Szigorú fellépésre számíthatnak a szándékos mulasztók, míg a jogkövető adózókkal szemben támogatólag lépnek fel – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján bevezeti az ügyfeleket segítő adategyeztetési eljárást, ám az adatvagyon a visszaélések hatékonyabb és gyorsabb feltárását is segíteni tudja.
A lakossági és vállalati ügyfelek továbbra is a szolgáltató adóhatósággal fognak találkozni, a hivatal a csekély súlyú, nem szándékos hibát vétő, alapvetően jogkövető adózókat továbbra is támogatja – mondta Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke. Szigorú hatósági fellépésre azok számíthatnak, akik a közteherviselési kötelezettségüket szándékosan mulasztották el, illetve csalárd módon működnek – például feketén foglalkoztatnak.
A NAV ellenőrzési rendszerében idén paradigmaváltás következik, amely alapvetően változtatja meg az adóhatóság kapcsolatát az adózókkal. Az elnök szerint eddig két típusú eljárást alkalmazott a NAV:
A legújabb eljárási módozatot az adategyeztetési eljárás jelenti, amelyben eddig példa nélküli partnerség és egyeztető jellegű kapcsolat alakul ki a NAV és az adózó között.
Az adategyeztetési eljárás során a NAV a rendelkezésre álló adatok alapján jelzi az adózónak, hogy megítélésük szerint ellentmondás látszik, vélhetően hibát vétett az adóhatósági kapcsolattartás esetén. Az új kapcsolat alapját tehát azok az adatok jelentik, amelyek eddig csak az adóhatóság munkáját segítették.
Az adózó ebben az eljárásban jogosult megvédeni álláspontját, ahogy Vágujhelyi Ferenc elmondta, itt lehet, hogy az adóhatóság is tanulni tud. Emellett természetesen a NAV-val való egyeztetés után az adózónak módja van a feltárt hiba önkéntes adózói rendezésére.
Arra, hogy milyen ellentmondások feltárására alkalmas az új egyeztetési módszer, a NAV elnöke példaként azt a triviális hibát említette, ahol az ügyfél nullás bevallást készít, miközben az e-számla-rendszerben aktív számlaforgalom látszik, vagy azt, amikor a céghez sokkal több dolgozó van bejelentve, mint ahányra (szja- és járulék-) bevallást készít az adózó.
Az igazi interaktivitást persze az jelentené, ha az adózók már a bevallások idején visszajelzést kaphatnának ezekről a hibákról. Ennek feltételei a közeljövőben a NAV-nál megteremtődnek – jelezte Vágujhelyi Ferenc. A NAV elnöke ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ennek az újításnak a másik lába is hiányzik, hiszen jelenleg az adózók által leginkább használt megoldás az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK), amely a NAV-elnök szerint megérett a nyugdíjazásra.
Az ügyféloldali digitalizációban vannak kiváló és problémás területek.
Az e-SZJA használata már 80 százalékos,
és például a vállalkozási körben több űrlap esetében (pl. képviseleti megbízás) már 100 százalékot közelíti az online arány. A NAV elnöke szerint azonban még ma is sok esetben a könyvelő tölti ki az ÁNYK-t, pontosan ugyanazon adatokkal, amelyek a NAV által készített és hozzányúlás nélkül május 20-án élessé váló e-szja-bevallás tervezetében szerepelnek.
Tamásné Czinege Csilla adószakmai elnökhelyettes az Index kérdésére elmondta,
az e-áfa-rendszert egyelőre a vállalatok többsége arra használja, hogy megtudja, mit is lát róla a NAV – ezt jól mutatja, hogy már 800 ezer lekérdezés van az adatokban.
Ugyanakkor a bevallást a cégek többsége még mindig a jól megszokott rendszerben készíti. E tekintetben a szakember fontosnak tartotta azt hangsúlyozni, hogy bár a webes felület használata népszerűbb, a gép/gép kapcsolat sokkal többet tud nyújtani – a NAV megítélése szerint az ilyen kapcsolat nem csak a nagyvállalatoknak, hanem a könyvelőcégeknek is egyszerűbb lehet.
Vágujhelyi Ferenc emlékeztetett: az ellenőrzéseik alapja eddig is az adatvagyonon alapuló kockázati elemzés volt. Ezt alátámasztandó arról beszélt, hogy a NAV Európában a legtöbb tranzakciós adatot (pénztárgép, számla, EKR stb.) gyűjti, ezek feldolgozása rendkívül komoly erőforrást igényel.
Ugyanakkor az adatok összevetése a korábbiaknál sokkal hatékonyabban szűri ki az államot csalárd módon megkárosítókat.
Ennek példájaként említette, hogy míg korábban a fiktív áfa-visszaigénylések jelentették a leghírhedtebb károkozást, mára kiderült, hogy ennél lényegesen nagyobb kárt okoztak a közvagyonnak azok, akik akár hatalmas összegeket fizettek be áfaként, de a bevételek és a bevallások közötti adatokat összevezetve kiderült, hogy az érintett cég sokkal kisebb összeget tüntet fel (és fizet be), mint amennyit kellene. Így tehát a NAV a jövőben nem a visszautalásokra, hanem az érintett tételek levonásba helyezésére koncentrál majd – e téren jogszabályváltozást is kezdeményeznek majd.
A vámellenőrzések döntő része már régóta adatalapon működik, a rendszer elismerését jelzi, hogy a rendszeres uniós ellenőrzések megállapítások nélkül zajlanak. Azt pedig, hogy az importőrök szerint a magyar vámigazgatás gyors, pontos és hatékony, mindennél jobban jelzi, hogy évről évre nő a nálunk vámkezelt uniós áruk aránya – a NAV vámbevételeinek 75 százalékát már más tagországba utalja. A Liszt Ferenc reptéren tavaly 136 millió csomag kezelése történt, de egyre több széles törzsű szállítógép érkezik Debrecenbe, Győrbe is. A vámvizsgálatok a legtöbb esetben az alulértékelés gyanúja miatt, illetve a csomagokba elhelyezett áruk tartalmának meghatározására indulnak – jelezte a NAV elnöke.
A NAV 2025-ös ellenőrzési terve szerint idén a kockázatos ágazatok adózói közül ellenőrzésekre számíthatnak