százalékról megközelítette a 9-10-et. „Ez nem elfogadható” – közölte Nagy Márton. A beavatkozás tényleges hatása az áprilisi inflációban jelentkezik.
Március 17-től május 31-ig lesz effektív a mostani szabályzás.
Nagy Márton végezetül kiemelte, hogy ha nem valósulnak meg a kormányzat számításai, és nem csökken az élelmiszerinfláció 9-10-ről 7-8 százalékra áprilisra, akkor a kormány kész meghosszabbítani az intézkedés hatályát. A kormány számítása szerint a márciusi inflációban még nem lesz ennek az intézkedésnek látható a hatása, és áprilisban lehet törés az árakban.
Jelen pillanatban a beszállítók megígérték, hogy nem emelnek
– mondta Nagy Márton, majd kiemelte, hogy jövő héten ismét egyeztet ezzel a szektorral. Az áprilisi törés a miniszter szerint a beszállítókon múlhat, hogy tartózkodjanak az emeléstől.
A kereskedelmi egységekben jellemzően a termékeken belül a saját termékek felárai 10 százalék alattiak, ugyanakkor az idegen márkás termékek árrése sokkal nagyobb – ez a probléma gyökere. Így árcsökkenést az utóbbinál vár a kormány. Annak érdekében, hogy ne lehessen játszani ezzel, a kormány szabályozza ennek a két terméktípusnak az arányát is, és lesznek készletezési szabályok is. Tehát a saját termékek arányát senki nem növelheti.
Nagy Márton szerint a kereskedők nem fogják az intézkedés hatását más termékekre áthárítani, mert „ez már egy akkora termékkör, ahol a helyettesítő termékek is az intézkedés hatálya alatt vannak”.
A szabályzás azokra a kereskedelmi egységekre vonatkozik, amelyek 2023-ban az értékesítési nettó árbevételükben egymilliárd forint fölötti eredményt realizáltak. (A fő tevékenységnek pedig az élelmiszer kiskereskedelem lesz meghatározva.)
„Nem lehetett külön termékenként meghatározni az árréseket” – összegezte az Indexnek Nagy Márton, aki szerint egyértelműen nem kereslet által húzott profitról beszélünk. Ezért főként a kereskedőket kell megfogni. Arra a kérdésünkre, hogy jönnek-e újra hatósági árak, kiemelte, hogy a kormány ezt el akarja kerülni, de „majd meglátjuk az inflációs adatokat”.
Összesen 15-20 százalékkal nőhet a kereslet ezekre a termékekre a kereskedők szerint.
Nagy Márton azt is elárulta, hogy a részletes szabályzás egy-két napon belül kikerül a Magyar Közlönybe. Hasonló intézkedést vettek be Romániában és Észak-Makedóniában a miniszter szerint, aki azt is kiemelte: a kormány mindenképpen el akarja kerülni a hatósági árak bevezetését.
(Borítókép: Nagy Márton 2024. október 14-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)