A februári inflációs adatok, akárcsak a januáriak, a vártnál magasabbak. A kormány a kiskereskedők árrésének korlátozásával próbálná letörni az áremelkedést. Szakértők szerint más termékeken próbálhatják visszanyerni a kereskedők az elvesztett profitot. A kiskereskedelmi árrés limitálása komoly kihívás elé állítja a szektort – jelezte lapunknak Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint az a nagy kérdés, hogy mi lesz a kereskedőkkel, ha a beszállítók esetleg emelik az áraikat.
A januári 5,5 százalék után februárban tovább nőtt az infláció Magyarországon, elérve az 5,6 százalékot. Az elemzők által várt csökkenés helyett tehát tovább nőtt az áremelkedés üteme, miközben a maginfláció is jelentősen, 5,8 százalékról 6,2 százalékra emelkedett. Az élelmiszerek ára pedig átlagosan 7,1 százalékkal nőtt éves alapon.
A Nemzetgazdasági Minisztérium már március elején jelezte, hogy intenzív egyeztetéseket folytat a piaci szereplőkkel az élelmiszerárak csökkentése érdekében, és nem rest lépéseket is tenni. Erre nem is kellett sokat várni, ezen a héten kedd reggel jöttek a kiábrándító februári inflációs adatok, amit szinte rögtön követett Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése:
„Március közepétől a 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot”.
Az elmúlt időszakban a tojás esetén ez 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt, lássuk be, ez elfogadhatatlan” – részletezte videójában a miniszterelnök. A bejelentést követően pedig az Index birtokába jutott a lista az árrésstopos élelmiszerekről, amit ide kattintva olvashat el.
A kedvezőtlen inflációs adatok fényében szinte biztosra vehető volt, hogy a kormány a közelmúltban beharangozott árszabályozó intézkedéseit életbe lépteti. Első lépésként a kiskereskedők árrésének korlátozása kerül bevezetésre, amely közvetlenül az árszínvonal csökkentését célozná. Szakértők próbálták megfejteni, hogy ez mivel járhat.
Az MBH Bank lapunknak küldött elemzése szerint kérdéses, hogy az árrésstop milyen mértékű árcsökkentést eredményezhet a gyakorlatban, illetve az is bizonytalan, hogy a teljes inflációs kosárra nézve a végső hatás mi lesz.
„A kiskereskedők árrése az elmúlt években érdemben csökkent, így fennáll a veszélye annak, hogy más termékeken igyekeznek az elveszett profitot megkeresni”
– figyelmeztetett Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója, és Balog-Béki Márta szenior tőkepiaci elemző. Rámutattak, hogy a fogyasztói kereslet a béremelkedésnek és a kormány adócsökkentő intézkedéseinek köszönhetően továbbra is erős maradhat, ami növeli a vállalatok árazási erejét.
A gazdasági szereplők továbbra is markáns emeléseket visznek véghez, amit a béremelések költségei és a magasabb lakossági inflációs várakozások is hajtanak
– világítottak rá a szakértők. Az elemzők az újabb negatív inflációs meglepetés miatt 4,6 százalékról 5,1 százalékra emelték a 2025-ös éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésüket. Azt valószínűsítik, hogy a Magyar Nemzeti Bank is kivárhat a kamatcsökkentéssel: „Az adatközlést követően még valószínűbbnek tűnik, hogy idén év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni az MNB.” Ez a monetáris politikai szigor a forint árfolyamát erősebb szinten tarthatja, ami hozzájárulhat a dezinflációhoz.
A kiskereskedelmi árrés limitálása komoly kihívás elé állítja a szektort – figyelmeztet Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az Index által megkérdezett szakértő szerint a kormányzatnak még számos kérdést meg kell válaszolnia az intézkedéssel kapcsolatban.
A legfontosabb kérdés: mi történik, ha a beszállítók mégis emelik áraikat?
Kozák Tamás kifejtette, hogy a bejelentett intézkedéscsomag bármelyik vállalkozó, nem csak a kereskedők számára jelent komoly kihívást, mivel ez „valamilyen szinten egy beavatkozás a piaci alapú árképzésbe, versenytárs típusú árképzésbe”.
Mi van akkor, hogyha ebben az új árrezsimben, mondjuk, a beszállítók továbbra is növelik az áraikat? Erre még nincsen válasz
– világított rá a szakember, hozzátéve, hogy az árrés szabályozása önmagában nem oldja meg az inflációt. Hangsúlyozta, hogy a kereskedőknek sem érdeke az áremelés, hiszen ők is versenyben állnak egymással, magasabb árakon kevesebb terméket tudnak eladni.
A főtitkár szerint a piaci logika alapvetően egyszerű:
„A kereskedő annyiért adja a terméket, amennyiért megveszi a vásárló. Ha a magas árak miatt a vásárló átmegy a versenytárshoz, nyilván árat kell csökkenteni, mert különben elveszíti a vevőt.”
Amikor azonban arról kérdeztük, jogosan várható-e a kereskedőktől, hogy kvázi társadalmi felelősségvállalásként önként csökkentsék áraikat, Kozák úgy fogalmazott: „A társadalmi felelősségvállalás mindig jogos elvárás, de a kereskedőknek is kell a profit, hogy működni tudjanak.” Ugyanakkor hozzátette, hogy az árcsökkentést nem feltétlenül sorolná a társadalmi felelősségvállalás körébe, a felelős árképzést viszont igen, ami figyelembe veszi a vásárlóerőt.
Amikor arról kérdeztük, hogy a kiskereskedők árrése érdemben csökkent-e az elmúlt években, a főtitkár megerősítette ezt a tendenciát. Arra a felvetésre, hogy az árrésstop miatt a kereskedők más termékeken próbálnák-e kompenzálni az elvesztett profitot – ahogy ez az árstopos termékeknél több alkalommal történt –, elmondta, hogy ez a helyzet most is elképzelhető, de mivel a bevont termékek köre szélesebb, ezért ennek alkalmazására korlátozottabb lehetőségek vannak.
Azt viszont leszögezte, hogy a magyar kereskedők igyekeznek hazai beszállítóktól vásárolni, még ha ez sok esetben valamivel drágább is. A kiskereskedői árrések korlátozásának árcsökkentő hatásáról szólva Kozák Tamás határozott véleményt fogalmazott meg:
„Az inflációcsökkenés igazán érezhető árcsökkentő hatása szerintem júliustól várható, ugyanis a bázishatás a második félévtől jelentkezik, mivel a termékek jelentős része tavaly ilyenkor még az árstopos szabályozás alá esett.”
A főtitkár ezzel felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg „egy erősen nyomott árhoz viszonyítjuk a mostani árakat”.
A főtitkár újra hangsúlyozta, hogy a fő kérdés továbbra is a beszállítók magatartása: „A kulcskérdés az, hogy a beszállítók emelik-e az árakat, vagy önkorlátozást gyakorolnak a költségek továbbhárításában.”
Komoly aggodalmát fejezte ki a rendelet végrehajtásának technikai nehézségeivel kapcsolatban. Elmondta, hogy a rendelet váratlanul érkezett, és jelentős erőfeszítéseket igényel a kereskedőktől a gyors átállás. Emlékeztetett, hogy erre négy napot kaptak.
Át kell vezetni az érintett változásokat az árkijelzőkön, meg kell csinálni az új kalkulációt. Hogy ez hogyan fog megtörténni ilyen rövid idő alatt, azt nem tudom. És ne felejtsük el azért, hogy ezek termékkategóriák, tehát ezeken belül konkrétan nagyon sok cikkelem van. Ez nagyon komoly időt és energiát emészt fel. És arról még nem szóltunk, a több helyen a húsvéti termékkatalógusok az árakkal együtt a nyomdában vannak, vagy már ki is kerültek onnan.
– részletezte. Kozák Tamás azt is megjegyezte, hogy meglepetésszerűen jött a kedd reggeli bejelentés: „Tegnap még nem számítottam arra, hogy ma az árintézkedéssel kapcsolatos bejelentéssel kezdjük a napot” – válaszolta arra a kérdésre, hogy előzetesen tudta-e, hogy az kedden délelőtt érkezik a lépés.
A kormány már korábban kommunikálta a háromelemes lépés tervezetét:
„A gyengébbtől megyünk az erősebb felé, jelenleg a második szinten vagyunk” – mondta az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen. A tárcavezető kiemelte, a korábbi egyeztetéseket követően számára világossá vált, hogy a hat kereskedelmi láncból pusztán kettő tett megfelelő ajánlatot a kormánynak.
A kereskedelmi árrés korlátozását úgy kell értelmezni, hogy semmilyen árrés nem emelkedhet. Tehát ami 10 százalék fölött van, az 10 alá került, de ha valakinek most egy termékkörön 4 százalékos árrése van, akkor annak befagyasztását várja el a kormány a listán szereplő termékeknél – a januári árhoz képest. A lista összesen a kiskereskedelmi boltokban kapható élelmiszereknek az egynegyedét tartalmazza (ez az élelmiszer-inflációs kosár 6 százaléka.) Így sokkal nagyobb beavatkozás történik most az élelmiszerkosárban, mint az árstop esetén.
A kormány csaknem 10-15 százalékos csökkenést vár az élelmiszer-inflációs kosárban, ami a teljes inflációt Nagy Márton számítása szerint 2 százalékponttal csökkentheti.
Nem a listaárat, hanem a fizikailag beérkező árat veszi figyelembe a kormány. Ez végül alacsonyabb nettó élelmiszerárat eredményezhet.
Nagy Márton arra is kitért, hogy látják a márciusi adatokat az online pénztárgépek miatt. Ennek alapján az élelmiszer-inflációs trend márciusban folytatódott, 7,1 százalékról megközelítette a 9-10-et. „Ez nem elfogadható” – közölte Nagy Márton. A beavatkozás tényleges hatása az áprilisi inflációban jelentkezik.
Március 17-től május 31-ig lesz effektív a mostani szabályozás.
Nagy Márton végezetül kiemelte, hogy ha nem valósulnak meg a kormányzat számításai, és nem csökken az élelmiszer-infláció 9-10-ről 7-8 százalékra áprilisra, akkor a kormány kész meghosszabbítani az intézkedés hatályát. A kormány számítása szerint a márciusi inflációban még nem lesz ennek az intézkedésnek látható a hatása, és áprilisban lehet törés az árakban.
A kereskedelmi egységekben jellemzően a termékeken belül a saját termékek felárai 10 százalék alattiak, ugyanakkor az idegen márkás termékek árrése sokkal nagyobb – ez a probléma gyökere. Így árcsökkenést az utóbbinál vár a kormány. Annak érdekében, hogy ne lehessen játszani ezzel, a kormány szabályozza ennek a két terméktípusnak az arányát is, és lesznek készletezési szabályok is. Tehát a saját termékek arányát senki nem növelheti.
Nagy Márton szerint a kereskedők nem fogják az intézkedés hatását más termékekre áthárítani, mert „ez már egy akkora termékkör, ahol a helyettesítő termékek is az intézkedés hatálya alatt vannak”.
(Borítókép: Németh Kata / Index)