Úgy tűnik, igencsak meglazult a lánc, amivel a kormány befogni szándékozott az inflációt. A fogyasztói árak emelkedése ugyanis a januári magas szint után februárban sem lassított. A lakosság leginkább az élelmiszerárakon keresztül érzi bőrén az inflációt. A magyar gazdaság kriptonitja a fogyasztói árak mellett a gyenge ipari teljesítmény. A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokat úgy értékelte, hogy tovább harcolnak az indokolatlan áremelések ellen.
Annak ellenére, hogy januárban a kiskereskedelem forgalma 4,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, a keddi KSH-adatok azt mutatják, az infláció továbbra is tombol. Ugyanakkor lehetett sejteni, hogy a februári adatok ismét kíméletlenek lesznek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már szombaton, az Economx és az Index közös konferenciáján arról beszélt, hogy „akár 7 százalékig is felkúszhat az élelmiszer-infláció”. Ez pedig előrevetítette, hogy a teljes infláció sem tud csökkenni. Az elemzői várakozás februárra vonatkozóan 5,3 százalék volt, az Indexnek nyilatkozó szakértők úgy értékelték, hogy az idei inflációs csúcsot januárban láttuk.
Januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg a tavalyit. Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az élelmiszerek ára az év első hónapjában éves szinten 6, havi szinten 1,9 százalékkal drágult. Az élelmiszer-drágulást az év első hónapjában külön táblázatba gyűjtöttük:
Az alapvető élelmiszerek fogyasztói átlagárának alakulása az elmúlt 5 év januárjában (forintban):
| 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | |
| Kenyér (fehér, kg) | 374 | 458 | 966 | 871 | 904 |
| Zsemle (1 db) | 30 | 36 | 69 | 66 | 68 |
| Csirkemellfilé (csont és bőr nélküli, kg) | 1360 | 1730 | 1760 | 1900 | 2310 |
| Csirkeszárny (kg) | 639 | 763 | 1180 | 1170 | 1120 |
| Csirkecomb (kg) | 653 | 807 | 1340 | 1230 | 1200 |
| Sertéshús (comb, csont és csülök nélkül, kg) | 1440 | 1440 | 1610 | 1890 | 2010 |
| Rövid karaj (kg) | 1660 | 1780 | 2510 | 2630 | 2630 |
| Kristálycukor (kg) | 254 | 277 | 260 | 388 | 386 |
| Só (étkezési, finomított, nem tengeri só, 1 kg) | 146 | 158 | 291 | 272 | 264 |
| Tojás (10 db) | 442 | 498 | 904 | 750 | 930 |
| Burgonya (kg) | 200 | 270 | 400 | 398 | 402 |
| Tehéntej (UHT, 2,8% zsírtartalom, liter) | 258 | 315 | 298 | 318 | 524 |
| Tehéntej (pasztőrözött, ESL, 2,8% zsírtartalom, liter) | 258 | 303 | 557 | 457 | 534 |
| Finomliszt (búza, kg) | 181 | 242 | 219 | 179 | 272 |
| Rétesliszt (kg) | 217 | 287 | 482 | 336 | 339 |
| Étolaj (napraforgó, liter) | 590 | 802 | 749 | 650 | 793 |
| Sajt (trappista, tömb, kg) | 1940 | 2400 | 4650 | 2950 | 3440 |
| Vaj (legalább 80% zsírtartalom, 100 g) | 332 | 391 | 791 | 621 | 708 |
| Margarin (200–250 g) | 292 | 362 | 629 | 601 | 580 |
| Kávé (őrölt, 200-250 g) | 722 | 812 | 1250 | 1320 | 1670 |
| Sertészsír (nem mangalica, 400-500 g) | 456 | 497 | 1070 | 812 | 791 |
| Tészta (spagetti, 4 tojásos, gyári készítésű, 400-500 g) | 402 | 479 | 846 | 615 | 603 |
| Rizs (hántolt, fényezetlen, kg) | 419 | 467 | 777 | 736 | 753 |
| Kakaós csiga (db) | 147 | 175 | 262 | 247 | 252 |
Forrás: KSH
A táblázat a közelgő választások miatt is fontos, hiszen a konjunktúraérzet eldöntheti a jövő évi eredményeket, kevésbé lesz fontos a tényleges növekedés.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétette a friss, februári adatok. E szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg 2025. februárban az egy évvel korábbiakat.
Ami a havi viszonylatban történő változást illeti: februárban átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak januárhoz képest.
Miközben az elemzői közösség az infláció enyhe fékeződését várta februárban, a KSH friss adata újabb gyorsulásról számolt be. A februári infláció így nem csak a piaci konszenzusnál lett magasabb, de minden várakozást felülmúlt. Így tehát már két egymást követő hónapban okozott igen kellemetlen meglepetést az infláció. Februárban havi szinten ugyanis 0,8 százalékkal emelkedtek az árak, ami így 5,6 százalékos év/év inflációs rátát jelent. A friss havi átárazás az inflációs láz előtti években mért 0,2–0,3 százalékos havi áremelkedés nagyjából négyszerese – értékelte az adatokat az ING Bank vezető elemzője.
Virovácz Péter szerint a részletek alapján az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további erőteljes drágulása volt. Erre már a hétvégi megszólalásában is utalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Mindez gyorsan el is vezetett ahhoz, hogy a kormányzat úgy érezze, hogy rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyek letörhetik a hivatalos inflációs statisztikát. Ugyanakkor – ahogyan a korábbi példák is mutatták – ezeknek a beavatkozásoknak lehetnek olyan hátulütői, amelyet jelenleg nehéz számszerűsíteni.
Az elmúlt két hónapban látott élelmiszerár-emelkedés egyébként a megélhetési válság időszakát idéző átárazási ütem. Amennyiben ötéves távlatban vizsgáljuk a kumulált áremelkedést, akkor az élelmiszerek esetében 2020 februárja és 2025 februárja között 80,3 százalékos drágulást láthatunk. Aligha meglepő, hogy a háztartások általánosságban elégedetlenek az anyagi helyzetükkel
– vont az Index számításaival hasonló párhuzamot a közgazdász.
Némi meglepetésre a tartós fogyasztási cikkek is drágultak havi összevetésben, a jelentősebben erősödő forint ellenére. Kellemes meglepetésnek nevezhető ugyanakkor, hogy a háztartási energia alig járult hozzá az infláció felfutásához. Visszahúzták az inflációs rátát az üzemanyagok és a ruházkodási cikkek árváltozásai is. Ezzel szemben újabb sokkoló szolgáltatásinflációt láthatunk: januárhoz képest 1,2 százalékkal nőttek az árak ebben a szegmensben. Jelentősen drágultak az egyéb szolgáltatások, ahol megtalálható a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások díjváltozása. Komoly áremelkedést mutatnak az olyan munkaerőigényes szolgáltatások árai is, mint az egészségügyi vagy háztartási szolgáltatások. Itt vélhetően a minimálbéremelés áthárítása zajlik a fogyasztói árakba.
„Az érzékelt infláció kapcsán továbbra is ront az összképen az olyan mindennapos költések, mint az élelmiszerek vagy néhány alapvető szolgáltatás jelentős drágulása. Az érzékelt infláció erősödése vélhetően tovább rontja majd a fogyasztói bizalmat. Különösen akkor, hogy ha beigazolódik az a félelem, miszerint a vállalkozások nagyon szűkmarkúan mérik majd idén a béremeléseket. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a háztartások egy jelentős része a vásárlóerejének csökkenésével szembesül majd, ha az idei béremelés mértéke nem éri el az infláció mértékét sem. Jelen helyzetben tehát sokkal inkább kell tartanunk az infláció recessziós hatásától, sem mint egy ár-bér spiráltól” – fogalmazott Virovácz Péter.
Az elemző rámutat: az érzékelt infláció mellett a maginfláció 6,2 százalékra emelkedése is óvatosságra kell, hogy intse a jegybankot. A most kialakuló helyzetben ugyanis egy elhamarkodott gazdaságélénkítő monetáris lépés csak tovább súlyosbíthatja az inflációs sokkot a forint leértékelődésén keresztül. Az inflációs helyzet tehát minden fronton romlik és ez jelentősen beszűkíti a monetáris politika mozgásterét.
A februári inflációs mutató következtében az ING Bank ismét felülvizsgálta az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Míg a januári adat után az idei évre várt átlagos inflációt 5,1 százalékra emelte, a mai adat fényében immáron 5,6 százalékos a friss előrejelzés. Az év hátralévő részében pedig vélhetően 5,0-6,5 százalék között hullámzik majd a ráta.
Ilyen inflációs kilátások mellett egyre nagyobb esély mutatkozik egy újabb komoly negatív meglepetésre a gazdasági teljesítményben
– vetített előre a szakértő.
„A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok pénze többet érjen és többől tudjanak gazdálkodni. A kormány ezért figyelemmel kíséri az árak, kiemelten az élelmiszerárak alakulását és kész azonnal beavatkozni. Februárban az élelmiszerár-emelés meghaladta a 7 százalékot, ami jelentős teher a magyar lakosság, különösen a családok és nyugdíjasok számára” – összegezte az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kormány célja, hogy megvédje a családokat és a nyugdíjasokat, így mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza az indokolatlan áremeléseket és csökkentse az alapvető élelmiszerek árát. Az élelmiszerárak alacsony szinten tartása közös érdek. A kormány három lépésből álló komplex akciótervet dolgozott ki az áremelőkkel szemben: 1.) önkéntes árcsökkentés; 2.) haszonkulcsok hatósági korlátozása; 3.) hatósági árak bevezetése.
A kormány mindezeken túlmutatóan döntött az online árfigyelő rendszer bővítéséről és a nyugdíjasok áfa-visszatérítéséről. A kormány a megfizethető élelmiszerárak, valamint a kiskereskedelmi verseny erősítése érdekében fenntartja és tovább bővíti az online árfigyelő rendszert, melynek segítségével a családok össze tudják hasonlítani, hol a legkedvezőbb bevásárolni – olvasható a minisztérium közleményében.
A Nemzetgazdasági Minisztérium arra is kitért, hogy az árfigyelő hatékonyságát bizonyította, hogy az indulás utáni első 3 hónap során a kezdeti 62 termékkategóriából 56 termékkategóriában, átlagosan 6,7 százalékkal csökkentek az átlagárak. A továbbiakban a nyomon követett termékek listája 100 kategóriára bővülhet, és olyan alapvető élelmiszerek is szerepelnek majd rajta, mint a hal, kávé, tea, rizs, tejszín, marhahús, zsemle és kakaópor. Mindezek mellett a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság is fokozott figyelemmel ellenőrzi az alapvető élelmiszerek, például a tejtermékek és tojás árképzését, hogy a verseny tisztaságát és a fogyasztók érdekeit biztosítsák.
Később Orbán Viktor bejelentette, a kormány belenyúl harminc alapvető élelmiszer árába, majd megszereztük a termékek listáját is. „A kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre. Március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot” – jelentette be kedden a miniszterelnök.
Érdemes arra is kitérni – ahogy azt korábban megírtuk –, Németország elkezdte földbe döngölni Orbán Viktor ígéretét. A legfrissebb adatok szerint januárban az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Azonban a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,8 százalékkal nagyobb volt a decemberinél. A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene 2025 januárjában.
Megszokott módon a legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés látható. Az Európai Unió versenyképességi problémái, Németország gazdasági válsága korlátozza az exportvezérelt magyar gazdaságot, így az ipar teljesítményét. Így a magyar gazdaság két legnagyobb problémája az ipari termelés és az infláció lett.
Ahogy azt többször kifejtettük, a világjárványt követően a demokraták által elkezdődött a gazdasági helyreállás az Egyesült Államokban, de a választási eredmény ezt nem tükrözte. Jól látható, hogy a világon a lakosság konjunktúraérzetének javítása mindenhol hosszú folyamat. Pedig a kormánynak a valós konjunktúraérzet megteremtése most a választás miatt fontosabb, mint a KSH-számokban kimutatható növekedés.
Ennek megfelelően az idei kormányzati bejelentések (mint például az SZJA-mentesség) sokkal inkább a lakossági konjunktúraérzetet célozták, mint a GDP-növekedést.
Ha visszatérünk az élelmiszer-inflációra, akkor a mostani tudásunk szerint szerdán dönthet a kormány arról, hogy a folyamatokba valamilyen módon (egyáltalán nem biztos, ha lépnek, akkor az ársapkát választják) beavatkoznak. Egyelőre pusztán annyit tudni, hogy a hat nagy élelmiszerlánc közül kettő adott értékelhető választ, „ami az árak kordában tartását vetíti előre, van még munka e téren” – üzent Nagy Márton a kiskereskedelmi szektor szereplőinek szombaton.
Az inflációs adatokhoz érdemes hozzátenni, hogy a bérek 8,7 százalékkal vannak magasabban, mint az elmúlt három évben kimutatott inflációs növekedés – legalábbis a kormányzati számítás szerint, de az is tény, hogy ez az inflációs érzetben egyelőre nem realizálódik. Az Index egyébként több forrásból is úgy értesült, hogy a kormány sokkal inkább abban gondolkodik, hogy
A BESZERZÉSI ÁRAKAT FEL KELL TÜNTETNI AZ ÜZLETEKBEN A FOGYASZTÓK SZÁMÁRA, PUSZTÁN A LEHETSÉGES MÉRLEGELÉS MIATT
– pontosan úgy, ahogy azt egy korábbi cikkünkben megírtuk. Nagy Mártont egyébként részletesen is kérdeztük arról, milyen problémák állhatnak az élelmiszerárak emelkedése mögött. Gyakran felvetődik ugyanis a teljes élelmiszer-ellátási struktúra nem hatékony, vertikálisan nem integrált működése.
Nagy Márton szerint ha a termelő – most épp az alapanyagárak miatt – emel az árain, arra a folyamatban következő szereplő „ctrl+c, ctrl-v”-vel rápakolja a saját emeléseit. Nem véletlen tehát, hogy háromlépéses akciótervet dolgoztak ki az élelmiszerárak megfékezésére. Ennek első eleme – az önkéntes árcsökkentés – a kereskedőket és a beszállítókat érinti. A második, a haszonkulcs maximalizálása. A harmadik, az árstop viszont mindenkire hat: a termelőtől kezdődően az összes szereplő árképzését érinti.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)